A nyolcéves csoki labrador, Blue leginkább egy hordóra hasonlít, és csak lassan, döcögve halad. A nyakörve mellett kibuggyan a háj, a hasa lóg a zsírtól, majdnem a földet súrolja. Könyörgő szemek néznek ránk joviális arcából. Blue fogyókúrázik, és utálja minden másodpercét. Nincs több ínycsiklandó nyúlfül vagy ízletes tyúkláb. Pár napja ugyan felnyalt a konyhakőről titokban néhány morzsa sütit, de a gazdája gyorsan felsöpörte az orra elől, mielőtt befejezhette volna.
„Ezt nagyon utálom” – panaszkodik Mary, Blue gazdája, amikor kedvencét a mérlegre állítják a londoni Állategészségügyi és Terápiás Központban. Ideális esetben Blue súlya nem lenne több mint 36 kilogramm. A mérleg azonban kileng: 47,1 kilót mutat. „Megint hízott” – sóhajt Mary, akinek nem ez az igazi neve, mivel annyira szégyelli magát, hogy nem szerette volna, ha kiderül valódi személyazonossága. „A fiam és a lányom nagyon vékony – mondja halkan. – Az emberek mindig azt gondolják, hogy nem adok nekik eleget enni, de a kedvenceimet túletetem.”
Mary egy 39 éves kutyasétáltató, és állítja, hogy Blue kalóriabevitelét pontosan kiszámítja, emellett rendszeresen sétál. „Folyamatosan úton van!” – mondja telefonját előhúzva, és már mutatja is a képeket, melyeken Blue a többi kliens kutyájával együtt korzózik. Gyakran az is előfordul, hogy idegenek lépnek oda hozzá, és javasolják Marynek, hogy szóljon Blue gazdájának: a kutyája kövér, fogynia kellene. „Én vagyok a gazdája” – válaszolja ilyenkor.
Blue útja az egészségügyi központban a hidroterápiás tartályhoz vezet. „A víz csökkenti az ízületekre nehezedő nyomást – mondja a Miranda Cossitck állatorvosi fizioterapeuta. – Így kevesebb a csípőn a teher.” Amikor Blue 2021 novemberében elkezdte a tréninget, csak 10 másodpercet bírt a víz alatti futópadon. Most 45 másodperc az ideje, még úgy is, hogy újra és újra visszaszedi a kínkeservesen leadott kilókat. A futópad beindul. Blue segélykérően néz a langyos vízből. Cosstick egy jutifalatot tart az orra elé, a kutya pedig elindul, és megpróbálja kivenni a kezéből. „Ösztönözni kell a jutalomfalattal, hogy mozogjon” – mondja Cosstick.
Nem kínzás a fogyókúra
Ez távol áll az állatkínzástól, bármennyire kétségbeesetten néz is Blue. A kutyának már ízületi gyulladása van és nagyon fájdalmas a járás számára. Ha nem tud lefogyni, nagy eséllyel korán meghal az elhízással kapcsolatos szövődmények miatt. És nincs egyedül ezzel. Egyre több házikedvenc túlsúlyos. „Nem csak a kutyák, a macskák is. Régóta tapasztaljuk, hogy egyre több a túlsúlyos közöttük” – mutatott rá Alex German, a Liverpooli Egyetem állatorvos professzora. Egy brit állatvédő szervezet riportjából az derült ki, hogy az állatorvosok 78 százaléka tapasztal az utóbbi években egyre növekvő tendenciát az elhízott kedvencek arányában.
Ráadásul sok gazdi nem is veszi észre, hogy a kedvence túlsúlyos lett. Pedig az elhízás miatt komoly betegségek alakulhatnak ki a háziállatoknál. „Sokkal nagyobb eséllyel szenvednek mozgásszervi problémáktól, ízületi gyulladástól, diabétesztől, légzési és urológiai betegségektől – sorolta German. – A túlsúlyos kutyák két és fél évvel hamarabb meghalnak, mint a nem elhízott társaik.”
Kitty Thanki nem él tagadásban kedvence súlyával kapcsolatban. „Orvos vagyok – mondta a 35 éves londoni nő. – Így duplán ironikus, hogy kövér a kutyám.” A hétéves pomerániai törpespicc, George olyan, mint egy túltömött plüssállat. 6,5 kilogramm, ami pont 2 kilóval több, mint amennyi az ideális testsúlya lenne. „Nagyon mohó – mondta Thanki. – Kifosztja a szemetest. Megeszi a macska eledelét.”
View this post on Instagram
A járvány alatt a pomerániai súlya elérte a 7,1 kilót is. „Az édesanyám vigyázott rá, amíg én a kórházban dolgoztam – mesélte Thanki. – Ettől minden még jobban felerősödött. Emberi étellel etette, hiába mondtam, hogy ne tegye. Ő azt mondta, hogy csak egy picit kapott, csak egy falatot, de el tudjuk képzelni a kalóriamennyiséget, ami egy vajas pirítósban van, egy ilyen pici kutya esetében, mit jelent.”
Járvány és internet
A pomerániai története nem egyedi eset. Csak Nagy-Britanniában a kedvencekre pont úgy rakódtak a karanténkilók, mint a gazdikra. A macskatartók 5 százaléka, a kutyatulajdonosok 9 százaléka mondta azt, hogy hízott a kedvence, azt is hozzátéve, hogy a kedvencük több emberi ételt kapott, mint általában. „Azzal, hogy otthon voltak a gazdik, csurrant-cseppent a saját ételükből mindig egy-egy falat a kedvencüknek is – mondta Lynne James állatorvos. – Nagyon könnyű ebbe a csapdába esni, amikor ott ülünk, és ők könyörögve néznek ránk.”
George-nak, a pominak van Instagram-oldala is, amit a gazdája azért indított, hogy a fogyókúrájáról beszámoljon. De az algoritmus nem segíti annak az üzenetnek a közvetítését, hogy nem jó, ha a kedvencünk túlsúlyos. „Amikor a legkerekebbnek néz ki, azok a képek kapják a legtöbb lájkot” – mondta Thanki, aki sokkal jobban örülne, ha egyetlen lájkot sem kapna, viszont lenne egy egészséges kutyája. „Én pont olyan bűnös vagyok ebben, mint bárki más, én is nézegetek képeket kövér kedvencekről, és arra gondolok közben, milyen cukik” – mondta Thanki.
View this post on Instagram
Ezzel el is érkeztünk a teljesen az elhízott állatokat népszerűsítő internetes trendekhez. A legnépszerűbb Instagram-oldalaknak több százezer követője van, akik milliószor nézik meg azokat a videókat, melyeken a kövér cica küzd azzal, hogy felmásszon a kanapéra. Egész iparág épül erre, kitalálták például a hátizsákot, melyben vihetik az elhízott kutyájukat a gazdik, ha már nem képes sétálni. „Az internet is a probléma része – mondta James. – Normalizálja a túlsúlyos állatok megjelenését. Ha ezek után meglátunk egy kövér kedvencet, azt gondoljuk, ez normális, a normális testsúlyú állatok pedig soványnak kezdenek tűnni mellettük.”
Honnan tudhatjuk, elhízott-e a kedvencünk?
A legbiztosabb módja annak, hogy megtudjuk, elhízott-e a kedvencünk, ha elvisszük az állatorvoshoz, de otthon is közelebb kerülhetünk azért ahhoz, hogy képet kapjunk erről. „Futtassuk végig az ujjunkat a kedvencünk törzsén – mondta James. – Ha érezzük a gerincet és a bordákat, jól látszik a derékvonal, ami élesen felfut oldalról nézve, az jó jel.”
Ugyanakkor a szakemberek szerint az is nagyon fontos, hogy ne szégyelljük magunkat amiatt, ha a kedvencünk elhízott. „Az elhízás az állatok esetében is erősen stigmatizált – mondta German. – Nagyon sok a kövér állatokat cikiző, megszégyenítő, kifigurázó tartalom. Mondhatják erre, hogy az állatok nem tudják, hogy rajtuk nevetnek. De ez a gazdira nézve is sértő lehet, oda vezethet, hogy inkább nem veszi igénybe a szakemberek segítségét, mert szégyelli kedvence elhízását.”
„A fogyókúra nehéz lehet – mondta az állatorvos professzor. – Ezért is jó, ha szakember segít benne.” Ő azt szokta javasolni a gazdiknak, hogy jó minőségű, teljes értékű tápra térjenek át, amit mindig kimérnek. „Emellett a lehető legkevesebb jutalomfalatot kapják az állatok – mondta German, hozzátéve, hogy ha a kedvencünk nagyon könyörög az ételért, kalóriaszegény nassolnivalót adjunk neki, például főtt cukkinit. – Gyakran, amikor egy állat ételt kunyerál, nem is éhes igazából, csak figyelemre és jutalmazásra vágyik. De máshogy is jutalmazhatunk: játékkal, sétával, a macskánkat pedig megfésülhetjük.”
View this post on Instagram
Ám a gazdik legnagyobb erőfeszítéseit is megsemmisítheti az ételközpontú kultúránk és a kedvencek elhízásával kapcsolatos figyelem hiánya. Lehet, hogy otthon pontosan kiporciózzuk a macskánk eledelét, de ha a szomszéd is ad neki neki vagy vadászik, máris többet evett a szükségesnél. George gazdája az utcai etetést tapasztalja meg gyakran. „A parkban egy férfi egy egész zacskó sonkát adott neki – mondta Thanki. – A férfi azt mondta: ne aggódj, semmiség, nem probléma. Azt válaszoltam: nekem probléma!”
Nem szándékos állatkínzás
A legtöbb szakember abban egyetért, hogy a túletetés nem szándékos állatkínzás. „Az emberek nem rossz szándékkal teszik – mondta James. – Azért teszik, mert szeretik a kedvencüket, és a legjobbat akarják neki. Nem nevezném ezt kínzásnak, különösen ha olyan háziállata van valakinek, aki különösen ételcentrikus és ételmotivált, és folyamatosan úgy tűnik, mintha nagyon éhes lenne, még akkor is, amikor nem az.” Thanki is megbocsátó édesanyjával szemben, amiért így etette a kutyáját. „Ez nagyban múlik a kultúrán is – mondta. – Indiai gyökerekkel rendelkezünk. Amikor elmegyünk a nagynénémhez, mindig úgy érzem, majd’ kipukkadok. Ez belülről jön, hogy étellel fejezik ki a szeretetüket.”
Ám lehetséges halálra szeretni valakit, különösen ha az egy cukifalat állat, aki imádja a finomságokat és könyörgően néz. Ami megnyugtathatja a túlsúlyos kedvencet nevelőket, hogy a legtöbb rossz szokás visszafordítható, kellő kitartással, elszántsággal, víz alatti futópaddal és egy falat cukkinivel.
Forrás: The Guardian Fotó: Getty Images, Instagram
