- A szakítás után nem mindig könnyű kiverni az exünket a fejünkből.
- Hogyan zárhatjuk le a kapcsolatot a lelkünkben is?
- Miért nem tudunk túllépni egy olyan emberen, akivel még csak nem is volt jó együtt lennünk?
Hazudik, aki azt állítja, sohasem volt olyan helyzetben, mint az a nő, aki tanácsot kért: szakítás után hogyan lépjen végre túl a volt párján? Bármennyire is rossz volt a párkapcsolatuk, akkor is folyton az exére gondol.
Nehéz lezárni magunkban a szakítás után a kapcsolatot. Elolvashatunk bármennyi tippet és tanácsot, akkor sem megy varázsütésre. Mit tanácsol a pszichológus a nőnek, hogyan verje ki a fejéből a volt párját?
A kérdés: miért gondolok még mindig a volt páromra?
„Nem tudom, hogyan lépjek túl az exemen – kezdte történetét a nő. – Úgy érzem magam a szakítás óta, mint egy béka az egyre forrósodó vízben, ami nem tud kimászni a fazékból. És az egész csak egyre rosszabb.
Múlt szeptemberben együtt utaztunk nyaralni. Egyszer csak megkérdezte tőlem, hogy összeköltöznék-e vele egy olyan városkában, mint amilyenben nyaraltunk. Eldöntöttük együtt, hogy abbahagyom a fogamzásgátlót, találkozott a szüleimmel, rokonaimmal, és mindenki szerint boldognak tűntünk együtt.
Nem sokkal ezután meglátogatta egy barátját – szintén külföldön –, és amikor visszajött, semmi sem volt jó neki. Azt mondta, nem vagyok elég jó neki, és hogy nem szexelünk elég gyakran. Elkezdett távolodni tőlem.
Hogyan lehetett volna túljutni egy ilyen helyzeten, ha nem mondja meg, konkrétan mi a probléma?
A pénz is feszültséget okozott a kapcsolatunkban. Folyamatosan kritizált végig, miért nem keresek egy jobban fizető állást vagy éppen vállalok pluszmunkát, hogy több pénzt vigyek haza.
Tény, hogy a szex nem volt a legjobb, de még színleltem is volna az orgazmust, hogy vele élhessem le az életemet. Ő soha nem volt túl kísérletező az ágyban, és nem lehetett vele ezekről a dolgokról beszélni.
Szerintem kellemesen elvolt velem, és most valahol máshol ugyanígy elvan. Én viszont képtelen vagyok túllépni rajta. Ez volt az eddigi leghosszabb kapcsolatom. 39 éves vagyok, és az esélye annak, hogy gyerekem legyen, jelentősen csökkent a szakítással. Hogyan lehet ezen túltenni magam?”
A pszichológus válasza: az álom vesztesége fáj, nem a kapcsolaté
A helyzet tényleg valóban frusztráló lehet a pszichológus szerint. „Az álom, hogy ezzel a személlyel családot alapítson, szertefoszlott a szakítással. Emiatt jogos a düh és csalódottság. Stabil kapcsolatra vágyott, családra. Egyre inkább úgy érezte a kapcsolat előtt, hogy kifut az időből, és emiatt nem vette észre a figyelmeztető jeleket a kapcsolat során – magyarázta a szakember.
– Lehet, hogy keményen hangzik, de ha egész végig nem törődött velünk a párunk, akkor mi mennyire törődtünk vele? Sokkal inkább az lehetett ennek a kapcsolatnak a mozgatórugója, hogy családot alapítsunk, legyen egy gyerekünk. Még arra is hajlandó lett volna, hogy elfogadja a rossz szexet, színlelte volna az orgazmust, hagyta volna, hogy az élettel kapcsolatos döntéseit leszólja, csak legyen gyereke.
Ebben az esetben az álmunk elvesztését gyászoljuk, nem a kapcsolatot.
Természetes dolog, hogy erről álmodunk, ezért nem hibáztathat senki. Nagyon sok nő hiszi, hogy a boldogság a családalapítást és gyerekeket jelenti, és várják a herceget a fehér lovon, akivel ez megtörténik. A valóság nem is állhatna ettől távolabb.
Hogyan lehet továbblépni szakítás után?
Ahhoz, hogy ki lehessen lépni ebből az állapotból, muszáj lefejtenünk magunkról rétegről rétegre azokat a dolgokat, amelyekről azt hittük, hogy boldogságot hozhatnak. Csak azt tartsuk meg, ami valóban fontos számunkra, ami tényleg boldoggá tesz. Így eljuthatunk a legbensőbb érzéseinkhez, és kiderül, mi az, amit tényleg akarunk, amitől valóban jól érezzük magunkat.
Azt is fontos tudatosítanunk, hogy az életkor nem egy mérföldkő. Sohasem késő a boldogsághoz. Nézzük úgy, hogy a szakítással megszabadultunk egy rossz kapcsolatból, és lehetőséget kaptunk, hogy találkozzunk új emberekkel és élvezzük az életet.”
Forrás: Marie Claire Greece, fotó: Getty Images, Unsplash