Semmilyen más gabonaféléből nem termelnek annyit, mint a kukoricából. Csak Amerikában 69 millió focipályányi kukoricaföld volt 2019-ben. Ez nem is annyira meglepő, ha tudjuk, hogy ez az egyik legsokoldalúbban felhasználható gabonafajta. Több mint 3500 féle élelmiszerben használnak kukoricát, négyből három élelmiszerben megtalálható, sőt, még a fogkrémben és sminktermékekben is. Ezekben – ahogy a gabonapelyhekben, üdítőkben és sütőolajakban – a kukorica feldolgozott formában van jelen, tápértéke és tápanyagtartalma pedig szinte teljesen elveszik.
Nem kell egészségtelennek lennie a kukoricának
„A kukoricának igenis van tápanyagértéke, ám ez attól függ, hogyan készítjük elő ezt a növényt. Rostforrás lehet, ami segít megelőzni a szív- és érrendszeri betegségeket és az olyan bélrendszeri problémákat, mint például a vastagbélgyulladás” – mutatott rá dr. Amber Robins háziorvos.
Az alapszabály azonban az, minél feldolgozatlanabb a kukorica, annál egészségesebb. Például 250 gramm kukoricamag, mely egyenesen a torzsáról származik, jelentős mennyiségben tartalmaz rostot (4,6 gramm, ami a napi bevitel 18 százalékát fedezi), magnéziumot (47 milligrammot, egy felnőtt napi bevitelének 13 százaléka), foszfort (124 milligrammot, az ajánlott napi bevitel 17 százaléka), káliumot (414 milligrammot, a felnőtt ajánlott napi bevitelének 8 százaléka) és cinket (1 milligrammot, vagy a napi bevitel 10 százalékát).
A pattogatott kukorica, ami a szárított magok hevítésével készül és teljes értékű gabonának számít, szintén jó tápanyagforrás. Egy adag a napi rostbevitel 14 százalékát fedezi, emellett tartalmaz vasat, B6-vitamint és magnéziumot. Ám ha biztosak akarunk lenni benne, hogy az egészséges vonalon maradunk, ne a bolti sózott-vajazott változatot válasszuk, hanem a nyers kukoricát, amit egy kis olívaolajjal locsolunk meg esetleg, és mértékkel sózunk.
A kukoricának tehát van tápértéke. A legnagyobb baj az, hogy a fejlett világ országaiban, nem abban a formában fogyasztják és használják túlnyomórészt az emberek, ahogy jót tesz az egészségnek, hanem feldolgozott élelmiszerként, magas cukortartalmú szirupként vagy tápanyagot nem tartalmazó olajként.
A feldolgozott nem egészséges
Több szintje van annak, ahogy a kukorica alapanyagként a feldolgozott élelmiszerekbe kerül. A tortillachips vagy kukoricachips, kukoricaliszt vagy -dara még felfedezhetően tartalmaz kukoricát. Ám számos élelmiszeripari összetevő már messze kerül az eredeti kukoricától.
- A cukorszirupot édesítőszerként használják üdítőkben, jégkrémben, ízesített joghurtban, lekvárokban például.
- A kukoricaolajat a margarinok előállításához használják és elősütött élelmiszereknél.
- A nátrium-glutamát (MSG) a leggyakrabban használt ízfokozó, ebben fermentált kukoricaszirupot használnak a cukornád, cukorrépa vagy keményítő mellett.
- A kukoricakeményítőt élelmiszerek sűrítésére használják.
- A kukoricaszirup egyes változatait csomagolt olajos magvak, sőt húsok tartósítására is használják.
A cukor kivételével tehát, ha egy élelmiszer kukoricaszirupot tartalmaz, az jelezheti, hogy nem éppen olyan ételre akadtunk, ami kifejezetten jót tesz az egészségünknek. Sőt, valószínűleg hozzájárul az elhízáshoz, túlsúly kialakulásához, növeli a 2-es típusú diabétesz és a szívbetegségek kockázatát. Ha egészségesen szeretnénk fogyasztani a kukoricát, válasszuk a minél kevésbé feldolgozott formáját, ami gazdag tápanyagokban és rostban.
Forrás: Insider Fotó: Unsplash
