- A sűrű mellszövet megnehezíti a mammográfiás vizsgálaton az esetleges elváltozások észlelését.
- Mit jelent, ha azt halljuk, hogy sűrű a mellszövetünk?
- Bejárta a világot annak az amerikai nőnek a története, akinél évekig rejtve maradt a mellrák, hiába járt rendszeresen a mammográfiás szűrővizsgálatra és ultrahangra.
Az éjszaka közepén Angie McCoy átfordult a hasára az ágyban, és valami keményet érzett a jobb mellében. 2020 júliusában járunk, és a férjével, Timmel egy bérelt házban laktak Texasban. Várták, hogy elkészüljön az új otthonuk végre. A nő nem tudta, hogyan is írja le az érzetet: nem volt igazán csomó, de érezte, hogy valami ott van. Leginkább akkor érződött, ha valamilyen sima és kemény felületen feküdt.
A következő nap McCoy időpontot kért a háziorvosához, aki beutalta mammográfiára és ultrahangra. A radiológus mindkét vizsgálat eredményeit negatívan értékelte, nem talált semmit, ami rákra utalt volna. „Úgy vélem, csak a sűrű mellszövet miatt lehet” – mondta az orvos, és azt javasolta, jöjjön vissza fél év múlva megismételni a vizsgálatokat.
Sűrű mellszövet, nem újdonság
Az, hogy elmondták, sűrű a mellszövet, nem volt újdonság Angie McCoy számára. De sohasem magyarázták el neki, mit jelent ez és miért kellene jobban odafigyelnie. Soha egyetlen orvos sem mondta, hogy emiatt aggódnia kellene.
Hat hónappal később, februárban ismét mammográfiára és ultrahangra ment. Az orvosok megint azt mondták, minden rendben. Ám a keménységérzet a mellében még mindig ott volt. Többféle magyarázatot lefuttatott a fejében ekkor:
- 52 éves, klimaxol, szóval a mellei időnként fájnak, néha megduzzadnak.
- Bízott az orvosokban, az apja – aki már elhunyt – szintén radiológus volt.
2021 nyarára a keménység már olyanná vált, mintha a melle egész alján végigérne. Júliusban egyszer csak, amikor McCoy békésen olvasgatott a teraszon, hirtelen éles fájdalom hasított a hónaljába, ami végigsugárzott egészen a könyökéig. Aznap éjjel az ágyban is belehasított a korábban ismeretlen fájdalom. Lenézett, és látta, hogy a bal melle erősen begyulladt.
A sötétben bebotorkált a fürdőszobába, villanyt kapcsolt, és a tükörben megnézte a mellét.
Sokkolta a látvány. A bal melle akkorára duzzadt, mint egy képregényfigurának, kétszerese volt a másiknak. Annyira letaglózta az egész, hogy lefotózta a látványt. Másnap elment az orvosához, és megmutatta neki a képet. Az orvos azzal nyugtatta, hogy biztosan semmi komoly, és újabb mammográfiát és ultrahangot rendelt.
Két hét múlva McCoy ismét a radiológus rendelőjében ült. „Jó hír! – mondta az orvos. – Mindkét lelet negatív.” Az orvos azt kérte a nőtől, mutassa meg neki, mi nyugtalanítja. „Érzi ezt a kemény sávot? – kérdezte. – Látja, mennyire gyulladt a mellem?” Az orvos érezte, de nem látott semmi nyugtalanítót a mammográfián. Azt mondta, mivel szeretne teljesen biztosra menni, kér egy biopsziát. És azzal bocsátotta el Angie-t, hogy ha bármi változást észlel, kérjen azonnal időpontot.
Ha valami változik?!
Nagyon mérgesen ment az autójához. Sosem kötözködött az orvosokkal, mindig hallgatott rájuk, de már egy év eltelt, mióta a keménységet tapasztalta a mellében. Azóta folyamatosan valami olyan változást érez, ami egyre erősebben kongatja a vészharangot a fejében.
Még aznap felhívta a háziorvosát, és beutalót kért egy onkológushoz. Hat héttel későbbre kapott időpontot egy mellsebészhez, aki még több vizsgálatot kért.
Eltelt a nyár. A melle napról napra duzzadt és egyre fájdalmasabbá vált.
Egy pilatesórán, amikor hason feküdt a gépen, érezte a tömör, jól kivehető, barack méretű keménységet a mellében. Mikor szeptemberben végre sor került a biopsziára, a bőr a mellén olyan feszes volt, hogy a mellbimbó elszakadt. A biopsziát MRI követte. McCoy épp a napi sétáján volt, amikor a sebész telefonált: áttétes mellrák. „Úgy látszik, hogy több áttét is kialakult a szegycsontban, bordákban és kulcscsontban” – mondta a sebész. Forró, száraz délután volt. Letette a telefont és csak nézte.
Pedig mindent jól csinált
Két héttel később McCoy-nál elvégezték az első PET-CT vizsgálatot, amivel pontosan feltérképezhették az orvosok, mennyire terjedt szét a rák a szervein és szövetein. A rák már minden csontjában ott volt. „Az orrától a térdéig – mondták a nőnek. – Megszámlálhatatlan daganat.”
A felvétel egy Jackson Pollock-festményhez hasonlított, mintha valaki festéket loccsantott volna a csontvázára.
A rák annyira szétszóródott a testében, hogy a mellrák korai stádiumában alkalmazott kezelések – masztektómia vagy a daganat eltávolítása a mellből – szóba se jöhetett már.
McCoy visszagondolt az évre, amikor visszajárt folyamatosan az orvosokhoz. Eszébe jutott, hogy közel tíz éve minden évben rendesen járt mammográfiára, amin sohasem láttak semmit. „Mindent jól csináltam. Mindent megtettem, amit kellett – mondta. – Egyszerűen sokkoló a tudat, hogy a rák mindvégig ott növekedett a sűrű mellszövet alatt.”
Miért számít, ha sűrű a mellszövet?
A sűrű mellszövet arra utal, ahogy a mammográfiás vagy ultrahangfelvételen megjelenik a mellszövet. Nagyon gyakori jelenség, és nem azt jelenti, hogy bármi baj lenne egy nő mellével.
A mell sűrű mellszövetből és zsírszövetből áll. A sűrű mellszövetben találhatók a tejmirigyek, tejcsatornák és a mell támasztó szövetei. A zsírszövet – értelemszerűen – zsírsejtekből áll. Az, hogy valakire azt mondják, sűrű a mellszövete, azt jelenti, hogy kevesebb zsírszövet és több sűrű mellszövet alkotja a mellét.
A mammográfiás felvételen a zsírszövet a mellben átlátszó. Ezért könnyű észlelni benne a gyanús elváltozásokat. A sűrű mellszövet összefüggő fehér, ezért nehéz átlátni. Könnyű a mellrákot elvéteni benne, mivel az is tömör fehér résznek látszik a mammográfián.
Honnan tudhatjuk, ha nekünk is sűrű mellszövetünk van?
Az egyetlen és legbiztosabb módja, ha végeztetünk egy mammográfiát. Ez egy röntgenvizsgálat, ami a mellszövetről készül. Ez alapján a radiológus orvos meg tudja mondani, sűrű-e a mellszövetünk.
Mitől lehet sűrű a mellszövet?
Egyelőre nem tudják, miért van egyik nőnek sűrűbb, másiknak kevésbé sűrű mellszövete. Ám vannak olyan tényezők, melyek hajlamosíthatnak rá a szakemberek szerint:
- Fiatalabb kor – A mellszövet egyre kevésbé sűrű, ahogy idősödünk. De ez nem mindenkinél van így. Idősebb korban is előfordulhat sűrű mellszövet.
- Alacsonyabb testtömegindex – Ha valakinek kevesebb zsír van a testében, a mellében is kevesebb zsírszövet lehet, ami azt jelenti, hogy a mellszövet sűrűbb.
- Hormonterápia a menopauza miatt – Ha a klimax során a tünetek enyhítésére valaki hormonterápiát kapott, hozzájárulhat, hogy a mellszövet sűrűbb legyen.
Mennyire nagy baj, ha valakinek sűrű a mellszövete?
Nem az a baj, ha valakinek sűrű a mellszövete. Ez önmagában nem probléma, és elég gyakori jelenség. Viszont hatással lehet bizonyos mértékben és pontokon az egészségünkre, melynek tudatában kell lennünk, hogy csökkentsük a kockázatokat.
A sűrű mellszövet miatt a mammográfián elbújhat a mellrák
Mivel nehéz a sűrű mellszövet mellett a rákos elváltozást felfedezni, ezzel növelheti az esélyét annak, hogy a vizsgálat során nem fedezik fel a mellrákot, ahogy az Angie McCoy-jal is történt.
Növeli a mellrák esélyét
Ha sűrű a mellszövetünk, kimutathatóan megnöveli a mellrák kockázatát. Nagyjából akkora esélye van egy nőnek a mellrákra, ha sűrű a mellszövete, mint egy olyan nőnek, akinek előfordult mellrák a családjában.
Milyen gyakran kell mellrákszűrésre mennie annak, akinek sűrű a mellszövete?
Általában azt javasolják az egészségügyi szakemberek, hogy évente menjünk mammográfiára 40 éves kor felett. Ám ahogy láthattuk, sűrű mellszövet esetén a mammográfiával nem mutatható ki a mellrák. (Ám ez nem jelenti azt, hogy a mammográfia ne lenne hatékony a mellrák kimutatására általánosságban!)
Ráadásul az egyre újabb és hatékonyabb mammográfiás technológiákkal a sűrű mellszövetről is részletesebb képet kaphatnak a szakemberek, így nagyobb eséllyel veszik időben észre a mellrákot.
Viszont a mellrák nagyobb kockázata miatt szükség lehet más szűrési módszerekre is a mammográfia mellett, ha sűrű a mellszövetünk.
Hatékonyabb az ultrahang, ha sűrű a mellszövet?
Az ultrahang és az MRI a két leggyakrabban alkalmazott kiegészítő vizsgálat a mellrák felfedezésére. Ezeket érdemes sűrű mellszövet esetén elvégezni:
- Emlőtomoszintézis: ez tulajdonképpen egy olyan 3 dimenziós mammográfia, ami a mellről minden szögből készít felvételeket, amiket a számítógép egymás mellé rak, így mellszövetről térbeli képet kapnak a szakemberek.
- Mell MRI: mágneses mező és rádióhullámok segítségével készít háromdimenziós képet a mellről a vizsgálat, melyet akkor szoktak elvégezni, ha nagyon magas a mellrák kockázata.
- Mell ultrahang: az ultrahang segítségével el lehet különíteni a testünkben a tömör részeket és a folyadékkel teli cisztákat például. A tömör rész a mellrák jele lehet. Általában arra használják, hogy a mammográfia által gyanús területekről közelebbi képet kapjanak a szakemberek.
- Kontrasztanyagos digitális mammográfia: a kontrasztanyag segítségével – amit a kar vénáján juttatnak be – a mellszövet állománya jobban kirajzolódik.
- Molekuláris képalkotás a mellről: radioaktív jelölések mentén egy speciális kamerával készítenek képet a mell állományáról. Ezek pontosan kijelölhetik, hol vannak rákos sejtek a mellben.
Minden vizsgálatnak megvannak a maga előnyei és hátrányai. Fontos, hogy sűrű mellszövet és mellrákgyanú esetén beszéljünk az orvosokkal és a nekünk megfelelő diagnosztikai vizsgálatokkal minél pontosabb képet kapjunk az egészségünkről.
Forrás: Mayo Clinic, The Cut, fotó: Getty Images