A 150-féle fejfájás egyik gyakori formája a migrén, amely általában a fej egyik oldalán jelentkezik. Ez az állapot nagyban befolyásolja az életminőséget, hiszen órákra vagy akár napokra meggátolhatja, hogy bármilyen hétköznapi tevékenységet elvégezzünk. Súlyosabb esetekben ráadásul hányingerrel, hányással, extrém fény- és hangérzékenységgel is járhat. A Deloitte 2018-as felmérése szerint csak Amerikában legalább 5 millióan szenvednek migréntől. 7,6 százalékuk él krónikus migrénnel, ami azt jelenti, hogy egy hónapban legalább 15 napon éli át a migrénes fejfájás gyötrelmeit. A migrén sokkal gyakoribb a nőknél, mint a férfiaknál, főként a termékeny korú nőket érinti.
„A migrénes roham alatt az ember csak feküdni akar egy sötét, hűvös szobában, és nem csinálni semmit” – mondta Adnan Asger Ali gyógytornász. Ugyanakkor a kutatások szerint a rendszeres sport hatásos lehet a migrénes fejfájás megelőzésében. Akik gyakran mozognak, kevesebbszer és enyhébben tapasztalják a panaszokat. „A fizikai aktivitás a sport során termelődő endorfin miatt lehet hatásos, mivel ez a hormon természetes fájdalomcsillapító – mondta a szakértő. – A fizikai mozgás kiegészítheti a gyógyszeres kezelést a migrén esetében. Ez azt jelenti, hogy lehet, hogy kevesebb és gyengébb fájdalomcsillapító is elég lesz, ami már nagy dolog a migrén esetében.”
Nagyon fontos, hogy valóban testre szabjuk, mit sportolunk, és mindig beszéljük meg a kezelőorvosunkkal, mielőtt valamilyen új dologba fognánk.
Jóga és tajcsi
A lassú mozgások, a meditáció és a relaxáció kifejezetten jótékony hatású lehet, ha valaki migréntől szenved, ezért például a jóga és tajcsi jó mozgásforma lehet a szakemberek szerint. Egy 18 és 50 év közöttieket vizsgáló kutatásban azt figyelték meg, hogy a rendszeresen jógázóknál ritkábban és gyengébben jelentkezett a migrénes fejfájás, mint azoknál, akik csak gyógyszert szedtek.
Figyeljünk a nyakizmokra
„A nyakizmok feszülése és a helytelen testtartás kiváltó okai lehetnek a migrénnek – mutatott rá a gyógytornász. – Ezért fontosak az olyan gyakorlatok, amelyek ezeket az izmokat célzottan lazítják, javítják a mozgékonyságot a nyak területén.”
Az áll behúzását állva és ülve is gyakorolhatjuk. Tartsuk egyenesen a nyakunkat, nézzünk előre, a nyakunk és vállunk legyen laza. Tegyük az egyik ujjunkat gyengéden az állunkra, és vezessük lefelé az állat, míg hozzá nem ér a nyakhoz. Ne tartsuk vissza közben a lélegzetünket, mozgassuk fel-le a fejünket, vagy hajtsuk előre a nyakat.
Érezhetünk egy enyhe húzódást a tarkótájon és a nyak felső részén. Tartsuk ezen a ponton a testhelyzetet 5 másodpercig, majd engedjük fel. Ismételjük meg tízszer, vagy amíg kényelmes és nem okoz fájdalmat.
Sétáljunk, fussunk, biciklizzünk, kocogjunk
A kardiomozgások szintén segíthetnek elkerülni a migrénes rohamok kialakulását. A The Journal of Headache and Pain című szaklapban 2019-ben publikált tanulmány szerint a közepes intenzitású kardiomozgás a leghatékonyabb a migrén ellen. „Mindenképp fontos, hogy olyan mozgásformát végezzünk, amit élvezünk. Ha nem szeretjük, amit csinálunk, nem lesz hatásos” – figyelmeztetett a gyógytornász.
Ami nem feltétlenül jó: HIIT-tréning
A nagy intenzitású és alacsony intenzitású szakaszokat váltogató HIIT-tréning nem ajánlott a migrénben szenvedőknek, mivel a magas intenzitású kardiomozgás kiválthatja a rohamokat. Ugyanakkor a kutatások arra is rámutattak, hogy ha valaki rendszeresen végez ilyen típusú mozgást, ugyanúgy jó hatással lehet, mint az állandó, közepes erősségű mozgás. A lényeg, hogy megfeleljen a személyes szükségleteinknek és állapotunknak.
Forrás: The Guardian Fotó: Unsplash
