Azt már nagyon sokszor hallottuk, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás elengedhetetlen ahhoz, hogy szervezetünk jól funkcionáljon, de úgy tűnik, az sem mindegy, hogy milyen időpontban sikerül ágyba kerülnünk. Pontosabban az számít, hogy az elalvás ideje a hét minden napján megközelítőleg ugyanaz legyen, ami valljuk be, egyáltalán nem könnyű, ha azt vesszük, hogy minden nap másféle kihívásokat tartogat.
Egy friss tanulmányban azonban azt találták, hogy a munkanapok és pihenőnapok közötti eltérő alvási mintázatok felboríthatják a bélflóra egészségét, ami egészségtelenebb táplálkozási mintákhoz vezethet, ez pedig hosszú távon további egészségügyi problémákat okozhat. A probléma különösen olyan személyeknél lehet jelen, akik eltérő műszakokban dolgoznak (például az orvosok), hiszen náluk gyakran előfordul, hogy míg a munkanapokon csak hosszú ébrenlét után, akár a hajnali órákban tudnak elmenni pihenni, a szabadnapjukon már egészen korán lefekszenek. Persze vannak olyan esetek, amikor ez épp fordítva történik, a lényeg, hogy a hét napjai között jelenlévő kisebb különbségeknél is kimutathatóak voltak az eltérések.
A finnek azért is alszanak olyan jól, mert ügyelnek rá, hogy mindig ugyanabban az időben feküdjenek le és ébredjenek
Másfél óra is számít
A Kings College London kutatásában közel 1000 felnőtt személyt vizsgáltak, és arra jutottak, hogy már 90 perc eltérés is elegendő a lefekvés időpontjai között, hogy az emberi bélrendszerben található baktériumok egyensúlya megváltozzon. Az elmúlt években sok szó esett az egészséges bélflóra fontosságáról: a belekben található baktériumok elegye garantálja a megfelelő emésztést és panaszmentes táplálkozást, így a bélflóra felborulása sok egészségügyi kockázatot hordozó láncreakciót indíthat be.
Amikor valaki egy héten belül különböző időpontokban megy el aludni és kel fel, úgynevezett social jetlag jelentkezhet nála – ez felmérések szerint az Egyesült Királyság lakosságának 40 százalékát érinthető, főleg tinédzsereket és fiatal felnőtteket. A friss kutatásban kimutatták, hogy a social jetlaget tapasztalók 16 százalékkal nagyobb eséllyel nyúltak chipsek és cukros üdítők után, miközben kevesebb gyümölcsöt és olajos magvat fogyasztottak, mint a szigorúbb rendszer szerint pihenő társaik. Korábbi kutatásokban egyébként azt is sikerült kimutatni, hogy a social jetlaggel élők kevesebb rostot fogyasztanak, mint a konzisztensebb alvási mintázatokkal bíró személyek.
Ebből is látszik, hogy a nem megfelelő alvás hosszú távon akár súlygyarapodáshoz és más egészségügyi panaszokhoz vezethet, szóval már csak ezért is érdemes lehet – persze ha van rá lehetőségünk – kijelölni a lefekvés és a felkelés időpontjait és ragaszkodni is ezekhez. Ha a munkánkból vagy élethelyzetünkből adódóan ezt mégsem tudjuk megtenni, mindenképpen jó ötlet még tudatosabban figyelni a táplálkozásunkra, és gondosan összeállított étrenddel kompenzálni az esetleges károkat.
Forrás: BBC Fotó: Getty Images
