A gyerekek rengetegféleképpen próbára teszik szüleik tűrőképességét, gondoljunk csak a dackorszakra, hajnali öt órás kelésre és a válogatósságra, mely talán a legtovább kitart az összes átmeneti állapot közül, mely a gyereknevelést kíséri. Amikor a gondosan elkészített, gyerekbarát ebédből is csak az üres tésztát, rizst vagy krumplit hajlandó megenni a gyermekünk, nyugtathatjuk magunkat például az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet megállapításával, miszerint nem csak illúzió, hogy a kisgyermekek az édes és sós ízeket kedvelik jobban, valóban elutasítóbbak a savanyú és keserű ízekkel.
A helyzet ráadásul egy éves kor után súlyosbodik igazán. „Egyéves kor után a zöldségek nagyon, nagyon keserűvé válnak a gyerekek számára – mondta Alisha Grogan gyermekorvos, aki a válogatósságra és szenzoros gyermekekre specializálódott. – Amikor a gyűjtögető embernek a vadonban kellett túlélnie, a gyermekek ízlelőbimbói úgy fejlődtek, hogy megakadályozzák a mérgező növények elfogyasztását, melyek általában keserűek.” Nem meglepő tehát, hogy sok gyerek hűséges marad az édes és sós ízekhez nagyobb korában is. Számos tanulmány jutott hasonló eredményre: 3 éves kor körül a gyerekek 6-50 százaléka jellemezhető válogatósként valamilyen szinten.
Nem azért tolják ki tehát a tányér szélére a brokkolit, hogy a szülőket idegesítsék, főleg nem a kisebbek. „A kisgyermekkorban kezdik kiterjeszteni az önállóságukat a gyerekek, próbálják kitolni a határokat szüleiknél – magyarázta Dina Kulik gyermekgyógyász. – Ám nemcsak azért teszik, mert meg akarják mutatni, ki a főnök, hanem a fehér ételek azonnali boldogságérzetet okoznak. Az egyszerű cukrot könnyű megenni, finom az íze és gyors dopaminlökést ad a testnek, valahogy úgy, mint a stimuláns drogok.”
Élhet a gyerek csak fehér ételen?
Fenntartható egy tésztából és kifliből álló étrend, egészséges marad a gyerekünk? A gyermekorvosnak azért vannak fenntartásai. „A legnagyobb kockázat a vashiány, főleg a magas keményítőtartalmú étrend esetén – mondta Kulik. – Bár egyre több gabonaalapú termék tartalmaz hozzáadott ásványi anyagokat, a szinte kizárólag fehér ételeket fogyasztó gyerekeknél gyakori a vas-, D-vitamin, kalcium- és B-12-vitamin-hiány.
Röviden összefoglalva a tápanyagokkal kapcsolatos kilátások nem túl rózsásak tehát. Egy korábbi tanulmány eredményei szerint míg a vas- és cinkszintje általában alacsonyabb a fehér ételeket előnyben részesítő gyerekek között, az általános, makrotápanyagok szintjén nézve nem feltétlenül súlyos a hiány. És mindannyian ismerünk azért olyan felnőttet is, aki főként fehér ételeken él túl még mindig. „Sok gyerek van, aki fehér szénhidrátokon nő fel, ez egészen addig működhet, míg elegendő mennyiséget fogyaszt ezekből – mutatott rá Grogan. – A szénhidrátok ugyan segítik egy sor vitamin és tápanyag felszívódását. Attól függően azonban, mennyire korlátozott az elfogyasztott élelmiszerek típusa, kialakulhat tápanyaghiány.”
Amitől félni kell
„A félelem nagy szerepet játszik ebben a szituációban – mondta Amanda Smith pszichológus. – Ez mind a gyerekek, mind a szülők részéről jelen van.” Vannak gyerekek, akik a a különböző textúráktól félnek, vagy attól, hogy félrenyelnek, hánynak. „Ez nagyon nehéz, rémisztő és szorongást előidéző helyzet számukra, ezért fontos, hogy a szülők próbáljanak megértőek lenni.”
Elmúlik a kisgyermekkor, ugyanakkor azt is tartsák szem előtt, hogy ez az étkezési minta nem róluk szól. „Ha egy nagyobb gyerek még mindig csak fehér ételeket eszik, ne próbálják büntetéssel vagy zsarolással rávenni őket az evésre, ez csak még több stresszt okoz – mondta Grogan. – Az evés nehéz számukra. Az egyik módszer arra, hogy segítsünk, ha minél semlegesebben kezeljük a témát. A másik, ha nem címkézzük az ételeket: ne emlegessük jó vagy rossz, egészséges vagy egészségtelen.”
Bizonyos extrém esetben, beszélhetünk az úgynevezett ARFID étkezési zavarról. Az angol mozaikszó az avoidant/restrictive food intake disorder kezdőbetűiből áll össze, jelentése elkerülő/restriktív táplálkozási zavar. „Ennél a betegségnél nagyon szélsőséges az étkezési mintázat. A gyerekek 5-14 százalékát érintheti. Fontos tudnunk, hogy ez egy valódi mentális zavar, és a válogatós gyerekeknél szerencsére nem erről van szó.”
“„a a gyermekünk kevesebb mint 20 féle ételt fogad el, vagy fizikai tünetei vannak az étrendjének, mindenképp fontos orvosi segítséget kérni – mondta Sarah Appleford klinikai tápanyagszakértő. –Ez többet jelent annál, mint hogy egy gyerek nem akar megenni valamilyen ételt. Ha látjuk, hogy szorongást jelent az étkezés számára vagy stresszt vált ki, fejletlenek az étkezési képességei, érzékeny bizonyos textúrákra, színekre, megjelenésre, hangokra vagy illatokra az ételekkel kapcsolatban. A fizikai tünetek lehetnek lassú növekedés, fáradtság, sápadtság, hasfájás vagy emésztési problémák.”
Nézzünk a szivárványra
„Minden szörnyűség mellett, ez a probléma is egyre növekvő számban van jelen – mondta a szakember. – Egyre több gyereknél jelentkeznek szorongásos zavarok, az extrém válogatós evés pedig gyakran része ennek.” Van azért jó hír is: a legtöbb gyerek természetes módon túljut ezen, kinövi, és magabiztosabbá válik az ételekkel kapcsolatban.
„A szülők számára nagyon frusztráló lehet, ha a gyermekük csak a fehér ételeket eszi meg, hiszen még az is gondot okozhat, hogy teljes értékű tízórait csomagoljanak számukra – mondta Grogan. – Ám a gyerekek, még a legválogatósabbak is, képesek megtanulni, hogy tudatosan fogyasszanak különböző színű ételeket.”
Forrás: The Huffington Post Fotó: Unsplash
