Lili gyakran hordja felfogva a haját, de amikor belenézett a tükörbe, nem vette észre a bal fülcimpája tetején megjelenő furcsa anyajegyet. Miért is vette volna észre, a legtöbben nem szoktuk alapos analízisnek vetni a fülcimpánkat, pláne annak hátsó részeit. Vagyis talán mégis észrevette, őszintén szólva néha, villanásnyi időkre valahol az agya hátsó szegletében regisztrálta a kis foltot – de nem tulajdonított neki jelentősséget. Fehér bőrű lány, néhány kis pöttyel a testén, időnként előjönnek újabbak is, ezt mondta magának.
Valószínűleg a legtöbben pontosan ugyanígy tettek volna Lili helyében. A legtöbb 28 éves legalábbis biztosan: ebben a korban (ideálisan) a testi tünetek még a legritkább esetben ijesztőek, a rák lehetősége pedig az utolsó, ami az eszünkbe jut. Lili végül a szülei unszolására ment el bőrgyógyászhoz: 2018 óta alapvetően Hollandiában él, de amikor hazalátogatott, épp kapóra jött, hogy édesapja egyik jó barátja bőrgyógyász – először neki küldte el az anyajegyről készült fotót, ami alapján az orvos rögtön az eltávolítást és a kivizsgálást javasolta.
„Már újra Hollandiában voltam, amikor apukám felhívott, és közölte a szövettan eredményét. Akkor derült ki, hogy melanómám van, ami a legagresszívabb típusú bőrrák” – emlékszik a lány. Bár Lilit nyilvánvalóan sokként érte a hír, az édesapja biztosította felőle, hogy a rosszindulatú elváltozás még nagyon korai, 1-es A stádiumban van, ráadásul a melanóma egyébként is a leghatékonyabban kezelhető ráktípusok közé tartozik. „Úgy éreztem, még ha nagy is lenne a baj, időben vagyok“ – teszi hozzá a lány. Következő lépésként azt kellett eldöntenie, hol akarja végigjárni a betegség kezelésének útját: Hollandiában vagy Magyarországon. Végül az előbbi mellett döntött, amit utólag nagyon jó döntésnek tart – miközben Magyarországon még mindig nem kapott időpontot néhány korábban kért vizsgálatra, Hollandiában már zajlik a terápiás kezelése. A helyzet és konkrétan maga a diagnózis is, azonban idővel kicsit bonyolultabbá vált, mint ahogy először tűnt.
A melanóma a festéktartalmú sejtek rosszindulatú burjánzása, az esetek 20-50 százalékában meglévő bőrelváltozásból alakul ki. Az anyajegyek bizonyos típusai nagyobb kockázatot jelentenek, mert nagyobb eséllyel fajulhatnak el. Kezelés nélkül a melanomát megelőző stádiumokból (in situ melanoma) idővel kialakul a melanoma. Bizonyos típusú bőrdaganatok kicsik, és úgy tűnnek, mint egy seb, amely vérzik, begyógyul, majd újra vérezni kezd. A melanoma esetében többnyire egy már meglévő anyajegy változik meg vagy egy új, gyanús külsejű anyajegy alakulhat ki és indul növekedésnek. Az a napfényhatás, amely elég intenzív ahhoz, hogy napégést hozzon létre, károsítani tudja a sejtek DNS-tartalmát. A bőrsejtek genetikai állományának károsodása időnként bőrrákhoz, az esetek egy részében melanomához vezethet. A bőrrák ezen típusa ezért elsősorban a leggyakrabban UV-sugárzásnak kitett területeken, például a fejbőr, az arc, az ajkak, a fülek, a nyak, a mellkas, a karok, a kezek, és a lábon alakulhat ki. Bár a fehér bőrű, nehezen barnuló személyek fokozott kockázatnak vannak kitéve, a melanóma minden bőrtípust érinthet. Forrás: Webbeteg
Egy apró pötty
„Miután megkaptam a diagnózist, a bevett procedúra értelmében újabb, még nagyobb szövetrészt vágtak ki, amit szintén elküldtek szövettanra. Hollandiában szerencsére minden nagyon gyorsan és gördülékenyen zajlott, gyorsan elvégzik a szükséges vizsgálatokat, és többnyire már aznap megtudom az eredményeket.“ Lili már túl volt fülének reoperációján is, mikor a kéthetes kontrollra kellett mennie. Azt azonban nagyon furcsállta, amikor az orvosa felhívta, és megkérte, hogy barátját is hozza el magával az alkalomra. „Nem értettem, miért ragaszkodik hozzá annyira, hogy a barátom is ott legyen velem. Próbáltam elmagyarázni, hogy dolgozik, meetingje van, de ő csak hajtogatta, hogy nem baj, mindenképpen jöjjön. Később megértettem, hogy miért: a kontrollon mondta el, hogy a daganat valójában nem 1-es, hanem 3-as stádiumú, a nagy melanóma mellett ugyanis megjelent egy úgynevezett szatellita is. Ez tulajdonképpen csak egy apró pötty, olyan, mint egy kis szeplő, azonban már a rák terjedését jelzi.“
A következő lépés tehát az volt, hogy megvizsgálják, mennyire terjedt el a rák Lili szervezetében. A lány azt mondja, itt szembesült leginkább a diagnózis valóságával. PET-CT és MRI vizsgálatokon vett részt, és szorongással telve várta az eredményeket.
Azt azért tudta, hogy az azonos stádiumokon belül is nagyon eltérő lehet az egyes betegek stádiuma. Bár a rákja valóban terjedt, a vizsgálatok alapján kiderült, hogy a terjedés csak a fül területére korlátozódott, nem érintette a nyirokcsomókat. Ettől függetlenül a melanóma hivatalosan 3-as stádiumúnak minősül, ezért Lili immunterápiát kezdett – erre egy éven keresztül, hat hetente kell majd járnia, összesen pedig öt évig fogják viszonylag szorosan monitorozni egészségét. „A melanómában az az ijesztő, hogy nemcsak a bőr felszínén jöhet ki, hanem metasztázis formájában akár a belső szervek felületén is megjelenhet. Ezért kell folyamatos vizsgálatokkal felmérni a szervezetem állapotát, és persze az anyajegyeimre is fokozottan oda kell figyelnem.“
Ha olvastam volna egy ilyen interjút, talán korábban elmentem volna
Lili elsősorban azért vállalta az interjút, mert szerette volna felhívni mások figyelmét a rendszeres szűrések és az önvizsgálat fontosságára. „Úgy érzem, az embereknek még mindig nincs elég ismerete a bőrrákról. Sokaktól hallottam, hogy tele vannak anyajeggyel, de még életükben nem nézették meg orvossal – ez szerintem nagy hiba“ – magyarázza.
A fényvédelemről manapság rengeteg szó esik, de fontosságát leginkább a bőröregedés megelőzésének kontextusában hangsúlyozzák. Lili már abba a generációba tartozik, aki épp ezért rendszeresen használ is fényvédőt az arcán, csakhogy mivel a krémezésnél leginkább szépségmegőrzésre gondolt, nem tartotta annyira fontosnak olyan területeket is bekenni, mint például a fülek. „Fehér és érzékeny bőrű, nehezen barnuló típus vagyok – tipikus melanómaáldozat –, így mindig próbáltam óvni a bőröm, de nyaralásokon azért előfordult egyszer-egyszer, hogy leégtem. Én is úgy nőttem fel, hogy azt hittem, a napbarnított bőr a szép és a szexi, gimiben bevett szokás volt a lányok körében napozni és szoláriumba járni – sajnos én is elmentem egy-két alkalommal. Ha akkor tudtam volna, hogy mi lesz 8-10 év múlva, biztosan nem vágyom barnább bőrre… El kellett fogadnom, hogy nekem fontosabb a bőröm, a saját egészségem megőrzése, mint a barnaság, úgyhogy mostantól még óvatosabb leszek a napfénnyel.“
Lili szerint a legfontosabb a rendszeres szűrővizsgálaton való részvétel lenne, de ugyanígy érdemes otthon is figyelni anyajegyeinket. „A melanómát onnan lehet felismerni, hogy általában szabályalan formájú, illetve többféle színből áll. A melanóma gyakran hirtelen jön elő, vagy egy meglévő anyagjegy hirtelen kezd el változni, terjeszkedni. A melanómák 50-60 százalékánál úgynevezett BRAF-mutáció van jelen: ez egy kóros fehérjetípus, ami hozzájárulhat bizonyos daganattípusok kialakulásához.” Lili számára az orvosok gyógyszeres kezelést és immunterápiát ajánlottak fel – ő az utóbbit választotta, és nemrégiben el is kezdődött az egy éven keresztül tartó folyamat. A holland kórházban emellett államilag finanszírozott pszichoterapeuta is foglalkozik vele, hiszen a fizikai kezelés mellett a mentális felépülésével is foglalkoznia kell. És ez egyáltalán nem jelent kisebb kihívást, mint a testi gyógyulás.
Újra bízni magadban
A legtöbben arról számolnak be, hogy súlyos betegségük hatására átértékelték az életüket, újraszervezték prioritásaikat és elkezdtek jobban odafigyelni saját magukra. Lilinél sem volt ez másképp: az elmúlt időszakban jógázni és meditálni kezdett, igyekszik még tudatosabban és egészségesebben étkezni – glutén- és cukormentes étrendre váltott, és leginkább a mediterrán diéta alapelvei szerint válogatja össze az ételeket. „Rájöttem, hogy a korábbi problémáim gyakorlatilag jelentéktelenek voltak ehhez képest. (nevet) Az embernek az egészsége a legfontosabb, erre sajnos csak akkor jövünk rá igazán, amikor már baj van. Régebben sokat stresszeltem például a munkám miatt, gyakran nem voltam jelen az életemben, mert a munkahelyi gondokon vagy apróbb sérelmeken rágódtam – magyarázza. – Most örülök, hogy élek, hogy jó leleteim vannak, igyekszem jobban megélni a pillanatokat.“
A stresszmentesebb élet kialakításán túl most az is fontos feladat számára, hogy megtanuljon újra bízni a testében. „Egy ilyen diagnózis után az ember sokkal inkább ki van élezve a test jelzéseire, minden, még egy fejfájás is sokkal ijesztőbbnek, fenyegetőbbnek tűnik. Amikor a PET és MRI eredményeire vártam, elég sokat szorongtam, amitől gyakran beszorult a levegő a mellkasomnál: ez kicsit olyan érzés volt, mintha a mellem fájna. Ilyenkor eszembe jutott, hogy hiába vizsgáltak meg, hiába röntgeneztek, hátha elsiklottak valami felett, és mégis áttét van a mellemben.”
Lili szerint most még jó ideig szorongani fog a rák kiújulása miatt, a betegség ugyanakkor megtanította rá, hogy örüljön az életnek. Hogy nem szabad félelemben élni, és hogy ne rágódjon olyasmiken, amik valójában nem is olyan fontosak. „Most szépen apránként próbálom lehámozni a félelmet az életemről, de ez hosszú folyamat lesz. Azt hiszem, azt is megtanultam, hogy ne legyek olyan hiú. Régebben, a legtöbb nőhöz hasonlóan, én is sokat elégedetlenkedtem a külsőm miatt, belenéztem a tükörbe, és azt láttam, mit változtatnék meg magamon. Most ezt már egészen nevetségesnek látom. Nem olyan hosszú a lábam, mint egy szupermodellnek? Kit érdekel?! Az a fő, hogy egészséges legyek. Én már nem hosszabb lábakért imádkozom, hanem jó leletekért.“
Fotó: Bodnár Zsófi
