Évszázadok óta használják a megfázás és még egy sor betegség kezelésére a bodza telt, sötétlila bogyóit. Az érett gyümölcsöt ráadásul változatos módokon elkészíthetjük – a süteménytől a zselén át az édes italokig.
Támogatja az immunrendszert
Rengeteg antioxidánst tartalmaz a bodzabogyó: A-, B- és C-vitamint például, amelyek hatékonyan támogatják az immunrendszer működését, hogy intenzívebben küzdhessen a megfázást vagy influenzát okozó vírusok ellen.
A bodza emelett úgynevezett antociánokat is tartalmaz, amelyek a gyümölcs vöröses-kékes-lilás színét adják. A kutatások szerint ezek a pigmentek segítenek megelőzni, hogy az influenzavírus szaporodjon a szervezetben, ezáltal megelőzi a betegség kialakulását, illetve lerövidíti a tünetek időtartamát.
Csökkenti a gyulladást
Számos olyan bioaktív anyag található a bodzában, amelyek gyulladáscsökkentő hatásúak. Ezek az úgynevezett tanninok és flavonoidok, amelyekről valószínűleg mindenki hallott már a tea vagy a vörösbor kapcsán.
A stressz, a szennyezett levegő, az egészségtelen ételek, az alkohol és a dohányzás mind gyulladáskeltő hatásúak, károsítják a sejteket. A sejtek károsodása pedig szabadgyököket generál a szervezetünkben, amelyek elősegíthetik az olyan krónikus betegségek kialakulását, mint az Alzheimer-kór, bizonyos szívbetegségek vagy a rák. A flavonoidoknak köszönhetően a bodzabogyó segíti a vérnyomás csökkentését és támogatja a szívbetegségek kialakulásának megelőzését.
Lehetséges mellékhatások
A bodzának csak a gyümölcse és a virága ehető, nyersen pedig csak a virág fogyasztható. A bokor többi része mérgező az emberre, a nyers vagy nem eléggé megfőtt bodzabogyó pedig hányingert, hányást és hasmenést okozhat. A bodzabogyó fogyasztása előtt az orvosunkkal sem árt konzultálni, ha diabéteszben szenvedünk, mivel a cukorbetegség kezelésére szedett gyógyszerek felszívódását és hatását befolyásolhatja a bodza.
Olvastad már?
Forrás: Insider
Fotó: Unsplash
