Hogyan szeressük meg a zöldségeket?

2019. augusztus 23. |
Central Médiacsoport Zrt.

Néhány egyszerű pszichológiai trükkel becsaphatjuk az agyunkat, hogy az egészséges zöldségek ne csak a tányér szélére kerüljenek, hanem a villánk hegyére, és onnan a szánkba is.

Mindenki ismer olyan felnőtteket, akik csak két-három féle zöldséget esznek meg, azokat is csak egy formában. Például a nyers sárgarépát, a friss salátát és a főtt kukoricát. Döbbenetes, de az Eégszségügyi Világszervezet adatai szerint az emberek kilencven százaléka nem fogyasztja el a napi 300-400 gramm zöldséget. Nem csak a felnőttek, a gyerekek sem fogyasztanak elegendőt az egészséges és rostban gazdag ételekből. Pedig az agyunk tanítható és becsapható, és nem kell, hogy a zöldségek állaga vagy íze visszatartson minket a fogyasztásuktól.

Genetikai oka is lehet
“Akár genetikai oka is lehet annak, hogy valaki nem szereti a zöldségeket” – mondta Jill Patterson dietetikus és iskolai konzultáns a Huffington Postnak. Az emberek negyede rendelkezik szuperízlelő génekkel, nekik több és érzékenyebb ízlelőbimbójuk van, erősebben érzik az egyes ízeket, így a keserűt is. Ők általában már gyermekkorukban is válogatósak, különösen kerülik a zöld színű zöldségeket, a spenótot, brokkolit vagy a kelbimbót például, mivel a növények zöld színét adó klorofill kissé keserű ízt ad a zöldségeknek.


Pszichológiai tényezők is állhatnak annak hátterében, megszereti-e valaki például a brokkolit vagy sem. Ha gyermekként kényszerítenek az ilyen ételek elfogyasztására, jó eséllyel egy életre traumatizálnak, és felnőttként sem vesszük majd a szájába az adott zöldséget, hiszen az adott ételek negatív érzéseket váltanak ki.

Az édesen sistergő legyőzi a vitaminban gazdagot
“Lehet, hogy nem szeretjük az összes zöldséget, ám megtanulhatjuk elfogyasztani őket” – mondta a dietetikus. Ehhez csupán arra van szükség, hogy a zöldségek pozitív oldalát nézzük. A kutatások szerint az emberek sokkal több zöldséget fogyasztottak, ha nem is említették velük kapcsolatban az egészséget, hanem inkább sokkal izgalmasabb, fantáziadúsabb leírást kaptak róluk. Ha például úgy vezették elő az ételt a vizsgálatban résztvevőknek, hogy “édesen sistergő zöldbabot” ehetnek “roppanós salottahagymával”, 25 százalékkal többen ették meg, mint amikor azt hangsúlyozták, milyen jótékony hatásai vannak a zöldbabnak az egészségünkre.

A jó példa ragadós
A Tabitha Parker dietetikus vezette kutatásból az is kiderült, hogy a felnőttek zöldségfogyasztási szokásai kulcsfontosságú szerepet játszanak abban, hogy a gyermekeik mennyire hajlandóak elfogadni és megkóstolni a különböző növényeket. Előfordul, hogy a szülő nem szeret egy egészséges ételt, ám sohasem szabad kivetíteni és kimutatni az ellenszenvünket az adott zöldség iránt. A kutatás eredménye szerint a gyerekek megértik és megérzik ezt, így ugyanazokat a viselkedési formákat veszik át az ételek iránt, amiket a szülők mutatnak.
“A válogatós gyerekek szülei hajlamosak a zöldségeket belerejteni az ételekbe, hogy a kicsik így jussanak tápanyagokhoz, ám ez könnyen visszaüthet” – figyelmeztet a dietetikus. Ha egyszer rájönnek, elveszik a bizalmuk a szüleik felé, és még kevésbé lesznek hajlandóak megkóstolni az új ételeket. Ahogy az sem túl célravezető, ha folyamatosan központi kérdés a családban, mennyi zöldséget esznek a gyerekek. Ez könnyen dacot vált ki, és még nagyobb ellenkezésbe ütközünk.
“A legfontosabb a türelem, a példamutatás és a kitartó próbálkozás” – javasolta a dietetikus. Mutassuk meg a zöldségeket többször, többféle módon elkészítve, vásároljunk és főzzünk együtt a gyerekeinkkel, majd fogyasszuk el együtt a friss, roppanós, mosolygós, vagy éppen életrevaló, zöldségekben gazdag ételeinket.

Fotó: Unsplash

Szólj hozzá te is!

Még több Gasztró