A Prove.hu vegán magazin negyedik éve rendezi meg a bárki számára ingyenesen elérhető, 31 napos Veganuár programot, melynek célja, hogy egy hónapon át teljes körű segítséget nyújtson a vegán életmód kipróbálásához januárban – és azon túl. A magazin alapítójával, Vida Raullal beszélgettünk.
A Prove.hu magazin alapítójával, Vida Raullal beszélgettünk
Micsoda pontosan a Veganuár kihívás, és miért indítottátok el Magyarországon?
2014-ben indult Angliában a kihívás, azzal a céllal, hogy minél több embert ösztönözzenek a növényi alapú étrend kipróbálására január hónapban. Mivel azt láttuk, hogy Magyarországra az azt követő években sem igazán jutott el ez a mozgalom, úgy döntöttünk, hogy a Prove magazinnal még többet szeretnénk tenni a vegánság hazai terjesztéséért, ezért fogtuk magunkat, és csináltunk egy Magyarországra szabott Veganuárt. Megcsináltuk a saját programunkat, kifejezetten a hazai boltokra, lehetőségekre szabva, hasonló elvek alapján, hasonló stílusban, mint a nemzetközi. Mi is arra alapoztunk, hogy az újév alkalmával sokan vágnak bele új kihívásokba, ami jó időszak lehet a veganizmus népszerűsítésére.
A Veganuár lényege, hogy a résztvevők egy hónapon keresztül megpróbálnak növényi étrendet folytatni. Ti ebben hogyan tudjátok segíteni őket?
Az a célunk, hogy minden résztvevő számára minél zökkenőmentesebbé tudjuk tenni ezt a váltást. Aki feliratkozik a programunkra, annak 30 napon keresztül tippeket, recepteket, mintaétrendet, cikkeket, filmajánlókat, előadásokat küldünk, végigmegyünk a vegánsággal kapcsolatos leggyakoribb kérdéseken, megcáfoljuk a mítoszokat. Miközben arról is tájékoztatjuk a résztvevőket, hogy mi történik a húsiparban, a tejiparban vagy akár a szőrme, selyem, gyapjú és más állati eredetű termékek előállításakor. Tehát a veganizmus etikai, környezetvédelmi és az egészségügyi részét is belevesszük a programba, illetve most már az idei évben az emberjogi részét is. Nagyon fontos azt is látni, hogy a húsiparban milyen mentális terheket szenvednek el az emberek, például a vágóhidakon.
Ha jól tudom, az idei évben több ismert ember is kiállt a Veganuár kampányotok mellett.
Igen, csatlakozott hozzánk – mint ahogy szinte minden évben – Karalyos Gábor, de mellette Puskás Peti, Fancsikai Eszter, Garami Gábor is. Emellett Jakab Viktor vegán erősember, illetve Révész Ildikó és Pásku Ferenc, a 827 sonka megálmodói is részt vettek a kampányban.
Hogy látjátok, azzal, hogy idén több ismert embert is bevontatok a kampányba, nagyobb közönséghez tudtatok eljutni?
Szerencsére – és a csapat kitartó munkájának eredményeként – minden évben rekordot döntünk, ez így volt idén is. Folyamatosan figyeljük a számokat: azt is nézzük, hogy amikor elindul a kampány, és az előregisztráció decemberben, akkor hányan csatlakoznak január 1-ig. Ezután pedig azt is, hogy január 1-től egészen február 1-ig mennyien vettek részt benne. Idén január 1-ig 15 029 ember jelentkezett, és reméljük, hogy a hónap végére el tudjuk érni a 30 ezres számot. Január 1-je óta is már sokan csatlakoztak, valószínűleg el fogjuk érni a kitűzött célt. Tavaly január végén 26 ezer volt a rekord. De mindenképpen segített idén, hogy ismert emberek is népszerűsítették. Már az is sokat jelentett, hogy az ismert vegánok miatt több médiafelület figyelt fel ránk, ezért szívesebben számoltak be a kampányunkról.
Az ismert vegánok miatt több médiafelület figyelt fel a kampányra
Ezek a számok hazai szinten jónak számítanak?
Szerintem nemcsak jónak, de kifejezetten jónak számítanak. Az eddig megrendezett Veganuárok során összesen 57 ezren csatlakoztak hozzánk, ami abszolút nagy dolog. Főleg ahhoz képest, hogy a nemzetközi kampányhoz világszinten „csak” 2 millióan csatlakoztak eddig a földön élő több milliárd emberből. Arányaiban tehát szerintem jól állunk. Azt egyébként sem tartom reális célnak, hogy egyszer mondjuk egymillió ember csatlakozzon hozzánk. Nekünk inkább az a dolgunk, hogy minden egyes évben meghívjuk azokat az embereket, akik erre nyitottak, legyenek akár csak néhány tízezren. Mivel a kérdőívünknek köszönhetően látjuk, hogy a Veganuár résztvevői közül később is sokan maradnak vegánok, a hatás, amit el tudunk érni, megsokszorozódik. Hiszen a vegánságot választó résztvevők a családjaiknak, a barátaiknak is beszélnek majd az új életmódjukról, és így tovább viszik a veganizmus hírét. Nekünk csak el kell indítanunk az úton néhány ezer vagy tízezer embert.
A Veganuár lezártával megkérdezitek a résztvevőket, hogy milyennek találták ezt a kihívást, és hogy szándékoznak-e a későbbiekben is vegánok maradni. Milyen válaszokat szoktatok kapni?
Több mint 98 százalék elégedett vele és ajánlaná másoknak. Arra a kérdésre, hogy maradnának-e vegánok, 75 százalék válaszol igennel. Ahhoz képest, hogy Magyarországon vagyunk, és nagyon sokan a húsos ételeken szocializálódnak, ez egy nagyon jó aránynak számít.
Van rálátásod arra, hogy vajon Magyarországon mennyire lehet ismert vagy elterjedt a növényi étrend?
Ha úgy kérdezed, hogy a vegánok száma mennyi lehet, én arra tippelek, hogy jó eséllyel is csak az ország egy százaléka lehet vegán, de talán ez is egy felülbecsült érték – és a szám ugye attól is függ, hogy mit számítunk bele a vegánságba. Van, akinek az is vegán például, ha bőrt hord, holott a definíció szerint valójában nem az. Az sem feltétlenül egyértelmű, hogy mit értünk növényi étrend alatt: azokat is, akik időnként esznek állati eredetű ételeket, tehát inkább flexitáriánusnak minősülnek? Én a növényi étrenden élők számát is néhány százalékra becsülném, tehát annyira még nem népszerű. De igazából, ha a többi országot megnézzük, ott is csak pár százalék legjobb esetben az arány. Tehát ahhoz képest talán nem állunk olyan rosszul.
Vajon akik kapcsolódnak a Veganuár kihíváshoz, tisztában vannak azzal, hogy mi a különbség a veganizmus és a növényi étrend között? Hogy míg az utóbbi csak egy étrend, addig a veganizmus egy életmód, filozófia?
Szerintem mindenképp, ezt a kérdőívből is szoktuk látni. De korábban azt láttuk, hogy amikor cuki állatokkal hirdettük a kampányunkat, az kevésbé fogta meg az embereket, mint amikor jól kinéző vegán ételekkel. Nagyon sokan az egészségük vagy csak az új ízek kipróbálása miatt regisztrálnak, de akik a hónap végi kérdőívben azt mondják, hogy vegánok maradnak, sokkal inkább az etikai okok miatt szoktak így dönteni. Mert közben láttak például egy filmet vagy elolvastak egy cikket arról, hogy mi a különbség az étrend és az életmód, a filozófia között, és elkezdték megérteni, hogy a veganizmus nemcsak egy diéta vagy egy fogyókúra, hanem sokkal több annál.
A veganizmus nemcsak egy diéta vagy egy fogyókúra, hanem sokkal több annál.
Gyakran hozzák fel ellenérvként a növényi étrenddel szemben, hogy nem könnyű és nem olcsó tartani. Neked erről mi a véleményed?
Az egyik napi témánk pont ez, hogy hogyan lehetne olcsóbb a növényi étrend. Az egyik legjobb tanács, amit adhatunk, hogy akik belevágnak, ne kezdjenek el rögtön bevásárolni a boltokban kapható drága vegán készételekből, húsalternatívákból. Mert ezek a termékek valóban nagyon drágák. Inkább arra biztatunk mindenkit, hogy teljes értékű növényi ételeket egyenek, zöldségeket, gyümölcsöket, hüvelyeseket, gabonaféléket, dióféléket, gombákat stb. – az ezekből készített ételek néha olcsóbbak is lehetnek, mint a húsos étrend.
De a mítoszokról is gyakran beszélünk. És valóban nagyon gyakori mítosz, hogy a vegán étrend drága. De érdemes kicsit a dolgok mögé nézni: mindig elmagyarázzuk az e-mailekben, hogy a növényi tej például azért drágább, mint az állati, mert a vegán termékek nem kapnak olyan áfacsökkentést, mint az állati termékek, vagy éppen a különböző országoknak a kormányai nem adnak annyi támogatást a növényi alapú élelmezési rendszerre, csak az állattenyésztőknek. Ezzel megpróbáljuk tanítani is az embereket.
Az a mítosz is erősen tartja magát a köztudatban, hogy hús és egyéb állati eredetű termékek nélkül nem lehet egészséges életet élni. Ennek megcáfolásába nem szeretnék túl részletesen belemenni, hiszen az elmúlt években rengeteg nemzetközi kutatás, ajánlás bizonyította, hogy a jól összeállított növényi étrend teljesen egészséges tud lenni. De ahhoz mit szólsz, amikor vegán hírességek – akár nemzetközi sztárok – bejelentik, hogy az egészségük miatt felhagynak az addigi életmódjukkal, és visszatérnek a húsevésre? Az ilyen esetek a hétköznapi embereket is elbizonytalaníthatják a veganizmussal kapcsolatban.
Nagyon fontos, hogy mi már az első napokban beszélünk a motivációkról. Felmérések szerint a legerősebb motiváció a veganizmusra az állatok életének a tisztelete. Mi is ezt próbáljuk meg átadni a programban. Bárki bármilyen okkal vagy érv mentén csatlakozhat a programhoz – az egészsége, vagy éppen a környezetvédelem miatt – , de megpróbáljuk mindenkinek átadni a veganizmus etikai részét, pont azért, hogy elkerüljük a későbbi esetleges csalódásokat. Ha például valaki azért kezdte el a vegánságot, mert egy influenszer azt tanácsolta, hogy az étrendtől szebb lesz a bőre, és aztán kiderül, hogy mégsem lett szebb, akkor csalódhat, és visszaugorhat a régi életmódjába. Megpróbáljuk megtanítani, hogy ez azért többről szól, hogy a veganizmus nem egy önös érdek, tehát nemcsak rólad és a bőrödről szól, hanem az állatokat tekinted az elsődleges szempontnak. És ha az állatok az elsődleges szempont, akkor jobban meggondolod, hogy át tudsz-e ugrani egy-egy akadályt a veganizmus érdekében. A világszerte több mint 80 millió vegán és 600 millió vegetáriánus az élő példa rá, hogy ha valaki nagyon szeretne vegánul vagy húsmentesen élni, akkor igenis megoldható.
Vida Raul fotója az ország legnagyobb vágóhídja előtt
Te mióta vagy vegán?
2016 áprilisa óta, tehát lassan már hét éve. Én abszolút etikai okokból váltottam, miután láttam egy videót a Facebookon borzalmas körülmények között tartott és vágott állatokról. Ez eléggé sokkolt engem, mivel egész életemben állatbarátnak tartottam magam, csak sosem gondoltam bele, hogy valójában állatokat ölnek miattam. Amikor cirkuszba mentem, nem azt láttam, hogy az állatok szenvednek, csak a szórakozást. Ma már vegánként nem tudok ezekre a dolgokra ugyanúgy nézni. Még ha ugyanazt látom is, nem úgy látom, mint korábban. A vegánoknál sokszor átkattan valami, és hirtelen másképp látnak dolgokat, mint korábban. Velem is így volt.
Az elmúlt hét évben az étrended okozott bármilyen egészségügyi problémát?
Nem, abszolút nem volt semmilyen egészségügyi bajom azóta sem. A vérképem tökéletes.
Van valami, amire jobban odafigyelsz a táplálkozás kapcsán annak érdekében, hogy egészséges maradj?
Őszintén, én sokszor kicsit úgy érzem, hogy ez túl van gondolva. Ha valaki változatosan és eleget eszik, az nem hiszem, hogy nagy gondban lenne. Inkább azoknak lehetnek nehézségeik – úgy általában a táplálkozás terén nem csak vegánként –, akiknek allergiáik vannak vagy valami betegség miatt sok mindent nem ehetnek. Nekik kicsit tudatosabban kell összeállítaniuk az étrendjüket, de azért a legtöbb ember szerintem, ha ilyen problémával nem rendelkezik, nagyon könnyen élhet vegán étrenden. Ha változatosan eszünk, minden tápanyagot be tudunk vinni, de esetleg érdemes télen a D-vitamint meg általában a B12-t pótolni táplálékkiegészítőből, mert ezek mondjuk kisebb arányban vannak a növényekben. A B12 eleve egy baktériumok által termelt vitamin, tehát az igazán a húsokban sincs meg nagy arányban, ezért mindenkinek ajánlott pótolni.
Mit tanácsolnál azoknak, aki gondolkodnak a vegán életmódra való áttérésen?
Abszolút azt tanácsolom, hogy próbálják ki a Veganuár programunkat, mert 100 százalék ingyenes, nem tukmálunk semmilyen pénzes szolgáltatást vagy terméket. Ha valakinek nem tetszik, abba is hagyhatja. De ha nyitottak vagyunk, és új információkra, akár a táplálkozásról, akár az egészségről, a környezetvédelemről, az állatoknak a helyzetéről, szerintem mind-mind hozzátesznek a személyiségünkhöz. Még akkor is, ha valaki végül nem lesz sem vegán, sem vegetáriánus. Mi pedig pont ezt kínáljuk: nagyon sok információt, edukációt, segítséget, támogatást, és ott van még a 23 ezer fős Veganuár-támogatócsoport a Facebookon, amit a tagok úgy szoktak jellemezni, hogy a legbékésebb vegán csoport, ahova jó tartozni.
Fotó: Sárosi Zoltán (portréfotók), RTL, prove.hu
Olvass tovább!
