Reese Witherspoon és Jennifer Aniston kedvenc diétája, az intermittent fasting egyre nagyobb népszerűségnek örvend, mivel a hívei szerint segíti a fogyást, szinten tartja a vércukrot és csökkenti egy sor krónikus betegség kialakulásának a kockázatát. Ám egy friss kutatásból kiderült, hogy önmagában az időszakos böjtölés nem rendelkezik különösebb előnyökkel bármilyen más, normál hétköznapi étkezéshez képest.
A San Franciscó-i Kalifornia Egyetem kutatócsoportja dr. Ethan Weiss kardiológus vezetésével véletlenszerűen osztott be 116 felnőttet két csoportba: az egyik csoportban 12 héten át az intermittent fasting szerint kellett étkezniük, míg a kontrollcsoport nem követett különösebb diétát. A böjtölők étkezési ablaka dél és este nyolc között volt, míg a másik csoportba kerülők háromszor étkezhettek egy nap, a főétkezések között pedig fogyaszthattak rágcsálnivalókat.
A tizenkét hét leteltével nem volt jelentős eltérés a két csoport között, sem súlyvesztésben, sem az anyagcserében nem mutatkozott változás, ahogy a koleszterinszint, vércukorszint és a testzsírszázalék sem változott. Mindkét csoportban olyan emberek voltak, akik enyhe súlyfelesleggel rendelkeztek. Az intermittent fastingot követők valamivel több súlyt vesztettek, ám az eltérés olyan csekély volt, hogy az a statisztikai hibahatáron belül maradt. Emellett azt figyelték meg a tudósok, hogy a böjtölők többet veszítettek az izomtömegükből a tanulmány alatt eltelt időben, mint a kontrollcsoportba tartozók.
A kalória lehet a kulcs
A friss kutatás eredményei pont ellentétesek a korábbi tanulmányokéval. A lényeges eltérés az lehet a korábbiakhoz képest, hogy a San Franciscó-i vizsgálatban nem határoztak meg kalórialimitet a résztvevőknek, nem kellett edzeniük és a tápanyagbevitelük arányát (szénhidrát, zsír, fehérje) sem kötötték ki szigorúan. A résztvevők nem jegyezték fel a napi kalóriabevitelüket sem, csupán annyit határoztak meg a tudósok, hogy a két csoportban nagyjából ugyanannyit egyenek a résztvevők.
Olvastad már?
Ez összecseng azzal, hogy a korábbi vizsgálatokban a hatékonyabb fogyáshoz a résztvevők legalább 500 kalóriával csökkentették a korábbi életmódjukhoz képest a bevitt kalóriák számát, ami megmagyarázhatja az eltérő eredményeket. Illetve rámutat arra, hogy az időszakos böjtölés, tehát amikor a napnak csupán meghatározott óráiban étkezhetünk, önmagában nem elég az álomsúly eléréséhez. Fontos része a diétának az adagok és kalóriák csökkentése és bizonyos élelmiszercsoportok kizárása az étrendünkből.
Hosszabb böjt, gyorsabb anyagcsere, kevesebb izom
A tudósok azt is feltételezik, hogy a nyolc órás ablak a böjt során túl hosszú volt ahhoz, hogy az anyagcserében megfigyelhető jótékony változások beindulhassanak, amelyek korábbi tanulmányokban megjelentek. Egy ilyen vizsgálatban például hatórás ablakot hagytak csupán az evésre, és így már megfigyelhetőek voltak jótékony változások a szív- és érrendszerben, valamint határozottabb súlyvesztést tapasztaltak.
Ugyanakkor a gyorsabb fogyásnak ára van: a leadott kilók nagyobb része az izomtömegből történik, nem a zsírtömegből, ami olyan mellékhatásokkal járhat, mint például a gyengeség. Ehhez hozzájárulhat még az alacsonyabb kalóriabevitel és a kevesebb fehérje fogyasztása is.
Olvass tovább!
Forrás: Insider
Fotó: Unsplash
