A fogyókúra alapötlete elég egyszerű: korlátozzuk azt az idősávot, amikor ehetünk hat-nyolc órára naponta, de ezalatt azt eszünk, amit csak akarunk. Az egereknél bejött az úgynevezett időszakos böjtölés (intermittent fasting), miért ne működhetne az embereknél is? A kisebb, már túlsúlyos és elhízott embereken végzett kutatások szintén azt mutatták eddig, hogy lehet értelme ennek a módszernek, segíthet a fogyásban. Ám most, egy szigorú és következetes egy éven át tartó tanulmányból, melyben a böjtölők alacsony kalóriás étrendet követtek abban a reggel 8 és délután 4 közötti idősávban, amikor ehettek, a kontrollcsoportban pedig hasonló mennyiségű kalóriát vittek be bármikor a nap folyamán, az derült ki, hogy nincs különösebb hatása az időszakos böjtölésnek.
Egyszerűen együnk kevesebbet, ha fogyni akarunk
„Nincs semmi haszna annak, ha csak a nap bizonyos idősávjában eszünk” – foglalta össze röviden az eredményeik lényegét dr. Ethan Weiss, a San Franciscó-i Kalifornia Egyetem étrendkutatója. A New England Journal of Medicine-ben megjelent tanulmányt együtt készítették a kínai Kantonban található Southern Medical University tudósaival. 139 elhízással küzdő embert vontak be a vizsgálatukba. A nők 1200-1500 kalóriát ehettek egy nap, a férfiak 1500-1800 kalóriát. A résztvevőknek minden egyes elfogyasztott falatot fotóval kellett dokumentálniuk, és szigorúan naplót kellett vezetniük az étrendjükről.
Mindenki fogyott, átlagosan 6-8 kilogrammot, de nem volt különbség a leadott súlyban az időszakos böjtöt folytatók és azok között, akik a nap bármely időszakában ehettek. Nem találtak különbséget egyik csoport között sem a derék körméretének változásában, a testzsír vagy a testtömegindex csökkenésében, ugyanolyan arányban történtek változások mindenkinél. A vércukorszint, inzulinérzékenység, vérlipidek és vérnyomás is ugyanolyan mértékű javulást mutatott mindkét csoportnál. „Ezek az eredmények azt mutatják, hogy maga a bevitt kalória mennyiségének csökkenése okozza a javuló tendenciát, nem az időszakos böjtölés” – mutatott rá dr. Weiss.
Miért nem derült ez ki korábban?
Nem ez volt az első kutatás, amit az időszakos böjtöléssel kapcsolatban végeztek, ám a korábbi tanulmányok kisebbek, rövidebben voltak – kontrollcsoport nélkül. Ezek a vizsgálatok többnyire arra a következtetésre jutottak, mint az egerekkel végzett kutatások: az emberek fogynak, ha csak egy bizonyos időablakban ehetnek a nap folyamán.
Maga dr. Weiss, az átfogó vizsgálat vezetője is az intermittent fasting lelkes hívője és gyakorlója volt egészen a saját kutatásukig, hét éven át csak dél és este nyolc között evett. Egy korábbi, rövidebb kutatásában, melyet 116 emberrel végeztek, azt kérték az egyik csoportba beosztottaktól, hogy naponta háromszor egyenek, és ha az étkezések között megéheznek, rágcsáljanak nyugodtan, míg a másik csoportban dél és este nyolc között ehettek a résztvevők amit csak akartak. Egy kicsi fogyást tapasztaltak, az időszakos böjtölőknél átlagosan 3 kilogrammot, a kontrollcsoportban 2,5-et, a különbség tehát nem volt statisztikailag jelentős. Dr. Weiss egy korábbi interjúban azt mondta, nem akarta elhinni az eredményeket. A statisztikusokat négyszer kérte meg, hogy elemezzék az adatokat, egészen addig, míg a munkatársai azt nem mondták, hiába végzik el újra és újra, az eredmény nem változik úgysem. „Teljesen le voltam sújtva – mondta a kutatás vezetője. –bNagyon nehéz volt elfogadnom.”
Abba lehetett még kapaszkodni, hogy a kísérlet csak 12 héten át tartott. Ám úgy tűnik, az egyéves, átfogó vizsgálat is hasonló eredményeket mutat: az időkorlátnak nincs semmi értelme az étkezésben, fogyókúrában.
Miért nem működik az időszakos böjtölés?
Dr. Christopher Gardnert, a Stanford Betegségmegelőzési Kutatóközpontjának tápanyagtudományi igazgatóját nem lepték meg az időszakos böjtölés hatástalanságával kapcsolatos eredmények. „Szinte minden diétára igaz, hogy bizonyos típusú emberek számára működik csak – mondta. – De a lényeg az, hogy amikor egy valóban alapos, részletes tudományos vizsgálatnak alávetjük ezeket, kiderül, hogy valójában nem használnak, mindegyik esetben szimplán a bevitt kalória mennyiségének csökkentése miatt fogynak az emberek, illetve más egészségügyi tényezők miatt. Az, hogy a fogyókúra egyébként milyen körítést kap, egyáltalán nem számít.”
Azoknak, akiknek nehezükre esik a kalóriák számolgatása, egyszerűbb lehet minden nap csak bizonyos idősávban enni. De a szakember szerint jó, ha tudjuk, hogy ilyenkor sem azért lehet sikeres a fogyókúránk, mert időszakos böjtölést folytatunk, hanem azért, mert korlátozzuk a kalóriákat.
A cirkadián ritmus és gének, anyagcsere, napfény mind csak ezoterikus humbug, marketing az időszakos böjtölés eladhatóságának érdekében
– mondta Dr. Caroline Apovian, a bostoni Nőgyógyászati Klinika Fogyókúrás Központjának vezetője. – Ha kicsit többet eszünk azokban a napszakokban, amikor még világosság van, több kalóriát égetünk el ahelyett, hogy eltárolná a szervezetünk?” – tette fel a kérdést ezzel kapcsolatban, utalva arra, hogy jó lenne azt is megvizsgálni, mennyiben igaz ez a bármit ehetünk az adott időablakban az időszakos böjtölés során.
Dr. Weisst a saját eredményei arra késztették, felejtse el az időszakos böjtölést. „Elkezdtem újra reggelizni – mondta. – A családom szerint sokkal kedvesebb vagyok.”
Forrás: The New York Times Fotó: Canva
