A mély érzelmekkel teli romantikus kapcsolat megőrizheti a szerelem sava-borsát, azt a bizsergést, amit akkor érzünk, mikor kibontakozóban van egy románc. Sem a változás, sem az ismerősség nem képes olyan szikrákat csiholni, mint az intenzív kezdetekkor. Ugyanakkor az új alapok, melyekre átkerül a kapcsolat, ha a lángolás csitul, nem feltétlenül jelentik azt, hogy már nem olyan jó egy szerelem.
Az idő és a szerelem közötti összefüggés mindig foglalkoztatta a szerelmeseket, akik óhatatlanul felteszik maguknak a kérdést: vajon meddig tart a szerelmük, mindig és örökké? És ha igen, még akkor is ugyanolyan lesz? Vagy a csodás érzéseket helyét átveszi az unalom és az idő múlásának érzése?
A kérdés: holnap is szeretni fog?
A tudomány nem ad egyértelmű választ erre a kérdésre. Egy átfogó kutatás eredményei szerint a szexuális vonzalom drámaian lecsökken az idő előrehaladtával a párkapcsolatokban. Minél hosszabb egy kapcsolat, annál ritkábbá válnak az együttlétek. Egy év házasság után a párok fele annyira aktívak szexuálisan, mint a házasság első hónapjában. Ebben az időszakban csökken legjobban az együttlétek száma. Ez független attól, hogy heteroszexuális vagy homoszexuális párokról van szó, mindenkinél hasonló a tendencia. Ezzel párhuzamosan azonban kialakul a baráti szeretet a pár között, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy csökken a szexuális vágy.
Vannak azonban olyan kutatások, melyek szerint sok hosszú kapcsolatban nagyon mély szerelem van a partnerek között évtizedek múltán is. Egy 2012-es kutatásban közel háromszáz pár tagjait kérdezték meg, mennyire szereti a párját. A házasok negyven százaléka mondtad azt, hogy még tíz év után is nagyon erős szerelmet érez. A harminc éve vagy még régebb óta házasok közül a feleségek 40, a férjek 35 százaléka mondta, hogy erős szerelmet érez a párja iránt. Ezt MRI-vizsgálattal is alátámasztották: amikor az átlagosan 20 éve házas embereknek a párjuk arcképét mutatták, az agyukról készített MRI-képeken láthatóvá vált, hogy az agy jutalmazó központja bekapcsolt, pont úgy, mint azoknál, akik még a kapcsolatuk elején járnak. Ez a baráti szeretetben élőknél nincs meg.
Változás és ismerősség
„Furcsa, de meg akartam változtatni a nem túl kellemes helyzetet a férjem és köztem. Nem lett volna indokom arra, hogy kalandba kezdjek. Csak őszintének kellett volna lennünk” – mondta egy férjes asszony. Az emberek akkor tapasztalnak érzéseket, amikor megváltozik az élethelyzetük, legyen az pozitív vagy negatív. Ez első olvasatra úgy tűnhet, mint ami a hosszú kapcsolatok ellen dolgozik. Evolúciós nézőpontból ugyanis az az előnyösebb, ha a változásra figyelünk az állandó ingerek helyett. A változás instabillá teszi a helyzetünket, az erre való kiélezett figyelem életet és halált jelenthetett régen. A változás ugyanakkor csak rövid időre szól, egy idő után a megváltozott helyzet lesz a normális, így már nem stimulál minket, nem vált ki olyan heves érzéseket.
Az érzelmi életünkben tehát kulcsfontosságú szerepe van a változásnak, a hasonlóság és ismerősség nem sarkall olyan erősen. Ugyanakkor a vizsgálatok azt mutatják, hogy a hosszú távú kapcsolatokhoz szükség van arra, hogy a pár nagyon hasonló legyen korban és politikai, vallási nézetek tekintetében, nagyjából hasonló iskolázottságú, intelligenciájú és értékrendű legyen, a személyiségvonásbeli hasonlóság azonban egyáltalán nem vagy csak kicsit fontos. Csupán a rövid távú kapcsolatokban, ahol az elköteleződés alacsony, jó, ha tűz és víz a két ember.
Ugyanakkor azt is megfigyelték, hogy önmagában sem a változatosság, sem a hasonlóság nem váltja ki a szerelem szikráit. Csupán a stabil, ismerős kereteken belüli változás az, ami segíti a szerelem működését.
A tojás és a jó bor
Egy orosz közmondás szerint a szerelem és a tojás csak frissen jó. Ha a tojást nézzük, két dolog számít: az íz és a tápérték. Ha friss a tojás, ezek valóban akkor a legjobbak. Az élet azért ennél bonyolultabb, főleg a szerelem. Az izgalom foka (az íz) akkor a legerősebb, mikor egy szerelem még friss, ám kapcsolat mélysége (a tápérték) szinte mindig akkor a legerősebb, ha a szerelem már érett és kibontakozott. Egy másik mondás szerint a bosszú hidegen tálalva a legjobb, ez a szerelemre biztosan nem igaz. Bár az sem feltétlenül szükséges, hogy a forrásponton tálaljuk a szerelmet, a meleg valószínűleg bőven elég.
Ha a szerelem frissességét akarjuk fenntartani és harcolunk az ellen, hogy ez elmúljon, tulajdonképpen megakadályozzuk, hogy kialakuljon egy hosszú, érett kapcsolat. Ez nem azt jelenti, hogy le kell mondanunk az intenzív, vad szerelemről. Amikor két ember között kialakul a kötődés, akkor a legjobbat hozzák ki egymásból, nyugodtabbá, boldogabbá és egészségesebbé válnak. Új ízeket fedezhetnek fel a már meglévő kapcsolatukban, ami új érzéseket ébreszthet bennük, meglepve saját magukat és párjukat egyaránt. Úgy tartják, a bor egyre jobb lesz az évekkel. Így van ez a kapcsolatokkal is. Nincs semmi, ami a jövőt olyan széppé tenné, mint az egyre mélyülő szerelem.
Forrás: Psychology Today Fotó: Unsplash
