- Ki mondta, hogy január 6-án le kell szedni a karácsonyfát?!
- Ha a jul ünnepét, azt az eredeti pogány hagyományt nézzük, amire a keresztény vallás felépítette a maga karácsonyát, akkor a fát december 21-én kell feldíszítenünk és úgy hagynunk egészen február 1-ig.
- Tudományosan bizonyított tévhit, hogy az új évet tiszta lappal kell kezdenünk, lebontott karácsonyi dekorációval.
Csak rajtunk áll, mikor rakjuk vissza a régi cipősdobozokba a karácsonyfadíszeket, hogy aztán ott várakozzanak a kamra vagy garázs eldugott sarkában a következő karácsonyig. Sokan vagyunk, akik utálják lebontani a karácsonyfát, és bármit megtennének, hogy minél tovább halogathassák azt a pillanatot, amikor véget ér a karácsony. (És van a másik tábor, amely számára egyfajta megtisztulási rituálé, a friss kezdet jelképe, amikor újévkor vagy vízkeresztkor szépen leszedegetik a díszeket a karácsonyfáról és elcsomagolják.)
Ki mondta, hogy le kell szednünk a díszeket a karácsonyfáról vízkeresztkor?
Ha valaki inkább az előbbi táborba tartozik, annak annyit üzennénk: ne legyen lelkifurdalásuk, ha nem bontják le a karácsonyfát január 6-án! Nem kell vízkeresztkor búcsút mondanunk a karácsonyi dekorációnak. És rengeteg jó okot tudunk mondani arra, miért hagyjuk meg a fát februárig!
Ki mondta, hogy január 6-án le kell szedni a karácsonyfát?!
Elhangzott bárhol, hogy balszerencsét hoz, ha nem pakoljuk el a karácsonyfa díszeket pontban vízkeresztkor? A keresztény hagyományokban a karácsony december 25-én kezdődik (Krisztus születésével) és január 6-án (vízkeresztkor, a három napkeleti bölcs érkezésekor) ér véget.
Ha viszont a jul ünnepét, azt az eredeti pogány hagyományt nézzük, amire a keresztény vallás felépítette a maga karácsonyát (az adventi koszorú is a pogány ünnepből ered például, ahogy a fa feldíszítése is), akkor a fát december 21-én kell feldíszítenünk, és úgy hagynunk egészen február 1-ig.
A karácsony minden kultúrában kicsit más
A karácsonynak szinte minden népnél megvannak a maga hagyományai, kulturális értelmezései. Ám az tény, hogy az eredeti jul, a téli napforduló pogány ünnepe már jóval a karácsony előtt létezett. A germán népek december 21-én díszítették fel a fát, és február 1-jén ért véget az imbolckal. Az imbolc a kelta pogány mitológiában – szó szerint úgy fordíthatjuk le, hogy az anya hasában – a tavasz és a tél közötti félút ünnepe. Hogy máshogy lehetne ezt szebben ünnepelni, mint azzal, hogy február 1-jén szedjük le a karácsonyfát?
Persze ezt csak egy remek és kikezdhetetlen indok, ha valaki kitartóan piszkál azzal, miért nem szedtük még le a karácsonyfánkról a díszeket, pakoltuk el a fényeket. Mondhatjuk azt is, ami az igazság: egyszerűen nincs kedvünk még elpakolni, és szeretnénk még egy pár hétig gyönyörködni benne.
Hiszen tudományosan bizonyított tévhit, hogy az új évet tiszta lappal kell kezdenünk, tövig nyomva a gázpedált, fogadalmakkal és új élettel. Ízlelgessük a kényelmes, lassú átmenetet, hiszen még mindig tél van, hova rohanjunk? Egy medve se bújt még ki a barlangjából, bőven téli álmot alszanak, addig ráérünk mi is, és a karácsonyfa is.
Fotó: Unsplash
