Érthető, hogy az előtte-utána fotók mindenütt jelen vannak. A marketing szakemberek úgy is hívják ezeket, hogy társadalmi triggerek – olyan típusú tartalmak, melyek arra sarkallják, aki látja ezeket, hogy valamilyen módon viselkedjenek vagy érezzenek. Világossá teszik a szemlélő számára, hogy az egyik helyzet (az után) sokkal kívánatosabb, mint a másik (az előtte).
Gondoljunk csak a fogyással kapcsolatos előtte-utána képekre például. Ha csak azt látják az emberek, hogy valaki fürdőruhában áll egy képen, mindenkiből másfajta gondolatokat, érzelmi reakciókat vált ki. Van, aki vonzónak találja a képen látható személyt, mások taszítónak, míg megint mások a kép teljesen más részletére fókuszálnak, például milyen ruhát visel vagy milyen szép a naplemente a háttérben. Ám ha ugyanezt a fotót egy másik kép mellé tesszük ugyanerről a személyről, amin ugyanolyan fürdőruhában, csak még fogyás előtti testtel látható, a reakciók minden embernél ugyanazok lesznek: a két test mérete közötti különbséget nézik, mielőtt a kép bármely más részlete feltűnne. Ez az összehasonlítás a trigger.
Az előtte-utána képek ugyan a marketingeseknek és influenszereknek nagyon hasznosak, mindenki másnak azonban gyakran mérgezőek. Persze vannak olyanok, melyek teljesen ártalmatlanok: egy tányér mosogatás előtt és után, vagy egy rendetlen könyvespolc, mellette a rendszerezés utáni állapot. Az embereket ábrázoló előtte-utána fotók azonban veszélyes üzenetet közvetítenek: az egyik testtípus (vagy arc, hajtípus, bőrszín, ajakforma, stb.) jobb, mint a másik. A szakemberek azt is kifejtették, pontosan miért különösen alattomosak ezek a képek.
Egészségtelen összehasonlításra késztetnek
„Különösen az étkezési és testképzavarban szenvedő emberek számára veszélyesek még a néha jószándékkal megosztott előtte-utána fotók is” – mutatott rá Chelsea Kronengold, az amerikai Nemzeti Étkezési Zavarok Szövetségének kommunikációs igazgatója. Sokan inkább az előtte állapothoz látják hasonlónak magukat, nem az utána képhez. És mivel az egész összehasonlításnak az a lényege, hogy azt hangsúlyozza, az utána a jobb, az emberek végül kevesebbnek érzik magukat a fotók láttán, vagy azt érezhetik, a testüket meg kell változtatni, javítaniuk kell magukon. Idővel ezek komoly veszélyt jelenthetnek a mentális egészségre.
„A testtel való elégedetlenség és a vékonyság kultusza potenciális veszély jelent minden étkezési zavarral kapcsolatban – mutatott rá Kronengold. – A negatív testképpel rendelkező embereknél nemcsak sokkal nagyobb eséllyel alakulnak ki étkezési rendellenességek, de sokkal gyakrabban szenvednek depressziótól, izolációtól, alacsony önértékeléstől és a fogyás iránti kényszertől.”
Erősítik a súlystigmát és az előítéleteket
A közösségi oldalak minden szegletében felbukkannak az előtt-utána fotók, ám a fogyókúrás témával kapcsolatban különösen elterjedtek. Gyakran olyan kommentek olvashatók az ilyen posztok alatt, mint hogy mennyire inspiráló, mennyire remekül néz ki a posztoló. Ritkábban gondolunk bele a problematikusabb másik oldalába ezeknek a megjegyzéseknek: a nagyobb testtel tehát nem nézett ki jól az illető? A vékonyabb mindig jobb?
Ezek a kimondott és kimondatlan üzenetek erősítik a testsúly miatti stigmát, hajtják az egészségtelen fogyókúra kultuszt, a test megváltoztatásának kényszerét.
A súlystigma – a testúly miatti diszkrimináció – rendkívül erős a társadalmunkban, és hatalmas károkat okoz. Egy 2018-as átfogó vizsgálat szerint a testsúly miatti megbélyegzés növeli az emberek kockázatát a diabétesz kialakulására, evészavarokhoz, depresszióhoz, szorongáshoz és a testtel való elégedetlenséghez vezet. Emellett kapcsolatba hozható a krónikus stressz, krónikus gyulladások és az alacsony önbizalom kialakulásával is.
Abban a hitben gyökerezik a testúly miatti előítélet, hogy a vékonyság a jó, a kövérség pedig egészségtelen. Ám ez nem ilyen egyszerű. Egy 2016-os, a JAMA orvosi szaklapban megjelent tanulmány eredményei szerint a testtömegindexük alapján túlsúlyos kategóriába eső emberek tovább élnek. Míg egy másik, az International Journal of Obesityben megjelent kutatás arra az eredményre jutott, hogy a túlsúlyosnak tartott emberek 50 százaléka anyagcsere szempontjából egészséges. Az elhízottak között ugyanezt az arányt találták. Ezzel szemben a normális testsúlyúnak tartott emberek 30 százalékánál találták úgy, hogy az anyagcseréjük egészségtelenül működik.
A kapcsolat a testsúly és az egészség között rendkívül bonyolult, ám valószínűleg nem tévedünk nagyon, ha kijelentjük, egyetlen fotó alapján amúgy sem lehet eldönteni valakiről, mennyire egészséges.
Nem mutatják a teljes történetet
A másik nagy probléma az előtte-utána fotókkal, hogy csupán két pillanatot rögzítenek és mutatnak meg. A test folyamatosan változik, még a képet posztoló sem néz ki folyamatosan úgy, ahogy az utána képen.
„Nem ronda vagy, csak csóró” – előtte-utána fotókkal leplezik le a filterekkel és fillerekkel szépülő sztárokat
Az Insta-illúzió leleplezésére az elmúlt években már külön oldalak is létrejöttek, amelyeknek bár a szándéka egy részről dicséretes, valójában nem csinálnak mást, csak a felszínt kapargatják.Ha csak azt a statisztikát nézzük, hogy a legtöbb ember, aki nagy súlytól szabadult meg, idővel, az évek alatt visszaszed valamennyit a leadott kilókból. Egy 2020-as átfogó vizsgálat szerint a fél év alatt leadott súly és az egészségügyi előnyök egy évvel a diéta befejezése után eltűnnek, kivétel nélkül bármilyen diétáról legyen szó. Nem csoda, ha a szakemberek óva intenek bármelyik divatos fogyókúrától, hiszen a tudomány jelen állása szerint ezek több kárt okoznak, mint amennyi hasznot hoznak, a testsúly miatti folyamatos aggódás negatívan befolyásolja mind a fizikai, mind a mentális egészséget.
Túl nagy hangsúlyt helyez a megjelenésre
Csak azért, mert valaki mosolyog egy utána fotón, nem jelenti azt, hogy mentálisan egészséges. Minden megkérdezett szakember szerint káros lehet azt feltételezni, hogy valakinek csak attól pozitív irányba változik meg az élete, mert – a társadalmi elvárások szerint – jobban néz ki. „Véleményem szerint mindig veszélyes az önértékelésünket olyan irányíthatatlan és megjósolhatatlan dologra alapozni, mint az emberi test – mondta Kronengold. – Legyünk őszinték, az, hogy valaki hogy néz ki, nagyon ritkán mutatja azt, valójában hogyan érzi magát.”
„Ahelyett, hogy a test átalakulását dicsőítenénk, ünnepeljük inkább a mentális egészség felé megtett lépéseket, győzelmeket és tapasztalásokat, és az olyan mérföldköveket, melyek nem függnek a megjelenéstől és/vagy a testsúlytól.”
Forrás: The Huffington Post Fotó: Getty Images
Olvass tovább!
