Amber O’Hearn 13 évvel ezelőtt hagyott fel a leveles zöldek és a keményítőt nem tartalmazó zöldségek fogyasztásával, amikor egy szénhidrátmentes életmódról szóló Facebook-csoportban először hallott a ragadozó étrendről. Kezdetben csupán pár hétig akarta kipróbálni, de olyan jelentős hatást tapasztalt a mentális és fizikai egészségében, hogy azóta is így él. „Azonnal fogyni kezdtem, és jobban éreztem magam. A közérzetem is sokkal jobb lett – mesélte O’Hearn. – Úgy éreztem, minden, amit eszek, egészséges, számomra ez volt a legmeglepőbb.”
Kellett egy évtized, hogy a közösségi oldalak felkapják a ragadozó étrendet, és kellettek hozzá a hírességek, hogy robbanásszerűen terjedni kezdjen. Aki úgy dönt, hogy elkezdi ezt a diétát, nem eszik gabonaféléket, zöldségeket, feldolgozott élelmiszert és hozzáadott cukrot. Vannak, akik ennél is tovább mennek, és a tejtermékeket, mézet, gyümölcsöket sem eszik meg, csak és kizárólag húst, sót és vizet fogyasztanak.
Őrültségnek hangzik? Az is!
Nagyon kevés tudományos adat áll rendelkezésünkre a ragadozó étrenddel kapcsolatban, amit eddig végeztek 2021-ben, az is önbevalláson alapul. A résztvevők ebben a vizsgálatban fogyásról, a krónikus betegségeik javulásáról és több energiáról számoltak be.
Nem csoda, ha ellentmondásosnak érezzük az egész ragadozó étrendet, a tápanyagszakértőknek és orvosoknak is komoly fenntartásaik vannak: a koleszterinszint megemelkedése és a szívbetegségek kialakulásának kockázata csak néhány ezek közül. A növényi táplálék kizárásával a rostokat és polifenolokat is megvonjuk a szervezetünktől, ami hosszú távon a rákbetegségek esélyét növelheti. „A ragadozó étrendet nem nevezném egészségesnek a legtöbb ember számára – mutatott rá Layne Norton tápanyagszakértő. – Nem a húsevés a probléma, hanem a gyümölcsök, zöldségek és rost kizárása az étrendből.”
Akik a húsközpontú diéta mellett érvelnek, azt hozzák fel, hogy a finomított gabonában és cukorban dúskáló nyugati étrendnél még az is jobb, ha valaki csak húst eszik. A tápanyagszakértők többsége azonban szkeptikus az efféle előnyöket illetően, és az anekdoták a sikeres diétáról nem jelentenek tudományos bizonyítékot, míg arról pontos kutatások vannak, milyen károkat okoz, ha kizárjuk a növényeket az étrendünkből.
A maratonfutó, aki nyers húson él
Jake Thomas amerikai tengerészgyalogos és maratonfutó először 30 napra próbálta ki még 2020-ban a ragadozó étrendet, mielőtt ez vált volna a mindennapjaivá. Eleinte tapasztalt egy kis feledékenységet, ingerlékenységet és fejfájást, de nem akarta abbahagyni, mivel jobban aludt, energikusabbá vált és sokkal kevésbé merült ki sportolás után. „Olyan ez nekem, mint a raktétatöltő üzemanyag. Minden, amit megeszek, hajtja a testemet” – mondta Thomas, aki időnként még nyersen is fogyaszt húst.
Melyik jobb? A ketogén vagy az Atkins diéta?
Ha a ketogén diéta alapelveiről (alacsony szénhidrát, magas zsír és közepes mennyiségű fehérje-bevitel) azt gondoltad, ezt már hallottad valahol, akkor nem vagy egyedül! Az interneten sok fórumon felmerült a kérdés: miben is különbözik ez az Atkins diétától?Egy átlagos napon megeszik 450 gramm marhasteaket, 4 tojást nyersen, nyers tejtermékeket, csirkecombot, bacont és marhamájat is fogyaszt. Néha eszik nyers steaket vagy bacont, bár a nyers hús fogyasztását, különösen a sertés- és baromfihúsét a súlyos betegségek és parazitafertőzések miatt az egészségügyi irányelvek nem ajánlják. „Megkockáztatom a nyers húst is, mert úgy érzem, sokkal jobban felszívódik és sokkal közvetlenebb kapcsolatot jelent az étellel – magyarázta Thomas. – Olyan, mint egy szent szertartás.”
Következmények, melyekkel senki sem számol
A növényi élelmiszerek teljes kizárása az étrendből komoly egészségügyi veszélyeket rejt. A zöldségekben, gyümölcsökben található növényi tápanyagok védenek ugyanis a rákot és szívbetegségeket okozó szabad gyökök ellen. „Aki szeretne, szinte végtelen mennyiségű tudományos elemzést talál arról, miért fontos a rostfogyasztás a szervezetünk számára. A hús jó fehérjeforrás, de nem szabad, hogy ez legyen az egyetlen ételünk” – jelentette ki a tápanyagszakértő.
Előfordulhat, hogy bizonyos emberek bizonyos típusú rostra érzékenyek. Ezt el lehet kerülni anélkül, hogy minden rostot kizárnánk az étrendünkből. „A legtöbb ember számára bizonyos előnyei lehetnek a ragadozó étrendnek, ám sokkal többet árthatnak magunknak, ha kizárják az egyéb tápanyagokat és ételtípusokat – folytatta Norton, hozzátéve, hogy bármilyen olyan diéta, ami extrém módon korlátozó, magában hordozza az étkezési rendellenességek kialakulásának – mint például az ortorexia – vagy éppen az ételfóbiák kialakulásának kockázatát. – Találkoztam már olyan emberrel, aki retteget a sárgarépától” – mondta.
A másik oldalon viszont sokkal kevesebb tudományos bizonyíték áll rendelkezésre: a ragadozó életmód előnyeiről leginkább önbevallással végzett vizsgálatokból és anekdotákból tudhatunk, melyek nem számítanak független és megbízható forrásnak.
A szakemberek szerint, akik hosszú ideig csak állati zsíron és kevés növényi tápanyagon élnek, kockáztatják a rák, a szívbetegségek és a magas koleszterinszinttel összefüggő problémák kialakulását. „Egyelőre nincs arra bizonyítékunk, hogy jó ötlet volna ragadozó étrenden élni” – mondta a Stanford Egyetem tápanyagtudomány professzora, John Ionnadis. – Más kutatásokból tudjuk, hogy ez igencsak rossz ötlet.”
Ha jót akarunk magunknak, a szakemberek szerint a jó minőségű, teljes értékű, kiegyensúlyozott növényi és/vagy állati táplálék fogyasztása a legjobb minél kevesebb feldolgozott élelmiszerrel.
Forrás: Insider Fotó: Getty Images
