- A pszichológus díványáról átkerültek a közbeszédbe az olyan kifejezések a gázlángozás mellett, mint a love bombing, mérgező, trauma vagy éppen a nárcisztikus.
- Nem csak túl-, de rosszul is használjuk ezeket a pszichológiai kifejezéseket.
- Azért baj, ha nem a megfelelő értelemben, megfelelő helyzetekre használjuk például a gázlángozást vagy más pszichológiai kifejezést, mert ez hígíthatja a szavak értelmét.
„A szavaknak ereje van – mondta Naomi Torres-Mackie, a New York-i Lenox Hill Kórház pszichológusa. – Ha túl gyorsan dobáljuk a címkéket valamire, az elveszi a fontosságát, komolyságát az azokról való párbeszédnek. Ha túl sokszor halljuk, elveszíti a jelentőségét.”
Míg az olyan kifejezések, mint például a gázlángozás, a terapeuták munkájában már évtizedek óta, ha nem régebben használatban vannak. A legtöbb ember azonban csak az elmúlt pár évben ismerte meg, amikor a szlengben elterjedt a közösségi oldalaknak köszönhetően. Egy virális Reddit poszt vagy TikTok-videó tömegekhez juttathat el olyan szavakat, melyek létezéséről korábban fogalmunk sem volt.
A pszichológusok elmagyarázták 5 olyan kifejezés valódi jelentését, amit a köznyelvben nagyon gyakran tévesen használunk.
Gázlángozás
Talán az egyik leggyakrabban tévesen használt pszichológiai kifejezés a gázlángozás volt az elmúlt években. A gázlángozást arra használják leggyakrabban, amikor valaki érzéketlen, hazudik vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyja valakinek a véleményét. „Nagyon sokszor hallom, hogy valaki gázlángozást (gaslighting) emleget – mondta Elisa Martinez pszichoterapeuta. – Az emberek gyakran használják olyankor, amikor valaki nem vállal felelősséget a tetteiért. A valódi gázlángozás ennél sokkal, sokkal rosszabb.”
A gázlángozás valójában azt jelenti, amikor valaki manipulál egy másik embert, egészen addig, hogy már a saját józan eszét, átélt élményeit, emlékeit vagy a valóságot is megkérdőjelezi. A bántalmazó kapcsolatokban nagyon gyakori a gázlángozás (ahogy azt az 1944-es Gázláng című pszichothrillerben is láthattuk, amiről a jelenség a nevét kapta).
Gázlángozás az, amikor valaki újra és újra azt bizonygatja, hogy egy bizonyos dolog soha nem történt meg – pedig nagyon is megtörtént –, vagy olyanokat mond, hogy „ez nem is olyan nagy ügy”, esetleg „te vagy túl érzékeny”. A gázlángozónak az a célja, hogy összezavarjon és elültesse a kétség magvait a másik emberben. „Roppant erősen kényszerítő és kontrolláló manipulációs módszer” – jelentette ki Martinez.
Traumatizált
Megbotlunk és elesünk egy csomó ember előtt? Micsoda trauma! Vagy mégsem. A pszichológusok jobban örülnének, ha sokkal pontosabban fogalmaznánk, és inkább égőnek, félelmetesnek, sokkolónak vagy felkavarónak neveznénk az ilyen élményeket. A trauma ugyanis sokkal komolyabb dolog.
„Egy súlyos, gyakran krónikus pszichológiai megterhelés, ami az idegrendszert éri – pontosított Martinez. – A poszttraumás stressz szindróma (PTSD) például nagyon intenzív stressz hatására alakul ki. Hatására újra és újra átéli az ember a félelmetes élményt, a korábbi traumatikus eseményeket. Gyakori a PTSD-ben szenvedőknél, hogy inkább öngyilkosságot kísérelnek meg, hogy szabaduljanak a fájdalomtól.”
„Amikor a hétköznapi közbeszédben halljuk lazán odavetve a traumatikus szót, fontosnak érezzük pontosítani, mi a trauma valójában és milyen, amikor valaki traumatizálódik.”
Nárcisztikus
Az internet egyik kedvenc diagnózisa a nárcisztikus. Bárkire rásütik, aki jobbára csak saját magával foglalkozik vagy hajlamos átgázolni másokon. „Annyira könnyen dobálóznak az emberek ezzel a kifejezéssel – mondta Jacquelyn Tenaglia klinikai pszichológus. – Azt is gyakran látom, hogy teljesen tévesen használják a nárcisztikus címkét olyankor, amikor valakinek valamilyen tulajdonsága nem szimpatikus.”
Lehet, hogy jó érzés nárcisztikusnak nevezni valakit, aki csak magáról beszél, de a pszichológusok azt tanácsolják, mégse tegyük. A nárcisztikus személyiségzavar klinikai diagnózis. Olyan személyiségjegyek jellemzik a nárcisztikus embert, mint a saját tehetségéről és fontosságáról való meggyőződés, erőről és szépségről való fantáziák, mások kihasználása, felhasználása saját céljaik elérésére és a nagyon erős szükség mások figyelmére és csodálatára. A nárcizmus megnyilvánulhat abban is, hogy képtelenek megbirkózni a kritikával.
„Férfiaknál gyakrabban diagnosztizálják a nárcisztikus személyiségzavart, mint nőknél – mondta Tenaglia. – Kognitív terápia és bizonyos esetekben gyógyszeres kezelés jelenti általában a kezelési módját.”
Love bombing
Tegyük fel, hogy két ember elkezd randizni. Egyikük elárasztja a másikat ajándékokkal és bókokkal. Amikor valaki látványos gesztusokkal fejezi ki vonzalmát, a kívülállók gyorsan rásüthetik, hogy amit csinál, love bombing. Pedig könnyen lehet, hogy csak az új szerelem miatti izgatottságának és örömének teljesen normális megnyilvánulása.
„A love bombing nem egyszerűen a szerelem és vonzalom kifejezése a másik iránt. Bántalmazó magatartás, aminek célja a másik ember irányítása, manipulálása” – magyarázta Torres-Mackie.
Például ha egy férfi a barátnője felé kimutatja a túláradó vonzalmát és extravagáns utazásokra viszi, hogy magához láncolja és elérje, hogy tőle függjön, az love bombing. A valódi love bombing nem túl gyakori a szakemberek szerint, és nagyon sokszor bántalmazó kapcsolatokban van jelen. A nárcisztikus emberek hajlamosabbak rá, hogy használják ezt a manipulációs módszert.
Fontos, hogy tudjuk, miért tesz valaki látványos gesztusokat, csak akkor tudjuk a megfelelő módon és helyzetekben kimondani valakire, hogy love bombingol.
Mérgező
Hajlamosak az emberek rásütni azonnal valakire, hogy mérgező, ha rossz érzéseket kelt bennünk. Mérgező a főnökünk, mérgező a kávézóban a barista, mert 15 percet kellett várnunk a latténkra, a popsztár allűrjei pedig szintén mérgezőek.
A szakember szerint akkor lenne használható valójában a mérgező kifejezés valakire, ha szándékosan és akarattal bánt valakit. „Ha valaki az életünkben súlyos érzelmi károkat okoz, tudatosan, az mérgező – mondta Torres-Mackie. – Ha valaki egyszerűen nem illik hozzánk, vagy bonyolult személyiség, attól még nem lesz mérgező. Igazságtalan, sőt veszélyes rásütni valakire ezt a címkét felelőtlenül.”
Forrás: Time, Fotó: Getty Images