Ez történik az agyaddal, ha túl sok megbeszélésed van

2023. január 18.
Ha valakinek tele van megbeszélésekkel a munkanapja, láthatóan megugrik a stressz-szintje az agyában, derült ki a Microsoft kutatásából. Nem csoda, ha úgy érezzük egy ilyen nap után, mintha kilúgozták volna az agyunkat.
  • A szünet nélküli, folyamatos meetingelés megváltoztatja az agy működését.
  • Nem csoda, ha úgy érezzük, teljesen leszívta az energiáinkat, ha sok megbeszélésünk van egymás után.
  • Már 10 perc szünet elég ahhoz, hogy ne legyen olyan magas a stressz szintje az agyban a megbeszélésektől.

Sokan vannak, akiknek a határidőnaplója úgy tele van, hogy még ebédelni sincs idejük. Egy 2019-ben indult kutatás eredményei szerint azonban a túl sok megbeszélés szorongóvá teszi az embert. Sőt, az agyhullámok vizsgálatánál tisztán kirajzolódott, milyen változásokat okoz az agyban a szünet nélküli meetingelés.

Erős stresszt okoz a folyamatos megbeszélés

2021-ben a Microsoft kutatólaboratóriumának tudósai EEG vizsgálattal mérték az önként vállalkozók agyhullámait videóhíváson keresztül történő megbeszélések közben. Egy hétfői munkanapon voltak, akiknek négy, egyenként félórás meetingen kellett részt venniük szünet nélkül, míg másoknak a négy félórás megbeszélés között adtak 10-10 perc szünetet, amikor meditálhattak. A következő hétfőn megcserélték a két csoportot.

Akiknek nem volt szünet a megbeszélések között, megfigyelték, hogy az agyhullámaikon megugrott a stressz szintje a megbeszélések végére. Ugyanakkor azokon az agyterületeken, mely a koncentrációért felelős, folyamatosan csökkent az agyi aktivitás. Ez annyit tesz, hogy képtelenek voltak figyelni egy idő után.

Akik tarthattak szünetet a megbeszélések között, sokkal erősebbek voltak a figyelmet jelző agyhullámok, és a stressz-szintje is alacsonyabb volt az agyukban. 

Elég durva dolgokat tesz az agyunkkal a folyamatos meetingelés

Elég durva dolgokat tesz az agyunkkal a folyamatos meetingelés

Így hozzuk ki a legtöbbet a maratoni meetingek közötti szünetekből

Fontos, hogy a lehető legjobban kihasználjuk a megbeszélések között rendelkezésünkre álló szüneteket. Elöljáróban annyit muszáj leszögeznünk: a közösségi oldalak görgetése, e-mail-olvasás és üzenetküldés nem a jó módszer. Pedig az emberek a leggyakrabban ezekkel a dolgokkal töltik a szüneteket két értekezlet között.

Persze fontos, hogy megnézzük a levelezésünket, ám ezt halasszuk akkora, amikor már az utolsó megbeszélésünk is véget ért. Ha csak tíz percünk van áthangolódni két meeting között, inkább sétáljunk egyet odakint. 

Az is hasznos lehet a mentális egészségünk megőrzése érdekében, ha légzőgyakorlatokkal töltjük azt a kevés időt, ami van két meeting között. Ebből elég két-három kört végeznünk ahhoz, hogy oldódjon a stressz a szervezetünkben. Az is fontos, hogy nyújtózkodjunk, különösen, ha tudjuk, hogy még sok-sok óra ülés vár ránk. 

Amikor erősen koncentrálunk, mint például egy-egy megbeszélésen az adott dologra, a testünk minden izma megfeszül, a légzésünk is csökken, visszatartjuk a levegőt, így szünetek nélkül egyre inkább gyűlik bennünk a stressz. Ha van lehetőségünk két megbeszélés között szünetet tartani, azt a feszültség oldására használjuk ki, és ha rajtunk múlik, minél hosszabb szünetet tartsunk a meetingek között.

Forrás: Huffington Post Fotó: Getty Images