„Nem szokatlan, hogy néha apróságok miatt idegeskedünk – mondta Nicole Raines, okleveles házasság- és családterapeuta a HuffPostnak. – Különösen az elmúlt néhány év után, a bizonytalanság és a gyászélmények miatt, amiket kollektíven átéltünk, lehet, hogy egy kicsit feszültebbnek érezzük magunkat, mint korábban.”
Mindannyiunknak vannak frusztrált pillanataink és érzelmi kitöréseink, de figyeljünk arra, hogy milyen gyakran fordulnak elő ezek az esetek. „Ha valaki azt tapasztalja, hogy látszólag apróságok miatt lesz ismételten feldúlt, az a mögöttes stressz jele lehet – magyarázta az engedélyezett házasság- és családterapeuta, Becky Stuempfig.
– Mindenkinek vannak időnként »rossz napjai«, amikor a legkisebb probléma is ingerültséget okoz,
de ha a viszonylag gyakran fordul elő jelentéktelen eseményekre adott nagy reakció, az azt jelezheti, hogy valami mélyebb okozza ezt az ingerlékenységet.”
Az alacsony érzelmi tolerancia hátterében állhatnak párkapcsolati problémák, pénzügyi bizonytalanság, nem megfelelő táplálkozás, feldolgozatlan traumák, gyász, depresszió, szorongás, kábítószerrel való visszaélés, alvási problémák, elszigeteltség, nem diagnosztizált mentális egészségi állapotok és még sok más (akár magnéziumhiány is).
Gondoljuk végig, hova vándorolnak a gondolataink azokban a pillanatokban, amikor frusztráltak vagyunk és túlreagáljuk a dolgokat (Fotó: Getty Images)
„A kulcselem az, hogy van egy szükséglet, amelyet nem elégítettek ki megfelelően, és amely ingerlékenységként jelentkezik” – mutatott rá Stuempfig.
Mit kell tehát tennie, hogy kezeljük ezt a helyzetet? Íme a szakmai tanácsok azok számára, akik azon kapják magukat, hogy az egészségesnél gyakrabban idegeskednek apróságokon.
Figyeljük meg magunkat
„Legyünk kíváncsiak arra, amit tapasztalunk – mondta Raines. – Néha a félelem attól, hogy valami »rossz«, felerősítheti az érzelmeket.” A szakértő azt javasolta, hogy figyeljünk oda a negatív érzéseink intenzitására, gyakoriságára és időtartamára.
„Mit veszel észre azokban a pillanatokban, amikor úgy érzed, hogy az érzelmi reakcióid jobban arányban állnak a helyzettel? – kérdezte Raines. – Próbáljuk megismételni vagy többet csinálni ezekből a pillanatokból.”
Gondoljuk végig, hova vándorolnak a gondolataink azokban a pillanatokban, amikor frusztráltak vagyunk és túlreagáljuk a dolgokat. „Kérdezzük meg magunktól, hogy vajon annak érezzük szükségét, hogy megvédjük magunkat? – javasolta Racine Henry, okleveles házasság- és családterapeuta. – Vagy esetleg egy régi emlék ugrott be. Ha nyomon követjük a reakciónkat, elkezdhetünk foglalkozni a annak valódi okával. Jó eséllyel nem az a valódi probléma, ami akkor történik, hanem valami más táplálja a rövidzárlatot.”
Adjunk magunknak egy kis teret
Azokban a pillanatokban, amikor frusztráltnak érezzük magunkat, próbáljunk meg odafigyelni a zsigeri reakcióinkra – de tegyünk meg mindent annak érdekében is, hogy elkerüljük, hogy elszabaduljon a pokol.
„Adjunk lehetőséget magunknak arra, hogy késleltessük a túlreagálást – mondta Henry. – Az első lépés az, hogy elhatárolódunk attól, ami vagy aki kiváltja a reakciót.” Ez jelentheti azt, hogy elhagyjuk a szobát, és egy csendes, magányos helyre vonulunk, ahol fellélegezhetünk, és feldolgozhatjuk az érzelmeinket. „A cél az, hogy tudatosan és szándékosan döntsünk úgy, hogy másképp reagálunk annak ellenére, amit érzünk” – mondta Henry.
Próbáljunk ki önnyugtató technikákat
„Ha valaki rendszeresen ingerlékenynek érzi magát, a tudatosság és a mély légzőgyakorlatok segíthetnek az idegrendszer megnyugtatásában – javasolta Stuempfig. – Azok az érzékszervi tevékenységek, amelyek arra összpontosítanak, hogy mit hallunk, szaglunk, ízlelünk és érzünk az adott pillanatban, segíthetnek csökkenteni az ingerlékenységet azáltal, hogy csökkentik a múltbeli vagy jövőbeli eseményeken való aggódással töltött időt.”
A meditációtól és a jógától kezdve a festésen át a kertészkedésig számtalan érzékszervi tevékenységet kipróbálhatunk; akár a tánc és a zenehallgatás is lehet tudatossági gyakorlat.
Raines hasonlóképpen azt ajánlotta, hogy a stresszes pillanatokban az öt érzékszervünkre összpontosítsunk, hogy megnyugodjunk. Például megérinthetünk valami puhát, megtapogathatjuk az ujjainkat, mélyeket lélegezhetünk, megszagolhatunk valami illatos dolgot, vagy összpontosíthatunk arra, hogy egy falon lógó műalkotást nézünk.
Vegyük számba az életünket
„Ha gyakran tapasztaljuk, hogy a kiváltó okhoz képest aránytalanul dühösen reagálunk, hasznos lehet leltárt készíteni az életünk főbb területeiről, és átgondolni, hol lehetnek a kielégítetlen szükségletek – magyarázza Stuempfig. – Vannak olyan múltbéli traumatikus események, amelyek elraktározódtak, és nem kerültek teljes mértékben feldolgozásra? Vannak olyan múltbeli veszteségek, amelyeket nem fogadtunk el? Van-e olyan feszültség a kapcsolatunkban, amit fel kell oldani és fel kell dolgozni?”
A szakember azt tanácsolta, hogy kérdezzük meg magunktól, hogy a pénzügyi vagy a munkával kapcsolatos aggodalmak, vagy ha elszigeteltnek és magányosnak érezzük magunkat, mennyire befolyásolják a stressz-szintünket.
Ha kis dolgokon is gyakran felhúzzuk magunkat, akkor vegyük számba az életünket, melyik területen szenvedünk hiányt (Fotó: Getty Images)
„Ismerjük fel, hogy az »érzelmi vödör« gyorsan megtelik, és szánjunk egy kis időt arra, hogy elgondolkodjunk azon, hogy ez miért lehetséges – mondta a klinikai pszichológus, Zainab Delawalla. – Még ha a felszínen minden rendben levőnek is tűnik, lehetséges, hogy éppen a küszöbérték alatt működik, és nincs egészséges puffer, hogy képes legyen kezelni a pillanatnyi visszaeséseket. Kell, hogy legyen némi mozgástér, hogy bárhogy is alakul a napunk, tudjuk úgy kezelni, hogy ne hozzon ki a sodrunkból.”
A dolgok kézben tartása és annak elvárása, hogy minden a tervek szerint alakuljon, nem fenntartható megközelítés, mivel elkerülhetetlenül felmerülnek be nem tervezett változások és problémák. A felszín alatt megbúvó nagyobb problémák kezelése biztosít elegendő teret ahhoz, hogy a váratlan pillanatokra egészséges módon reagálhassunk.
Keressük fel szeretteinket
„Amikor a düh és a frusztráció kitörésekkel vagy más nehéz viselkedéssel jár, akkor hasznos, ha támogatást kapunk a kezelés módjainak megtalálásában” – mondta Raine.
Már az is hasznos lehet, ha egy barátunkkal beszélünk a tapasztalatainkról, akár a túlreagálás pillanatában is. „Hívjunk fel valakit, akiben megbízunk, hogy kiadhassuk magunkból, amit érzünk – tette hozzá Henry.
Két dolog, ami krónikus ingerlékenységet eredményezhet: a másokkal szembeni sértődöttség, valamint az érzelmi szükségletek kommunikációjának nehézsége, és ezek gyakran összefüggnek egymással. „Nagyon gyakori, hogy az emberek küzdenek azzal, hogy kifejezzék magukat, és ezért magukban tartják érzéseiket – mondta Stuempfig. – Ez a harag felgyülemléséhez vezethet, és ahelyett, hogy kérnék azt, amire szükségük van, továbbra is elégedetlenek maradnak, és magas marad bennük a harag és az ingerlékenység alapszintje.”
Beszéljünk szakemberrel
„Egyéni különbségek előfordulhatnak abban, hogy ki mennyire képes elviselni a napi gondok okozta frusztrációt – mondta Delawalla. – Azonban a depresszió, a szorongás vagy a múltbeli, megoldatlan traumák jelentősen befolyásolhatják a frusztrációk kezelésének képességét, és gyakran nagy érzelmi reakciókat váltanak ki, amelyek aránytalannak tűnnek a körülményekhez képest.”
Ezért fontos, hogy a depresszió, a szorongás, a PTSD és más problémák tüneteinek kezelése érdekében szakember segítségét kérjük.
Forrás: Huffpost Fotó: Getty Images
