- Rengeteg szülő és gyerek szenved attól a stressztől és szorongástól, amit a házi feladat miatti huzavona jelent.
- A szülő kérdezze meg a gyerekét, szüksége van-e segítségre, de fontos ismernie a határait és a helyét a történetben.
- A szakember szerint az is fontos, hogy legyen stabil rutin és tér a gyermekek számára a házi feladattal kapcsolatban, hogy tudják, mire számíthatnak és mik az elvárások feléjük.
Sok szülő érez szorongást a gyermekei házi feladata miatt. Készen kell lennie vacsorára, mire különórára mennek, más dolguk van. Lehet egy belső kényszer, hogy csak akkor vagyunk jó szülők, ha segítünk a házi feladatban. Nem csoda, ha a gyermek is átveszi a szülőtől ezt a stresszt, és mindennapossá válik a harc a házi feladat miatt.
„Átragasztjuk a gyerekeinkre ezt a stresszt, szorongást – mondta Carl Nassar gyermekpszichológus, aki maga is egy 14 éves lány édesapja. – A gyerekek ösztönösen dacolnak a szülők által a házi feladat miatt rájuk helyezett nyomással. Ha a szülőnek sikerül kikerülnie ebből a körből, a gyereknek is sikerül.”
1. Keretezzük át a házi feladat kérdéskört magunkban
A szülők már akkor készülnek magukban a harcra a házi feladat miatt, amikor még csak úton vannak a gyerekért az iskolába. A pszichológus szerint pont az ellenkezőjét kellene tenniük. „Találjuk meg, mi az, ami megnyugtat, ellazít. Segítsünk a gyermekünknek is rátalálni erre – javasolta a szakember. – Csak azután beszélgessünk a házi feladattal kapcsolatos dolgokról. Így harc helyett építő jellegű diskurzusra kerülhet sor.”
2. Tárjuk fel a házi feladattal kapcsolatos problémát
„Muszáj tudatosítanunk, mik állnak az útjába annak, hogy a házi feladat békésen készüljön el” – mondta Dr. Tim Urdan, a Santa Clara Egyetem pszichológia professzora. Ez lehet időzavar, halogatás, de az is, hogy a gyermekünk figyelme könnyen elterelődik. Ha tudjuk, mi okozza a házi feladat miatti folyamatos harcokat, együtt kidolgozhatjuk a megoldást.
3. Kérdezzük meg a gyermekünket, ő mit akar
Előfordulhat, hogy a szülő túlságosan belefolyik a gyermeke házi feladatába. Különösen nagyobb gyerekek, tinédzserek esetében gyakori ez. El kell engednünk a gyerekünk kezét, és fel kell ismernünk, mikor jön el ez a pont. „A szülőnek meg kell kérdeznie a gyereket, akarja-e, hogy segítsen, és milyen fajta segítség lenne a legjobb – figyelmeztetett Urdan. – Ez sokkal kevésbé mikromenedzselés, sokkal inkább támogató erővel ruházza fel a gyereket. Így a harc is kevesebb lesz a házi feladat miatt.”
4. Ismerjük fel a korlátainkat
Ha nincs meg a tudásunk vagy a türelmünk ahhoz, hogy a házi feladat megoldásához építő jelleggel hozzájáruljunk, talán másra kellene bíznunk. „Egy korrepetitor, szomszéd, magántanár hatékonyabban segíthet, és a családi béke is megmarad” – mondta a pszichológus.
A kutatások szerint főleg azoknak a gyerekeknek szorongtak az iskola miatt a gyermekei, akik segítettek a gyereküknek a házi feladattal. „Semmi gond nincs azzal, ha egy szülő tudja, mikor kell hátrébb lépnie” – tette hozzá Urdan.
5. Ne írjuk meg a házi feladatot a gyerek helyett
Néha adja magát, hogy a szülő kvázi megoldja a házi feladatot a gyerek helyett, hogy gyorsabban elkészüljön. Ez azonban azt sugallja a gyereknek, hogy ő nem képes még arra sem, hogy az iskolai leckét megírja. Inkább rávezető kérdésekkel segítsünk, ha mindenképpen akarunk, hogy meglegyen az élmény: magától jött rá a megoldásra.
Forrás: Insider, fotó: Unsplash