Amiért a naptej nem elég: ezért veszélyes a gyerekkori leégés

2022. július 14.
Öt egyszerű lépés segített Ausztráliának, hogy lecsökkentse a világszinten is kiemelkedően magas bőrrákos esetek számát. Ezekből mi is tanulhatunk, hogy biztonságban tudjuk magunkat és gyermekeinket a napon.

Ami a bőrrák megelőzését illeti, a gyermek- és csecsemőkor kritikus fontosságú. Amennyi napfénynek az ember 20 éves koráig ki van téve, meghatározza, mekkora eséllyel alakul ki valakinél bőrrák. Csak egyetlen leégés gyermek- vagy tinikorban megduplázza a későbbi életkorokban kialakuló melanóma kockázatát, ami a bőrrák legsúlyosabb és legagresszívabb formája. 

Ausztráliában az egyik legmagasabb a bőrrákos megbetegedések száma a világon, majdnem kétszerese Magyarországhoz vagy az Egyesült Államokhoz képest a száz főre jutó melanómás esetek száma a földrajzi fekvése és az intenzív napsugárzás miatt. Ausztráliában a 20 és 39 éves kor közötti embereknél a leggyakoribb ráktípus a melanóma (Amerikában a harmadik leggyakoribb ráktípus csak a bőrrák.) Nem csoda, ha Ausztrália nemzeti rákjának is szokták nevezni a melanómát. Az erős kitettség miatt az ország a világ legkomolyabb bőrrákmegelőző stratégiáját dolgozta ki, amiből mások is tanulhatnak, különösen ha az egyre forróbb nyarakra gondolunk. 

gyerek-naptej-leeges

A korai napvédelem nagyon fontos, ez az egyik kulcsüzenete az ausztrál szakértőknek a családok felé: figyeljenek a veszélyes UV-sugárzásra, és tegyék meg a szükséges óvintézkedéseket. „Az UV-sugárzás kvázi lelövi az egészséges sejtek örökítőanyagát – mondta Justin Osborne, Victoria állam rákfelügyeleti szervének programmenedzsere. – A sejtek ugyan regenerálják magukat, amikor az UV-sugárzásnak való kitettség elmúlik, ám ha ez rendszeres és folyamatos, nincs lehetőségük arra, hogy megjavítsák a DNS-üket. Ez az, amikor a rák elkezd kifejlődni.” Világszinten 2019-ben 6,7 millió embernél diagnosztizáltak bőrrákot, 118 ezren haltak bele egy év alatt a betegségbe.

A bőrnek védelem kell

Míg a naptej alapvető a felnőttek és gyerekek esetében, a csecsemőket más módon is védeni kell a napégéstől. Egyrészt hat hónapnál fiatalabb kisbabákat tilos naptejjel bekenni, és az egy év alatti gyerekeket sem szabad direkt módon UV-sugárzásnak kitenni, tehát tűző napra engedni az ausztrál irányelvek szerint. 

A kisbabák számára a megfelelő nap elleni védekezés része a könnyű, laza ruházat, mely jól szellőzik, az árnyék és a puha kalap. „A babák bőre nagyon vékony és érzékeny, emellett a kisbabák lenyalják, szájba veszik a dolgokat, ami azt jelenti, hogy a bőrükről az emésztőrendszerükbe kerülhetne a naptej” – magyarázta Osborne. – A babák és kisgyermekek különösen hajlamosak az UV-károsodásra, így még fontosabb, hogy őket már a hármas erősségű UV-sugárzás esetén is megfelelően védjük.”

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 0-11 közötti skálát alkalmaz az UV-sugárzás erősségének meghatározására egy adott helyen, adott napon. Minél magasabb a szám, annál nagyobb veszélyt jelent a napból érkező UV-sugárzás a szem és a bőr számára, és annál gyorsabban leéghetünk a napon. 

A napégés a gyerekek esetében különösen veszélyes, részben azért, mert sokkal inkább fennál a kicsiknél a hőguta és napszúrás veszélye, részben a későbbi életkorokban történő melanóma kialakulása miatt. A napégés megelőzésében az első lépés – annál a korosztálynál, ahol már lehet alkalmazni – a naptej. A szakértők azt javasolják, hogy használjunk kifejezetten gyerekek számára tervezett és gyártott típusokat, és próbáljuk ki először egy kisebb bőrfelületen. „Nagyon ritka a naptejre való allergia, és ha jelentkezik, akkor is leggyakrabban valami más, a naptejben található adalékanyag, például az illatanyag váltja ki, nem a napvédelmet szolgáló anyagok – mondta Osborne, aki arra is rámutatott, hogy a naptejet 30 Celsius-fok alatt kell tárolni, mivel ha felmelegszik, az összetevők kicsapódhatnak, és a naptej veszít hatákonyságából. – Ha a strandon vagyunk, tároljuk a hűtőtáskában a naptejet, az italaink mellett. Ne hagyjuk a kocsiban vagy a meleg homokon. Vigyázzunk rá, mint az értékeinkre.”

Milyen sok naptejet kenjünk fel?

Bár a sötétebb pigmentekkel rendelkező bőr általában hosszabb idő alatt ég le, minden bőrtípust károsíthat a nap. A bőrtípustól és az UV-sugárzás erősségétől függően átlagosan 10 perc kell ahhoz, hogy leégjünk. De az UV-sugárzás akkor is növeli a bőrrák kialakulásának kockázatát, ha nem szenvedünk napégést. Az elmúlt években végzett kutatások kimutatták, hogy a nap a bőr korai öregedését okozza, függetlenül a bőrszíntől. 

„Az UV-sugárzás nincs összefüggésben a hőmérséklettel. Le lehet égni hideg, de tiszta időben is. Sőt, felhős időben is leéghetünk, és nem is érezzük addig, míg már nem késő” – figyelmeztetett Stuart Henderson, az Ausztrál Sugárvédelmi és Nukleáris Biztonsági Ügynökség sugárzáskutatója. Henderson társszerzője volt az Ausztráliában a naptejek hatékonyságát vizsgáló tanulmánynak is. Ebben arra a következtetésre jutottak, hogy a naptej megóvhatja a bőrt, ám függ a felvitt mennyiségtől és attól, hogyan kenték fel a bőrre. 

Vannak kifejezetten káros mítoszok még mindig (a szoláriumban való lebarnulás vagy a barnító krémek alkalmazása megvédhet a napégéstől), de a tanulmány azt is kimutatta, hogy az emberek sokkal kevesebb naptejet használnak általában, mint amennyi a megfelelő hatásfokhoz szükséges volna. Míg mások azt gondolják, hogy a naptej önmagában elegendő védelmet biztosít. 

A naptej nem védőpajzs. Más eszközökkel együtt kell alkalmazni – mondta Henderson. – Inkább úgy gondoljunk rá, mint egy utolsó esélyre, amikor már nincs semmi más, ami megvédhetné a bőrünket.

Ausztráliában a hivatalos irányelvek a naptej mellett négy másik védőintézkedést is javasolnak a nap káros sugarai ellen: öltözködés, árnyék, széles karimájú kalap és napszemüveg. 

Csusszanj, csorgass, csapj

Ausztráliában a nők melanómás megbetegedésének aránya tízszer magasabb, mint Európában. A férfiaknál ez az arány hússzoros Európához képest. Ebben szerepe van a klímának és a ténynek, hogy a Föld nem teljesen gömb alakú, a déli félteke valamivel közelebb van a Naphoz a nyári hónapokban, mint az északi félteke, amikor ott van nyár. Emiatt a napsütés sokkal intenzívebbnek érződik Ausztráliában, az UV-sugárzás erősebb. (Azonban a valaha mért legerősebb UV-sugárzást mégsem Ausztráliában észlelték, hanem a bolíviai Andokban. Itt 2014-ben 43-as UV-indexet mértek.)

1981-ben, amikor az UV-sugárzás veszélyei nyilvánvalóvá váltak, elindult a rákmegelőző kampány az ausztráliai Victoria államban, melynek hatásai ma, 40 évvel később érződnek. Ennek főszereplője egy Syd nevű sirály lett, aki arra biztatta az embereket, hogy „csusszanjanak egy pólóba, csorgassanak magukra egy jó adag naptejet és csapjanak a fejükbe egy kalapot”. A központi üzenet tehát az, hogy a naptej önmagában nem elég. Fontos a bőrt fedő ruházat, az árnyék is. 

„Látszik a csökkenés a melanómás esetek számában a 60 év alatti korosztálynál Victoria államban és az 50 év alattiaknál egész Ausztráliában nézve a kampány 1980-as évekbeli indulása óta – mondta Osborne. – Nagyon nehéz volt megtanítani ezt az embereknek, akik addig a barnaságot és a napfényt éltették. Ez hatalmas kulturális váltás volt az egész társadalmunknak.”

Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet a szakemberek, hogy a sikerek ellenére az edukációt és a folyamatos ismeretterjesztést nem lehet abbahagyni a szülők új generációja és gyermekeik számára. Az utóbbi években ugyanis ismét több napégéses esettel találkoztak az ausztrál gyermek sürgősségi osztályokon. 2018–19 nyara volt a második legmagasabb esetszámot produkáló év 2004 óta. Kettőből egy napégéssel orvoshoz forduló gyerek vagy kiskorú volt, és ötből egy gyerek kilenc év alatti volt.

A nap a telefonon szól

A nap káros hatásaira figyelmeztető kampány új eleme a telefonos applikáció, melyet Victoria állam rákmegelőzési hivatala tervezett. Ez a telefonos program mutatja a felhasználóknak az UV-sugárzást az ő környékükön. (Ez tulajdonképpen a WHO globális SunSmart telefonos applikációjának helyi változata, amit a nyaralók számára fejlesztettek ki.) 

De már dolgoznak Ausztráliában a naptejek következő generációján is, melyet kifejezetten az extrém ausztrál viszonyokra terveznek. Várhatóan 2026-ban már ezzel kenegethetik magukat a szigetország lakói és nyaralói. 

gyerek-naptej-leeges

A kutatók próbálnak arra is megoldást találni, hogy az emberek ne felejtsék el újrakenni magukat a naptejjel. A Griffith Egyetem tudósai egy olyan kis UV-jelző matricát fejlesztettek ki, mely emlékezteti az embereket a naptej felfrissítésére. A matricák megváltoztatják a színüket az UV-sugárzás hatására. A matricák átlátszóak, amikor frissen kenik magukra a naptejet az emberek, és ahogy gyengül a védelem, úgy változik lilára a színe. 

A matrica akkor sem jelzi azt, hogy megfelelő lenne a védelem, ha valaki nem keni elég vastagon magára a naptejet. „A korábbi kutatások szerint az emberek csupán fele annyi naptejet visznek fel, mint amennyi valóban megvédi a bőrt” – mondta a kutatás vezetője. A megfelelő menyiség 2 milligramm a testünk minden négyzetcentiméterére, ami egy átlagos felnőtt esetében 7 teáskanálnyi naptejet jelent. Egy-egy teáskanál a karokra és lábakra, két teáskanál a törzsre, egy az arcra, nyakra és fülekre. Két óránként kell megismételnünk a kenést, az első réteget 20 perccel azelőtt kenjük magunkra a legalább 30 faktoros naptejből, hogy kilépnénk a napra. 

A kutatások szerint a krém hatásosabb, mint a spray, mivel utóbbi szeles időben nem nyújt megfelelő védelmet. 

„A szervezetünknek szüksége van a napfényre a D-vitamin-termeléshez, és más jótékony hatásai is vannak annak, ha a gyerekek és felnőttek a szabadban töltik az idejüket” – jelentette ki Henderson. A tűző nap helyett azonban jó kompromisszum, ha délelőtt és késő délután megyünk csak ki, amikor már alacsonyabb az UV-sugárzás ereje. Ausztráliában erre kis versike emlékeztet: „11 és 3 között bújjunk el egy fa mögött.”

Forrás: BBC Future Fotó: Unsplash, Queensland University of Technology

Olvass tovább!