Szeretjük vagy sem, a testszőr igenis fontos az egészségünk miatt is

2021. november 16. |

A testszőr természetes, a társadalom mégis elvárja, hogy távolítsuk el, ha tetszik, ha nem. Függetlenül attól, hogy esztétikusnak tartjuk-e vagy sem, mindenkit hagyjunk békén úgy, ahogy neki jó, szőrösen vagy csupaszon. A testünket borító pihék ugyanis nem véletlenül kerültek oda, ahol vannak: fontos funkciókat látnak el. Ezeket járjuk most körbe.

A természet ellen

Manapság ritkán látunk szőrt. Olyannyira ritkán, hogy egy sztár hónaljszőrzete is hírértékkel bír, ha felfedi azt a publikum előtt, ami önmagában is szinte felér egy politikai állásfoglalással. Nyilvánvaló, hogy a legtöbben meg akarnak felelni a többség felől támasztott elvárásoknak: még a szőrtelenítők reklámjában is szőrtelen lábat borotválnak a nők. Mindeközben, ami a fejünket illeti, hajunknak dúsnak és szépnek kell lennie, festjük, formázzuk, meghosszabbítjuk és beültetjük. Testszőrzetünk nagy részét körülbelül kétmillió évvel ezelőtt kezdtük elveszíteni. Őseink aktívak voltak, ezért az egyenlítői párás éghajlat miatt egyre több verejtékmirigy segített minket a hőszabályozásban.

Az ókori Egyiptomban, Görögországban és a Római Birodalomban a szőrtelenítés folyamatára a test tisztán tartásának eszközeként tekintettek. A Közel-Keleten, valamint Kelet- és Dél-Ázsiában az egész arcról igyekeztek eltávolítani a pelyheket, az egybenőtt szemöldököt viszont mindkét nem számára vonzónak tartották és gyakran hangsúlyozták is. Perzsiában a szőrtelenítés és a szemöldökformázás a nők érettségének jele volt – főleg az esküvők alkalmával csinosították így az arcukat.

Kínában a testszőr sokáig normálisnak számított – itt még ma is sokkal kisebb társadalmi nyomás nehezedik a nőkre a borotválkozás miatt, mint más országokban. Ugyanez vonatkozik más ázsiai országokra is: míg a szőrtelenítés rutinszerűvé vált a kontinens számos fiatal nőjénél, a szeméremszőrzet gyantázása vagy levágása nem olyan gyakori, mint Nyugaton. Koreában a szeméremszőrzetet sokáig a termékenység és az egészséges szexualitás jelének tekintették – olyannyira, hogy a koreai nők között népszerű a szeméremszőrzet-beültetés is. Az európaiak sem mindig voltak a szőrtelen bőr megszállottjai. A középkorban a jó katolikus nőktől elvárták, hogy nőiességük megnyilvánulásaként hajukat hagyják nőni, de rejtsék el a nyilvánosság elől, és az arc volt az egyetlen hely, ahol a szőrt csúnyának tartották.

Csak az 1800-as évek végén kezdett el világszerte a szépségápolási rutin szerves részévé válni a szőrtelenítés. A modern kor eszménye, miszerint a testszőrzet nem nőies, Charles Darwin 1871-es Descent of a Man című könyvére vezethető vissza. Darwin természetes szelekciós elmélete a testszőrzetet a „primitív ősökhöz” társította. A természettudós szerint a kevesebb szőrzet a fejlettebb és szexuálisan vonzóbb ember jele. Ahogy Darwin gondolatai népszerűvé váltak, más 19. századi orvos- és tudományos szakértők is szexuális inverziókhoz, betegségekhez, őrültséghez és erőszakhoz kezdték kötni a testszőrt – érdekes módon ezeket az elméleteket leginkább nőkre alkalmazták. Az 1900-as évek elejére az elit és középosztálybeli amerikai fehér társadalom egyre inkább a sima bőrt tekintette a nőiesség jelének, a testszőrzetet pedig undorítónak tartotta. Úgy gondolták, hogy eltávolításával elkülönülhetnek a nyersebb emberektől, az alsóbb osztályoktól és a bevándorlóktól.

A 20. század első évtizedeiben a változó divat, valamint a második világháború alatti nejlonharisnya-hiány egyre több nőt ösztönzött a borozválkozásra. Az 1950-es években megjelent a Playboy, és a csupaszra borotvált, fehérneműt reklámozó nők új mércét állítottak fel a szexisség terén – az 1960-as és 1970-es évek végén viszont már egyáltalán nem volt ritka a kibuggyanó szőrzet, még ebben a magazinban sem. Ekkortájt kezdett éledni a feminizmus második hulláma és a hippikultúra: mindkettő éltette a szőrös testet, ami sok nőnél az egyenlőségért folytatott küzdelem szimbólumává vált.

A testszőr funkciója

A mai modern társadalom tagjai között rengetegen igyekeznek megszabadulni tőle, pedig a testszőr nem véletlenül került oda, ahol van, ugyanis számos előnnyel rendelkezik. Egyik célja például a bőr védelme, például a naptól és a sérülésektől. A hónalj- és a vastag szeméremszőrzet a pubertás alatt jelenik meg, körülbelül ugyanabban az időben, amikor az apokrin verejtékmirigyek aktivizálódnak. Ezek a mirigyek a hónaljban és a nemi szervekben koncentrálódnak, ellentétben a verejtékmirigy másik fő típusával, az exokrin mirigyekkel, amik testszerte megtalálhatóak rajtunk.

Egyes elméletek szerint a szőr azért is létezik, hogy feromonok lengjék körül. Ez az eleinte szagtalan váladék pézsmaillattá változik, miután különféle mikrobák keverednek hozzá. Egy potenciális társ tudat alatt érzi az illatból, hogy megfelelő párra talált. A hónalj és a szeméremszőrzet segítenek eloszlatni a szagmolekulákatis, amitől ma már a legtöbben igyekszünk megszabadulni, pedig nagyon fontos szerepet játszanak a termékenységi állapotunkról és vonzerőnkről szóló kommunikációban.

Testünk többi részéhez hasonlóan a szeméremtest is felfogja az izzadságot, az olajat és a baktériumokat, tehát előfordulhat, hogy valamivel erősebb szaggal jár, mint a testünk csupasz területein, míg azonban rendszeresen tisztálkodunk, nincs okunk az aggodalomra. A szeméremszőrzet egyfajta takaróként működik, hogy megakadályozza a szennyeződések bejutását a hüvelybe – ugyanazt a védőfunkciót látja el, mint a csillók az orrnál, a szemöldök és a szempillák pedig a szemnél.

Minden szeméremszőr szőrtüszőjének tövében apró idegvégződések találhatók, ami érintésre kellemes érzést vált ki szex közben. Ez azt jelenti, hogy a szeméremszőrzet borotválkozása valóban csökkentheti az együttlét alatt tapasztalható örömöket. A szeméremszőrzet borotválása közben keletkező sérülések meglepően gyakoriak, ezért eltávolítása fogékonyabbá teheti az embereket például a gyakoribb húgyúti és gombás fertőzésekre, valamint a hüvelygyulladásra. A szőr azonban nem csak az örömök szerzésének szempontjából hasznos, agyunk ugyanis információkat gyűjt be már akkor is, ha bőrünkhöz hozzáér valami – így, bár szinte észrevétlenül, de a tapintásban is hatalmas szerepe van.

Ha valaha is észrevettük, hogy szőrünk feláll, amikor hideg van, akkor egy meglehetősen összetett biológiai folyamat szemtanúi voltunk. A szőr helyzetének ugyanis az az egyik funkciója, hogy szigeteljen, felfogja a hőt és melegen tartson, vagy hűtsön – vagyis nem csak a hideg téli hónapokban érdemes kidobnunk a borotvát. Nagyon nagy agyunk van, és ahhoz, hogy megfelelő hőfokon tartsuk, az egész testhőmérsékletünket egy meglehetősen szűk tartományon belül kell tartanunk. Különösen az igazán göndör haj védi a fejbőrt és az agyat a túlzott hőtől, ami az izzadság elpárologtatását is megkönnyíti. A szemöldök viszont egészen más célt szolgál, mint a hónalj vagy a szeméremszőrzet: segít, hogy arckifejezéseinket és hangulatunkat akár nagy távolságból is közöljük egymással.

A szőr virágkora

Társadalmi elvárások ide vagy oda, a nők fiatalabb generációja már nem hajlandó olyan fájdalmas eljárásoknak alávetni magát, amik irritálják bőrüket és felesleges pénz-, illetve időpocsékolésnak bizonyulnak. Elítélik azokat a marketingkampányokat, amik arra ösztönzik a nőket, hogy extra pénzt költsenek olyan drága borotvákra, amik gyakorlatilag megegyeznek a férfiak által megvásárolható olcsóbb termékekkel, és elutasítják a hitrendszert, ami a borostás női testet nemkívánatosnak, szégyenteljesnek tartja.

Gigi Hadidontól kezdve Michelle Rodriguezig egyre több híresség felhagyott már a szőrtelenítéssel, Emily Ratajkowski színésznő pedig borostás hónaljjal pózolt a Harper’s Bazaar címlapján. A testszőrzetét egyre több fiatal a személyes erő jelenként viseli. A nemek közötti rugalmasság térnyerése, a testpozitivitás mozgalma és a szépségipar egyre növekvő nyitottsága pedig remélhetőleg közös erővel hozzák majd el a testszőr divatjának új hullámát, de legalábbis azt, hogy végre békén hagyjuk egymást ebben a kérdésben.

Fotó: Unsplash Forrás: Allure, Insider, NewScientist, Nutrafol, Business Insider, Healtline

Olvass tovább!

Ideje beszélni a mellbimbó körüli szőrszálakról

Ideje beszélni a mellbimbó körüli szőrszálakról

Attól, hogy nem beszélünk róla, még létezik. Ahogy a szőrszálak miatti szégyen is, melyet csak úgy lehet eltörölni, ha tudatosítjuk, normális a nőknél is, ha fekete szőrszálak nőnek a mellbimbó körül.

Szólj hozzá te is!

Még több Életmód