Már csak az menstruál, aki szeretne, de vajon kell-e nekünk a ciklusunk?

2021. október 29. |

Miközben egyre nagyobb ipar épül a menstruáció pozitív átkeretezése mögé, a tudomány ma már lehetővé teszi, hogy egészen fiatalon is mesterséges menopauzát idézzünk elő. Kell-e nekünk a menstruáció, és mit ér a nő ciklus nélkül?

Fájdalom, görcsök, puffadás, farkaséhség, érzelmi hullámvasút. Vagy éppen: termékenység, női erő, összhang a természettel. A menstruáció társadalmi megítélése rengeteget változott az idők során, de a mai napig óriási eltérések lehetnek kulturális közegtől, vagy éppen adott kontextustól függően. Az elmúlt években kibontakozó mozgalmak például kifejezetten a menstruáció, és tágabb értelemben a női ciklus pozitív átkeretezésén dolgoztak: a ciklustudatosság ma már saját iskolát kapott, a cél pedig a nők összhangba hozása saját menstruációs ciklusukkal, hogy mindig a lehető leghatékonyabban kihasználhassák az aktuális hormonális szakasz adottságait. A menstruációs vért növényekre locsolva vagy épp arcra kenve igyekeznek destigmatizálni, ahogyan a menstruációs szabadság témája is egyre inkább előtérbe került. De hiába beszélünk egyre többet és egyre nyíltabban a menstruációról, a nők egy jelentős része még mindig úgy érzi, hogy a háta közepére kívánja a havi vérzést. Azt viszont jóval kevesebben tudják, hogy a tudomány jelen állása szerint a menstruáció megszűntetésének tulajdonképpen nincsen semmi akadálya.

menstruacio-leallitas-egeszseg-ciklus

Sophia Yen, a Stanford Medical School orvos professzora a The Atlanticnek elmondta, a menstruáció ma már tulajdonképpen opcionális – és ő (a menstruáció kiiktatása mellett kampányoló egyik legismertebb szakemberként) személy szerint mindenkit arra is biztat, hogy szabaduljon meg a vérzésétől. A nők átlagosan 2300 napot töltenek menstruálással életük során. Yen szerint, ha egyre többen döntenének a menstruációjuk mesterséges szüneteltetése mellett, az nemcsak a fájdalomtól, de például a vashiánytól is megkímélhetné a nőket, arról nem is beszélve, hogy kevesebb tampon és betét gyarapítaná a bolygót terhelő hulladéktömeget. A menstruáció ideiglenes, mesterséges leállítására többféle módszer is létezik: egyrészt lehet méhen belüli fogamzásgátló eszközt (IUD – intrauterine decive) használni, vagy szájon át alkalmazható fogamzásgátló tablettát úgy, hogy a 21 nap után a szünet időszakában is tovább szedjük a tablettákat. Léteznek olyan speciális fogamzásgátló tabletták is, amik negyedévente jelentkező vérzésre állítják be a szervezetet, de tabletták segítségével azt is megoldhatjuk, hogy évekig egyáltalán ne menstruáljunk. Meg kell különböztetni továbbá az endometriális ciklus és a petefészekciklus leállítását: előbbi esetben csak a méhnyálkahártya megvastagodását és kilökődését gátoljuk, utóbbi forgatókönyv szerint az egész hormonális fluktuációt kiiktathatjuk.

Gabriella például 20 éves volt, amikor hormontartalmú spirált helyeztetett fel, melynek következtében megszűnt a menstruációja. „Nagyon jó érzés, hogy nem kell aggódnom amiatt, hogy van-e otthon tampon, vagy hogy be fogok-e tudni menni dolgozni egy nehezebb napon. Amíg nem akarok gyereket, nem is szeretnék menstruálni” – jelentette ki a fiatal lány.

A női ciklus során a szervezet minden hónapban felkészíti a testet a gyerekvállalásra: a méh nyálkahártyája megvastagodik, hogy a megtermékenyült petesejt beágyazódhasson, ha pedig ez nem történik meg, a méhnyálkahártya lelökődik, és a menstruációs váladék távozik a szervezetből. Ha biztosan tudjuk, hogy nem szeretnénk gyereket, ez a gondosan megkomponált folyamat minden egyes ciklus során voltaképpen feleslegessé válik.  Ez az emberek és főemlősökre jellemző mechanizmus tulajdonképpen „pluszmunka” a szervezetnek, hiszen míg sok élőlény csak a fogantatás után kezdi meg a terhességhez szükséges endometrium kiépítését, addig a nők teste ezt terhesség nélkül is megteszi. Míg a menstruáció „kiiktatásának” egyik legkézenfekvőbb oka a nem kívánt terhesség megelőzése, sok nő a fájdalomtól szeretne megszabadulni a menstruációjával együtt. A PCOS-sel élő Valentina például „elviselhetetlennek” élte meg a menstruálást, olyan görcsöket élt át, hogy még a járás is nehezére esett. 2017-ben Gabriellához hasonlóan ő is hormontartalmú spirált kapott, azóta pedig nem is menstruál. Számára ez olyan jelentős javulást hozott az életminőségében, hogy már nem is igazán tudja elképzelni, hogy újra átélje a vérzéssel járó fájdalmakat.

Viszlát, menstruáció, helló, egyenlőség?

Dr. Yen olyan jövőt képzel el, amiben a nők csak akkor menstruálnak, ha az első menstruációjuk óta még nem telt el két év, vagy ha épp gyereket terveznek. „Az én ideális világomban egy nő élete során körülbelül 28-szor menstruálna” – szögezi le. Yen hisz benne, hogy ez a változás csökkenthetné a nemek közötti különbséget, már pusztán azzal a praktikus következménnyel, hogy így a nőknek semmiből kellene kimaradniuk a menstruációs fájdalmak miatt. És persze ez elvenné a patriarchátustól azt az érvet, hogy a nő a menstruációs ciklusa – és kiváltképp konkrétan a menstruációja – miatt kiszámíthatatlan, megbízhatatlan, teljesítménye ingadozó. Csakhogy ezzel mi magunk is elismerjük, hogy ez az érv igaz: ha a nők úgy döntenek, hogy meg akarnak szabadulni a vérzésüktől, azzal azt kommunikálják, hogy a menstruáció valóban hátrány, fogyatékosság – amitől meg kell szabadulni. Ezzel pedig a menstruálás mellett kitartó nőkre még súlyosabb stigma kerülhet.

A menstruálás természetességéért kampányoló aktivisták épp azt szerették volna végre helyretenni a fejekben, hogy a menstruáció normális, egészséges folyamat, és bár valóban járhat kellemetlenségekkel, ez még önmagában nem jelenti azt, hogy a nők bármivel is kevesebbre lennének képesek, mint a férfiak. Maisie Hill, a Period Power (Menstruációs Erő) című könyv szerzője például azt mondja, a hormonális változásokat szolgálatunkba állítva sokkal hatékonyabbak és produktívabbak lehetünk, és még az életminőségünk is javul. Hill ugyan maga is éveken keresztül szenvedett a menstruációs fájdalmaktól, ma már egyenesen azt mondja, „imádja a menstruációs ciklust”,  és rengeteget változott a fájdalomhoz való hozzáállása is, amióta tudatosan készül a ciklus különböző szakaszaira – és például ügyel rá, hogy a menstruáció idején alkalma legyen egy kicsit pihenni. Az angolszász kultúrában egyre szélesebb körben terjedő „menstruációs tudatosság” szerint a ciklus belső évszakokra osztható, és minden évszakra jut valamiféle „szupererő”: a téltől állítólag az elengedést, az ősztől pedig a határozottságot kapjuk.

Nehéz persze általánosságban beszélni a menstruáció megéléséről, hiszen ez nagyon egyedi – a legkézenfekvőbb különbség például, hogy a fájdalom szintje is nagyon eltérő lehet. De azon is sok múlik, hogy kinek milyen körülmények között kell megélnie a ciklusát, például lehetősége van-e szabadnapot kivenni, ha szüksége van rá, vagy esetleg egy kunyhóba száműzve kell töltenie a vérzés napjait.

A rendszeres vérzés sokak számára a test egészséges működésének jóleső jelzése: az anorexiából felépülők számára például kulcsfontosságú lehet, de vannak olyanok is, akiknek a nem kívánt terhesség elkerülésének megnyugtató bizonyítéka. A „természetesen” bekövetkező amenorrhea (vagyis menstruáció nélküliség) ráadásul valóban sokféle patológiás állapot – például hepatitis vagy pajzsmirigybetegség – tünete lehet, így sok szempontból valóban az egészséges női működéshez asszociálódott.

Kipróbáltuk: életmentő kütyü a fájdalmas menstruációra

Kipróbáltuk: életmentő kütyü a fájdalmas menstruációra

Ismerek olyat, aki meg sem érzi, amikor megjön neki, csak szisszen egyet és már túl is van rajta. Hát én nem ez a típus vagyok, így még mindig hihetetlen számomra, hogy a legutolsó vérzésemet gyógyszerek és fájdalom nélkül csinálhattam végig.

Megint mások attól tartanak, hogy épp a vérzés leállításával károsítják a szervezetüket. Rengeteg tévhit él a fejekben, például arról, hogy a szervezetben felhalmozódik a kiszabadulni nem képes vér, ami mindenféle problémákat, fertőzéseket okoz – ez természetesen nem igaz, hiszen a menstruációs váladék eleve nem képződik meg, ha a méh nyálkahártya megvastagodását eleve meggátoljuk. Mások a csontsűrűséget károsító hormonális hiány miatt aggódnak, a fogamzásgátló bevitelével pótolt mesterséges progeszteronnak és ösztrogénnak köszönhetően nem lesz problémánk a csontjaink egészségével.

Dr. Yen épp a menstruáció veszélyességével érvel: szerinte a menstruálás fokozhatja a méhnyakrák kialakulásának kockázatát, de erre egyelőre nincsenek egyértelmű bizonyítékok. Az ugyan igaz, hogy menstruáció alatt a hüvely védekezőképessége átmenetileg csökken, ami hajlamosabbá tehet minket a fertőzésekre, de ez némi tudatossággal könnyen kiküszöbölhető. A teljes petefészekciklus leállításával elméletileg lehetséges bizonyos nőgyógyászati ráktípusok megelőzése, de ez önmagában még nem szolgáltat orvosi indokot a menstruáció leállítására – különösen ha azt nézzük, hogy a ciklus hiánya más ráktípusok rizikóját pedig fokozhatja.

Azt, hogy szükségünk van-e a menstruációra, nem lehet egyértelműen megválaszolni. Tudományos-orvosi szempontból nagyon úgy néz ki, hogy – amennyiben nem szeretnénk teherbe esni – nem a válasz. De ettől függetlenül az egyén feladata, hogy eldöntse, milyen szerepe van az életében a menstruációnak, és hogy szeretné-e, ha a havi vérzés továbbra is élete része lenne. Itt már spirituális, vagy egyéb pszichés megfontolások is szerepet játszhatnak. A legfontosabb az lenne, hogy a nők tudják, a tudomány ma már lehetővé teszi, hogy a menstruáció opcionális legyen: ha akarjuk, hosszú távú egészségkárosodás nélkül is lemondhatunk róla, ezzel potenciálisan megkímélve magunkat a havi rendszerességű fájdalmaktól és kellemetlenségektől. De ha szeretnénk, minden egyes hónapban lelkesen üdvözölhetjük, hogy aztán szertartásosan tisztelegjünk a kifolyt vér előtt. A lényeg, hogy a döntés – a döntés a saját testünk folyamatai felett – csak a miénk.

Forrás: The Atlantic Fotó: Unsplash.com

Olvass tovább!

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter