Könyörgnek az orvosok: felejtsd már el, hogy jeget teszel az enyhe égési sérülésre

2025. május 31.
Sokan nyúlunk reflexből jég után, ha megégetjük magunkat. Pedig ezzel többet árthatunk, mint használunk. A szakemberek elmondták, hogyan kezeljük helyesen otthon az enyhe égési sérüléseket, és miért nem javasolják egyáltalán a jegelést.
Jég az égési sérülésekre tilos
  • Miért ne tegyünk jeget az enyhe égési sérülésekre?
  • Látszólag használ a jegelés, valójában azonban még árthat is az égési sérülés esetén!
  • Hogyan kezeljük helyesen az enyhe égést?

Nem szégyelljük, mi is a mai napig abban a hitben éltünk, hogy ha hozzáérünk a forró serpenyőhöz, jót tesz, ha azonnal kikapjuk a fagyasztott borsót a mélyhűtőből, és lejegeljük a sérülést. Gyors megoldás, mindig kéznél van, kényelmes. Lehűti a bőrt, enyhíti a fájdalmat és látszólag megállítja a gyulladásos folyamatot. Mégis: a szakértők szerint a jég közvetlenül nem segít, sőt, akár fagyási sérülést is okozhat.

Miért rossz a jég az égési sérülésre?

Dr. Peter Grossman sebész, az égési sérülések szakértője szerint a jég érszűkítő hatása miatt ronthat az állapotunkon. Ráadásul elzsibbasztja a bőrt, így kevésbé érezzük, ha nagyobb a baj. Hasonlóan nyilatkozott Dr. Jeremy Goverman, a Massachusettsi Általános Kórház égési sebésze is: „a jég akár egy másodfokú égést is súlyosabbá, harmadfokúvá alakíthat”.

De van más is, ami tiltólistás égés esetén (remélhetőleg erről már többen tudtunk): a  vaj, tojásfehérje vagy olaj szintén kerülendő, mivel ezek nem sterilek, és könnyen fertőzést okozhatnak. (Igen, napégéskor is!)

Milyen égésről van szó?

Az égési sérülések többsége hőhatásra keletkezik: forró tárgy, gőz, tűz vagy folyadék érintkezik a bőrrel. Az Amerikai Égési Szövetség adatai szerint:

  • 42 százalékban: nyílt láng vagy tűz okozza
  • 32 százalékban: forró folyadék vagy gőz
  • 11 százalékban: forró tárggyal való érintkezés
  • A fennmaradó néhány százalékot vegyi anyagok vagy áramütés teszi ki.

Az égés súlyosságától függ, hogy otthon kezelhetjük-e vagy orvosi segítségre van szükség:

  • Elsőfokú égés (pl. enyhe napégés): piros, száraz, fájdalmas bőr, minimális duzzanattal.
  • Másodfokú égés: hólyagokkal jár, fájdalmas és nedves felületet eredményezhet. Ha a hólyag nagyobb 2-3 cm-nél, vagy az égés a kézen, lábon, arcon vagy nemi szerveken van, mindenképp orvos lássa.
  • Harmad- és negyedfokú égés: ezek a bőr mélyebb rétegeit, akár izomig vagy csontig is érhetik – ezek azonnali sürgősségi ellátást igényelnek.

Így kezeljük helyesen az enyhébb égéseket

1. Hűtsük – de okosan!

Nem magával a hűtéssel van a baj az égés esetén, hanem a jéggel. A jegelés helyett tartsuk az égett területet folyó, hűvös víz alá 10-15 percre. Az arc esetében használjunk hűvös, nedves kendőt. Géles jégakku szövetbe csavarva jöhet szóba, de semmiképp sem közvetlenül a bőrre.

2. Tisztítsuk meg finoman!

A sebet langyos szappanos vízzel mossuk meg, így csökkenthetjük a fertőzés kockázatát.

3. Ne hagyjuk kiszáradni a bőrt!

Jegelés helyett a megfelelő krémekkel való hidratálás, a kiszáradás megelőzése fontos enyhe égési sérülésnél

Jegelés helyett a megfelelő krémekkel való hidratálás, a kiszáradás megelőzése fontos enyhe égési sérülésnél

  • Elsőfokú égésnél: használjunk természetes, nyugtató hidratálót, például aloe vera gélt.
  • Másodfokú égésnél: az antibiotikumos kenőcs segít megelőzni a fertőzést. Ezután tiszta kötéssel fedjük le.

Extra tipp: figyeljünk a részletekre!

Egy jól kiválasztott égéskezelő krém – ami nyugtat, hidratál és fertőtlenít is – igazi kincs lehet a fürdőszobai polcunkon. De ne feledjük: a gyógyuláshoz türelem, gondosság és a testünk figyelése is kell.

Mit kell tudnunk az enyhe égés otthoni kezeléséhez?

A jég tehát nem barátja a bőrünknek, ha égési sérülésről van szó. Helyette inkább:

  • Hűtsük vízzel
  • Tisztítsuk meg
  • Hidratáljunk vagy fertőtlenítsünk
  • Fedjük le steril módon

Így nemcsak gyorsabban gyógyulunk, de a bőrünk szépségét is megőrizhetjük.

Forrás: Washington Post, fotó: Getty Images, Unsplash/hello aesthe


Életmód