Az online társkeresés csapdái
Nem könnyű manapság egyedülállónak lenni. Tény, hogy az online tárkeresés egészen új távlatokat nyitott meg a párkeresők előtt – hiszen a nap 24 órájában, akár a kanapénkon ülve is megismerkedhetünk bárkivel a világ minden tájáról – ám a digitális tér arctalansága rengeteg veszélyt és buktatót is rejthet magában. Sosem lehetünk például 100 százalékosan biztosak benne, hogy a képernyő túloldalán valóban az a kockás hasú, sikeres, szingli üzletember ül-e, aki profilképről olyan megnyerően mosolyog ránk.
És nem a szomszédban lakó háromgyerekes apuka próbál kikacsingatni a házasságából.
Meglepő lehet, és a komoly társkeresők számára valószínűleg nem is igazán jó hír, de felmérések szerint kifejezetten magas azoknak a férfiaknak és nőknek az aránya a különböző társkereső appokon, akik úgy próbálnak meg maguknak randipartnert találni, hogy közben párkapcsolatban, sőt házasságban élnek. A GlobalWebIndex nevű kutatócég 2015-ben 47 ezer társkeresőapp-felhasználó körében végzett felmérése szerint a résztvevők 42 százaléka nem volt egyedülálló. Közülük 30 százalék volt házas, 12 százalék pedig párkapcsolatban élt. Más tanulmányok 18 és 25 százalék közé teszik a már foglalt randiapp-felhasználóknak az arányát.
„Már a megismerkedésünk idején el volt jegyezve”
A 38 éves Marta a Tinderen ismerkedett meg egy férfival, akivel kapcsolatban szinte az első pillanatban gyanút fogott. A férfi mindig csak a munkaidejében, az irodájából volt hajlandó felhíni a nőt, kizárólag az alkalmazáson keresztül cseteltek, és még a mobilszámát sem akarta megadni. „Egy idő után véletlenül felfedeztem, hogy van néhány közös barátunk” – meséli Marta. „Így tudtam meg, hogy az illető nős, két gyerekkel.” Marta azt mondja, mivel érzelmileg nem fektetett sokat a kapcsolatba, szerencsére nem viselte mg túlságosan a szakítás.
Hasonlóan járt a 27 éves Francesca is. „Kizárólag Telegramon akart csetelni, azt mondta, hogy problémái vannak a WhatsApp-pal” – meséli. Francesca a nyilvánvaló red flag ellenére is belement a kapcsolatba, és csak több hónapnyi randizás után derült ki számára, hogy a párja életében nem ő az egyetlen nő – a férfi már a megismerkedésük idején is el volt jegyezve. „Kétségbeesetten hívott, és könyörgött, hogy ne mondjak semmit a menyasszonyának. Végül felvettem a menyasszonyával a kapcsolatot, és szakítottak.”
Mindkét történetet a Match and the City elnevezésű, online randizásra fókuszáló Instagram-oldal gyűjtötte össze. Az oldalnak rendszeresen küldenek a felhasználók hasonló sztorikat, amiknek a lényege többé-kevésbé ugyanaz: házas vagy párkapcsolatban élő férfiak próbálnak a randiappokon szingli nőkkel ismerkedni, és előszeretettel gyártanak különféle ürügyeket, kifogásokat is a megcsalásra.
De miért lép félre a férfi?
Az oldal adminisztrátora hamar felfigyelt egy visszatérő mintára a rengeteg hozzá beérkező történetet olvasva: meglátása szerint sok férfi akkor regisztrálja be magát egy alkalmazásba, ha valamilyen oknál fogva távkapcsolatban kell élnie a párjával. Pontosan így tett a 35 éves Luca is: bár évek óta kapcsolatban élt, amikor a munkája miatt külföldre kellett költöznie, csinált magának egy profilt a Bumble nevű randiappon. „Ritkán látjuk egymást a barátnőmmel, szinte csak akkor, amikor hazautazom. A szex hiánya kezdett megviselni. Nem tudom, mit szólna hozzá, ha megtudná. De nagyon diszkréten használom az alkalmazást” – mesélte a férfi a Match and the City adminjának.
De van egy másik nagyon gyakori indok is, amire az admin tapasztalata szerint a társkereső appokon nézelődő foglalt férfiak gyakran hivatkoznak: a vágyakozás az újdonságra. Sokan vágynának rá, hogy kinyissák a házasságukat, vagy párkapcsolatukat, hogy lehetőségük legyen más nőkkel is szexelni, ám a témát nem merik felhozni a partnerüknek. Inkább a megcsalás mellett döntenek. Egy neve elhallgatását kérő férfi is hasonló cipőben járt. Amikor a barátnője nem volt a városban, randiappokon keresett magának egyéjszakás kalandokat. „Olyan izgalmakat akartam átélni, amilyeneket már nagyon régóta nem éreztem. Szerettem a barátnőmet, de mással is akartam csinálni. A karma azonban lesújtott, és végül a párom egyik ismerőse rajtakapott és lebuktatott.” „Szeretem a barátnőmet, de szexuálisan frusztrál, hogy csak vele fekszem le. Nem hiszek a monogámiában, szerintem ez csak egy olyan kötelezettség, amit a kultúránk és a társadalom diktál” – mondja egy másik párkapcsolatban élő felhasználó.
Az igazság az, hogy a monogámia nem való mindenkinek. Értékrendtől és személyiségtípustól is függ, hogy ki mennyire tudja jól érezni magát egy szigorúan kétszereplős, hosszú távú kapcsolatban. Teljesen természetes, ha egy férfi vagy nő új izgalomra, szenvedélyre vágyik – a probléma ott kezdődik, ha ezt eltitkolja a partnere elől, és ahelyett, hogy közösen keresnének megoldást találni rá, külön utakon kezd járni. Pedig, ahogy azt egy korábbi cikkünk interjúalanyai elmondták, egy nyitott vagy poliamor kapcsolatban is lehet boldogan, illetve harmonikusan élni, amennyiben olyan szabályokat állítunk fel a partnereinknek és persze saját magunknak, amelyek mindenki számára kényelmesek.
„Mi a Tindernél mindig is arra bátorítottuk a felhasználóinkat, hogy töltsék ki a profiljukat, és próbáljanak minél átláthatóbbak és hitelesebbek lenni” – nyilatkozta Vicente Balbastre, az alkalmazás dél-európai kommunikációs vezetője. „Ha őszintén elmondjuk, kik is vagyunk valójában, olyan emberekkel találkozhatunk, akik valóban azonos érdeklődési körrel rendelkeznek.”
Túl nagy a kísértés
Egy 2018-as tanulmányban kifejezetten azt vizsgálták meg, hogy a párkapcsolatban élő emberek milyen okokból használják a Tindert. Az válaszolók két fő indokot említettek: vagy szexpartnert keresnek, vagy azért nézelődnek, hogy felmérjék a saját értéküket a társkereső piacon. A megkérdezettek körülbelül fele számolt be arról, hogy a netes ismerkedés után személyesen is találkozott valakivel az alkalmazásból – míg a másik felük nem érezte szükségét, hogy a tettek mezejére lépjen.
A tanulmány egy kérdéssel zárult: vajon a Tinderen félrelépők egyébként is megcsalták volna a párjukat, vagy az online alkalmazások arctalansága és az általuk kínált tengernyi lehetőség „bírta rá” őket a félrelépésre? Bár ez a kérdés nem volt a tanulmány tárgya, a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a társkereső alkalmazások valószínűleg segítik a félrelépést.
Forrás: Vice, Fotó: Getty Images, Kántor Zsófi
