újévi fogadalom sportolás

„Az már régen rossz, ha az edzőterem gondolata is szorongást okoz” – Hogyan váljon a mozgás az életünk részévé?

2025. január 28.
„Új év, új lendület” – szokták mondani. De akkor mégis miért fullad ki olyan hamar? Minden évben rengeteg ember vág bele a sportolásba január elejével, ám végül csak kevesen lesznek, akik hosszú távon is kitartanak új szokásuk mellett. A Mangó Fitness alapítójával, Pájer-Herceg Dalmával arról beszélgettünk, hogyan tehetjük a mozgást valóban az életünk részévé, és mi segíthet abban, hogy az újévi célok idén ne csak januárig tartsanak.

Szeretünk hinni benne, hogy egy új év kezdete számtalan lehetőséget hozhat magával. Egy tiszta lapot, amit kedvünk szerint teleírhatunk. Az évnek ebben az időszakában egy kicsit mindannyian merünk nagyot álmodni – terveket szövünk és listákat írunk arról, mit szeretnénk megfogadni az előttünk álló 365 napban, hogyan szeretnénk megváltoztatni az életünk.

Ezek persze lehetnek egészen apró változtatások is, vagy akár olyan komolyabb célok, mint egy teljes életmódváltás. Talán nem meglepő, hogy a legtöbb fogadalom ez utóbbit szokta megcélozni: rengetegen határozzák el az újév küszöbén, hogy végre valahára tesznek az egészségükért, és elkezdenek rendszeresen mozogni.

A Forbes Advisor által készített 2024-es angliai felmérés eredménye is ezt támasztotta alá. A megkérdezett britek 40 százaléka fogadta meg azt január 1-én, hogy az újévben többet fog sportolni.

És hogy végül meddig tart ki az újév hozta lendület és motiváció? Meddig vagyunk képesek betartani az újévi fogadalmainkat?

A statisztikák nem túl biztatóak: egy friss felmérés szerint az újévi fogadalmak 80 százalékát már februárra maguk mögött hagyják az emberek, míg egy néhány évvel ezelőtti kutatás január 19-ét nevezte ki annak a napnak, amikor a legtöbben engedik el újévi céljaikat.

De vajon mi lehet az oka, hogy az emberek nagy része ennyire korán elbukik? Mit csinálnak rosszul? És hogyan lehetne a sportot hosszú távon beiktatni a mindennapjaikba?

Pájer-Herceg Dalmának születésétől fogva az élete része a sport. Egészen kicsi korában a szüleitől tanulta el a mozgás szeretetét; felnőve rengeteg sportot kipróbált, míg végül a kézilabda mellett kötött ki. Több mint 10 évig sportolt versenyszerűen, majd miután abbahagyta, az egyetem alatt egy személyiedző-stúdióban helyezkedett el. Itt fogalmazódott meg benne először a gondolat, hogy egyszer majd ő is saját stúdiót szeretne nyitni. 2020-ban az álma végül valóra vált: Mangó Fitness néven megnyithatta saját budapesti edzőstúdiójának kapuit. Egy kifejezetten családias, támogató közösséget hozott létre, egy olyan helyet, ahova senkinek sem kell félelemmel vagy szégyenkezve belépni. Személyre szabott, általában saját testsúllyal dolgozó kiscsoportos edzéseiken mindenki a saját céljának és edzettségi szintjének megfelelő gyakorlatokat tud végezni, profi edzők segítségével.

Pájer-Herceg Dalmának születésétől fogva az élete része a sport

Pájer-Herceg Dalmának születésétől fogva az élete része a sport

A januári lelkesedés az edzőteremben is hamar megtörik

Öt izgalmas évvel a háta mögött mostanra Dalma is megtapasztalta, hogy a január valóban egyet jelent az újonnan sportolni vágyók rohamával. Mint mondja, január minden évben az egyik legintenzívebb időszaknak számít a Mangó életében. „Van, aki már január elsején rám ír, hogy be szeretne iratkozni, el szeretne kezdeni edzeni” – meséli.

Ám a kezdeti lendület – ahogy arra a kutatás eredménye is rávilágított – általában nem tart sokáig. Dalmánál is rengeteg az olyan januári vendég, aki egy-két alkalom után soha többé nem tér vissza a stúdióba. „Akik elhatározzák, hogy sportolni szeretnének, sokszor nagyon sok különböző helyet és különböző mozgásformát is kipróbálnak, ezért teljesen természetes a nagyobb lemorzsolódás. Sokszor ők maguk sem tudják, mit szeretnének. De ha valaki legalább két bérletet megvesz, jó eséllyel hosszabb távra is elköteleződik” – mondja Dalma, majd hozzáteszi, az már egy jó aránynak számít, ha a januári új vendégsereg nagyjából fele hosszú távon is megmarad.

Érdekességként azt is elárulja, hogy tapasztalatai szerint nem kizárólag a január számít ennyire intenzív időszaknak. Van még két másik hónap az évben, amikor ugyancsak megugrik a sportolni vágyók száma: az egyik az április, a másik a szeptember. „Áprilisban általában azért kezdenek el többen edzőterembe járni, mert készülni szeretnének a nyárra. A szeptember pedig azért felkapott, mert ahogy vége a nyárnak, és mindenki kicsit visszatér a hétköznapi életbe, talán az embereknek több idejük lesz elkezdeni magukkal foglalkozni. Sokan ilyenkor jönnek rá, hogy a nyáron nem érezték jól magukat a strandon, fürdőruhában, és eldöntik, hogy tenni szeretnének ellene.”

De mit csinálnak rosszul?

Annak, hogy végül miért fogy el olyan hamar az újévi sportolók lendülete, Dalma szerint több oka is lehet. Véleménye szerint az egyik legnagyobb hiba, hogy ezek a vendégek gyakran túlságosan irreális elvárásokat támasztanak maguk elé.

Fokozatosság helyett egyszerre akarnak mindent elérni, és ha lehet, már holnap.

„Eltervezik, hogy hetente 5 alkalommal mozogni fognak, csak tisztán étkeznek, és 8 órát alszanak. Ez természetesen egy nagyon jó cél, de egyik napról a másikra nagyon nehéz mindezt elérni. Főleg, ha mondjuk korábban egyáltalán nem sportoltak” – magyarázza Dalma. Ráadásul – mint mondja – bármennyire elszántan vágnak is bele az edzésbe, az eredmény nem fog egyik napról a másikra meglátszani. Ez ugyancsak le tudja törni a kezdő sportolók lelkesedését. Pedig ha legalább néhány héttel tovább kitartanának, Dalma szerint szépen lassan igenis észrevennék a mozgás okozta változásokat. Lehet, hogy a tükörben még nem köszönne vissza látványos eredmény, de a mindennapi közérzetük és az állóképességük biztosan javulni kezdene.

„Nincs azzal semmi baj, ha alapvetően azért kezdenek el mozogni, hogy jobban nézzenek ki. Ez teljesen normális. De fontos lenne, ha nem csak ezt vennénk figyelembe. A rendszeres mozgás segíthet abban, hogy hosszabb, minőségibb életet éljünk. Már pár hét után észrevehetjük, hogy könnyebben fel tudunk menni a lépcsőkön, hogy nem fáradunk el, ha a gyerek után kell futkosni. És ha valaki nem csak az esztétikai, hanem az egészségügyi oldalt is figyelembe veszi, szerintem sokkal hatékonyabban el tud köteleződni a mozgás mellett” – véli Pájer-Herceg Dalma.

A cél az lenne, hogy a mozgás ne csak egy fellángolás legyen az életünkben

A cél az lenne, hogy a mozgás ne csak egy fellángolás legyen az életünkben

Hogyan lehet a mozgást a mindennapok részévé tenni?

A cél tehát az lenne, hogy a mozgás ne csak egy fellángolás legyen az életünkben, hanem próbáljuk meg hosszú távon is beépíteni a mindennapjainkba. Akár az újévi fogadalmunk miatt kezdünk el edzeni, akár a nyárra készülve. Ehhez azonban mindenképpen szükségünk lesz akaraterőre, kitartásra, valamint egy olyan napi, heti rutinra, amit a rohanó hétköznapok mellett is be tudunk tartani.

„Sokan szerintem azért is buknak el, mert nem alakítanak ki egy rendszert. Eljön egy edzésre, jól érzi magát, de nem jelentkezik be a következő alkalomra. Ilyenkor nagy az esély rá, hogy nem is lesz következő alkalom. Míg ha van egy időpontja, ahol várnak rá, sokkal könnyebb lesz elindulni” – véli Dalma, majd elmondja, hogy náluk a vendégek 80 százalékának fix időpontja van. „Legyen dedikált idő az edzésre, a mozgásra, tervezzük meg előre, legalább egy héttel, hogy nagyjából mikor és mit fogunk edzeni. Ha pedig kialakul egy rendszer, egy idő után már hiányozni fog a mozgás, ha kihagyunk pár alkalmat.”

De mindezek mellett természetesen az is nagyon fontos, hogy megtaláljuk azt a mozgásformát, amit nem büntetésnek érzünk, hanem örömmel végezzük.

„Nagyon szeretem ötvözni a mozgásformákat, például én a saját testsúlyos edzések mellett nagyon szeretek futni. De lehet, hogy valakinek a pörgős cross fit jellegű edzések fognak bejönni, vagy inkább a jógás, pilateses gyakorlatok. A lényeg, hogy megtaláljuk azt, ami valóban komfortos számunkra, örömöt okoz, és ahova nem szenvedés elindulni” – mondja Dalma, és hozzáteszi: az már régen rossz, ha annak a gondolata is szorongást, gyomorgörcsöt okoz, hogy be kell tenni a lábunkat az edzőterembe, vagy hogy el kell indulnunk futni a Margit-szigetre. A mozgásnak éppen az lenne a lényege, hogy kiszakítson bennünket a stresszes hétköznapokból, tehát semmiféleképpen ne végezzünk olyan sportot, ami kényelmetlenséget okoz a számunkra.

A terhesség sem akadály

A Mangó egyik különlegessége, hogy meglepően sok szülés előtt álló és szülésből felépülő kismama jár az óráikra. A kismamatorna és a szülés utáni regeneráció már a nyitás óta a stúdió profiljának a része, és az évek során egyre nagyobb lett rá az igény. Bár a mai napig rengeteg tévhit és félinformáció él a társadalomban a várandósság alatti sportolásról, Dalma hangsúlyozza, hogy egy egészséges terhesség esetében inkább az ártalmas, ha egyáltalán nem mozog semmit a kismama. Ez tehát azt jelenti, hogy a sportolással kapcsolatos újévi fogadalmukat alapvetően a várandós nők is nyugodtan betarthatják – amennyiben néhány apróságra odafigyelnek.

„Nyugodtan sportolhatják a terhesség alatt is azt, amit előtte csináltak, persze kicsit módosított intenzitással, a pulzusra figyelve. Az első 3 hónapban jó óvatosabbnak lenni, de utána nyugodtan lehet folytatni az edzéseket. Nagyon sok kismamánk van, aki még a 40. héten is jön az órákra. Ha pedig megszületett a baba, letelt a 6 hetes gyermekágyi időszak, és az orvos is azt mondja, hogy minden rendben, óvatosan vissza lehet térni az edzésekhez. Nálunk volt, aki már a 6 hetes kontroll előtt két nappal írt nekem, hogy hadd foglaljon időpontot” – meséli Dalma.

Le kell győzni a kezdeti félelmünket, és be kell jelentkeznünk a kiválasztott edzőterembe

Le kell győzni a kezdeti félelmünket, és be kell jelentkeznünk a kiválasztott edzőterembe

Csak el kell indulni!

Ha pedig megtaláltuk a számunkra legszimpatikusabb mozgásformát, és azt is elterveztük, hogyan fogjuk a rendszeres mozgást hosszú távon is beiktatni a mindennapjainkba, már csak egy feladatunk van: le kell győzni a kezdeti félelmünket, és be kell jelentkeznünk a kiválasztott edzőterembe. Sokan pont ennek az utolsó lépésnek a megtételétől félnek. Aggódnak, hogy biztosan túlságosan „bénák” lesznek, és az edzőtársaik emiatt majd kinézik őket. Ez a félelem persze az esetek döntő többségében teljesen alaptalan. „Rengetegen pont azért félnek elindulni, mert kezdők, és azt gondolják, hogy a teremben mindenki őket fogja nézni. Ez azonban csak egy mítosz. Én úgy tapasztalom, hogy az edzőtermekben kimondottan támogató a közeg, és egyébként is, valójában mindenki saját magával van elfoglalva, nem a másikat nézi” – nyugtat meg mindenkit Dalma, és azt tanácsolja, hogy ha valaki végképp nem tud úrrá lenni a félelmein, kérje meg például egy barátját, vagy barátnőjét, hogy járjanak el együtt sportolni. Legyen a mozgás egy közös baráti program. Egy ismerős mellett biztonságban érezhetjük magunkat, így talán nem fog annyira feszélyezni, hogy belépjünk egy új helyre.

„Mindenki volt egyszer kezdő. Azzal sincs semmi gond, ha kimarad 10 év, vagy ha viszonylag nagyobb súlyfelesleg van rajtunk. A lényeg, hogy eldöntöttük, hogy mozogni szeretnénk. Ha pedig valami nem megy, ne féljünk segítséget kérni. Van, amit én sem tudok megcsinálni, és valószínűleg mindig is lesz majd ilyen.

Az ember az élete végéig fejlődik, és mindenkinek a saját szintjén kell magából kihozni a legjobbat”

– zárja le a beszélgetésünket Pájer-Herceg Dalma.

Fotó: interjúalany sajátja

Riporter