Óriási csalódás volt számomra, amikor néhány évvel ezelőtt kirobbant a Johnny Depp-Amber Heard botrány, és az egész világot bejárta a hír, miszerint a színész családon belüli erőszakot követett el. Sosem voltam egy megszállott Depp-rajongó, de a ’90-es évek gyermekeként, mégiscsak az ő mozijain nőttem fel – az Ollókezű Edward például a mai napig ott van a kedvenc filmjeim között. Nincs mit szépíteni, tényleg fájdalmas volt szembenézni a ténnyel, hogy gyerekkorom sztárja, tinikorom plátói szerelme nem több egy erőszaktevőnél.
Az áldozat, Amber Heard szavában nem igen volt okom kételkedni. Akkoriban a nevén kívül gyakorlatilag semmit nem tudtam Heardről, a People magazin címlapján megjelent fotó és a színésznő által elmondott történet azonban elég meggyőzőnek tűnt. De persze nem csak a fotó miatt álltam azonnal Heard pártájra: feministaként és újságíróként nagyon is jól tudom, hogy világszerte milyen óriási problémát jelent a családon belüli erőszak, amelynek az áldozatai az esetek túlnyomó többségében a nők és a gyerekek. A patriarchális társadalmakban – mint amilyen az amerikai is, vagy éppen a magyar – a családon belüli és párkapcsolati, valamint a szexuális erőszakot tömegesen, tendenciózusan és rendszerszinten a férfiak követik el a nők ellen. Természetesen a férfiakat is nagyon sok erőszak éri, sőt, az erőszakos bűncselekmények áldozatainak nagy többsége valójában férfi – ám a férfiak ellen is elsősorban férfiak követnek el erőszakot. Az erőszakos elkövetők több mint 90 százaléka férfi, ami azt jelenti, hogy statisztikailag egészen elenyésző a nők által férfiak ellen elkövetett erőszak mennyisége.
Mindezek alapján kétségem sem fért ahhoz, hogy Amber Heard igazat mond. A szememben ő is egy volt a bátor áldozatok közül, aki nem félt a nyilvánosság elé tárni a történetét.
A botrány kirobbanása után Johnny Depp szépen lassan eltűnt a süllyesztőben: szinte azonnal kirúgták az aktuálisan futó filmjeiből, és a következő években új szerepeket sem igen kapott. Ha nehezen, de mindeközben én is ledöntöttem magamban Depp nimbuszát, és ezzel igazából le is zártam a történetet. Nem követtem sem a sajtómegjelenéseket, sem a két fél áltat adott interjúkat, tényleg semmit.
2020-ban kapcsolódtam be ismét a sztoriba, amikor a színész először vitte bíróságra az ügyet. Depp húzása akkor túlságosan is ismerősnek tűnt: rengeteg bántalmazó szokta rágalmazás címszóval bíróságra cibálni az áldozatát, hogy így próbálja meg elhallgattatni. Elsőre tehát én is azt gondoltam, hogy Deppék esetében is hasonló lehet a felállás, és hogy a színész biztosan csak bosszúból perelte be Amber Heardöt. Ez a véleményem az idő előrehaladtával, ha lassan is, de elkezdett megváltozni.
Bár az Egyesült Királyságban zajló, 2020-as tárgyalásról nem volt élő közvetítés, és nem is lett akkora visszhangja, de még így is nyilvánosságra jutott a per néhány meglepő részlete. Ezeknek a meglepő, vagy inkább bizarr részleteknek egy része pedig Amber Heardhöz kapcsolódott. Számomra például csak ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy Johnny Depp nemcsak tagadja az ellene felhozott vádakat, de azt állítja, hogy valójában az exneje volt erőszakos vele. Depp a tanúk padján vallotta, hogy a házasságuk alatt Heard volt az, aki folyamatosan verbálisan bántalmazta őt, valamint, hogy többször követett el ellene fizikai erőszakot is. Állítása szerint neje rendszeresen rátámadott, sőt egy alkalommal az ujjhegyét is levágta egy vodkásüveggel. Johnny Depp mellett több más szemtanú is megszólalt, akiknek a vallomása ugyancsak tovább árnyalta az Amber Heardről kialakult képet. Depp és Heard ügye ekkor már az én fejemben sem volt teljesen fekete-fehér, de továbbra is kitartottam a meggyőződésem mellett. Oké, Amber Heard nem éppen egy „tökéletes áldozat” gondoltam, de attól még nem szabad eltagadni a traumáját.
Így jutottunk el 2022 áprilisáig, Depp és Heard második, ezúttal az Egyesült Államokban lezajlott peréig. Ezt a procedúrát szintén Johnny Depp indította el rágalmazás miatt az exfelesége ellen, a helyzet azonban most annyival bonyolultabb lett, hogy Heard is indított egy ellenpert az exférjével szemben, 100 millió dollárt követelve. Ez a tárgyalás már teljes egészében a nyilvánosság előtt zajlott, a YouTube-on hat héten keresztül élőben lehetett követni a per alakulását. Mivel amúgy is kíváncsi voltam rá, miként zajlik egy ilyen nagy horderejű bírósági tárgyalás az Egyesült Államokban, ha nem is minden egyes nap, de amikor időm volt rá, én is folyamatosan követtem a történéseket. Álmomban sem gondoltam volna, hogy a harmadik hét végére nyoma sem marad az addigi sziklaszilárd véleményemnek…
Én tényleg nagyon szerettem volna hinni Amber Heardnek, feministaként és nőként is kötelességemnek éreztem, hogy mellette álljak ki. De éppen Amber Heard volt az, aki a hat hét alatt szépen lassan a földbe döngölte minden belé vetett hitemet.
A tanúvallomásokat végignézve, és a bizonyítékokat értékelve egy percig sem gondolom, hogy Johnny Depp egy ma született bárány lenne. Szinte biztos vagyok benne, hogy Depp nagyon is toxikus volt a kapcsolatuk során. Gyakran volt féltékeny, előszeretettel kontrollálta a volt feleségét, ráadásul abban az időben bevallottan alkohol- és drogfüggő volt. Egyáltalán nem tartom kizártnak, hogy a kapcsolatuk során valóban bántalmazta Heardöt, mind érzelmileg, mind verbálisan. Ám mindazt, amivel Amber Heard megvádolta – azt a rengeteg és nagyon brutális fizikai és szexuális bántalmazást – véleményem szerint Johnny Depp nem követte el. Számomra nagyon meglepő volt, hogy Heard csapata gyakorlatilag egyetlen olyan bizonyítékot sem tudott felmutatni a tárgyalás során, amivel a színésznő által elmondottakat alá tudták volna támasztani. Hiába állította például Heard, hogy az egyik bántalmazás alkalmával eltört az orra, az esetről még kórházi látlelet sem készült, a bíróságon a zúzodásos arcáról bemutatott (és újságokban lehozott) fotók egy része pedig a szakértők szerint nyilvánvalóan manipulált volt. Amber Heard elmondása szerint exférje több alkalommal is ököllel ütlegelte az arcát, ráadásul úgy, hogy Depp ujjait szinte mindig hatalmas gyűrűk díszítették, amik csak még fájdalmasabbá tették az ütéseket. A brutális beszámolója után egészen abszurd volt látni azokat a fényképeket, amelyek ezeknek az állítólagos bántalmazásoknak a másnapján készültek a színésznőről. Amber Heard egy nappal azután, hogy állítása szerint Depp olyan brutálisan megverte, hogy az orra is eltört, egyetlen karcolás vagy duzzanat nélkül vett részt egy népszerű talk show-ban. A furcsa ellentmondásra Heardnek annyi volt a válasza, hogy a szétvert arcát és orrát a sminkes hozta helyre a forgatás előtt.
A legnagyobb probléma Amber Hearddel pedig pont ez volt: nyilvánvalóan és tetten érhetően hazudott a tanúk padján, még olyan ügyekben is, amik közvetlenül nem kapcsolódtak a bántalmazáshoz. Csak hogy egy másik példát említsek: Heard korábban több interjúban is lenyilatkozta, és az angliai tárgyaláson is azt állította, hogy a válásból befolyt milliókat teljes egészében odaadományozta két alapítványnak. A probléma csak az, hogy ennek az állítólagos adományozásnak a mai napig nincsen az égvilágon semmi nyoma. (Depp ügyvédei szerint Heard azért találhatta ki az egészet, és azért road show-zott vele a sajtóban, hogy saját magát jó színben tüntesse fel.) Az adományozás nem történt meg, ezt egy rövid nyomozással objektíven be lehetett bizonyítani. Heard azonban hajthatatlan volt, és egészen egyszerűen képtelen volt beismerni a hazugságát: Depp ügyvédjének keresztkérdéseire megállás nélkül terelt, félrebeszélt, és szemrebbenés nélkül csúsztatott.
Már azzal sokkal szimpatikusabbá tudott volna válni a szememben, ha legalább a nyilvánvaló hibáit, füllentéseit bevallotta volna. Ha nem ragaszkodott volna ennyire foggal-körömmel a színtiszta áldozati szerephez, ha beismeri, hogy ő is csak egy gyarló ember, aki igenis követett el hibákat. De nem. Ő mindent tagadott és hárított, ráadásul nemcsak a tanúvallomásoknak és a bizonyítékoknak, de saját magának is rendszeresen ellent mondott. Ennek az egészen abszurd viselkedésének köszönhetően vált Heard minden nappal hiteltelenebbé a számomra.
A tárgyalás során egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy ebben a párkapcsolatban tényleg nem csak Johnny Depp volt a toxikus. Az egyik lejátszott hangfelvételen például maga Amber Heard vallotta be, hogy fizikailag bántalmazta Deppet, ami után ki is gúnyolta a színészt, amiért az megpróbált kiállni magáért. Amber Heard az egyik ilyen bántalmazás során még azt is nevetve Johnny Depp arcába vágta, hogy felesleges bíróságra vinnie az ügyet, az esküdtek úgysem fognak hinni neki. Hiszen – mint mondta – Depp egy férfi, és a férfiak nem lehetnek a családon belüli erőszak áldozatai.
Amber Heardnek végül igaza is lett – legalábbis részben. Nagyon érdekes volt figyelni az elmúlt hetekben a külföldi liberális médiában megjelent cikkeket. A tárgyalásról írt anyagokat olvasva olyan érzésem volt, mintha azok egy párhuzamos univerzumban íródtak volna. Gyakorlatilag egyetlen olyan cikkel sem találkoztam, amiben legalább az esélyét felvetették volna annak, hogy Amber Heard esetleg hazudhat, és hogy itt és most, kivételesen tényleg egy férfi esett a családon belüli erőszak áldozatául. Kritika nélkül vették át Heard minden szavát, nem foglalkozva azzal, hogy a színésznő vádjai mennyire gyenge lábakon állnak, és hogy Heard mennyire hiteltelenné tette saját magát a tárgyalás során.
De ahogy korábban írtam, egyrészt nagyon is meg tudom érteni ezt az elfogultságot. Egy családon belüli erőszakot elszenvedett nőnek általában elképesztően nehéz helyzete van, ha bizonyítani próbálja az igazát, ezért is fontos, hogy a szűkebb-tágabb környezete megpróbáljon kiállni mellette. Nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy én is minden esetben a nők pártján szoktam állni. Amber Heardöt viszont egyszerűen nem tudom támogatni. Persze sejtem én, hogy a liberális médiát valószínűleg csak a jó szándék vezérelte, és úgy gondolhatták, ebben a #metoo utáni érában, ha törik, ha szakad, kötelességük a nők mellett kiállni.
Az a mozgalom, amelyik nem hajlandó saját magával és a tagjaival szemben kritikát megfogalmazni, vagy éppen elfogadni a vele szemben megfogalmazott kritikákat, semmivel nem több egy szektánál.
De természetesen nem mehetek el szó nélkül amellett sem, ahogyan a közvélemény, az internet, a tárgyalás nézői reagáltak a perre és ezzel párhuzamosan Amber Heardre. Heard és Depp ügye tűpontosan mutatta be, mennyire nagyon erősen áthatja még mindig a társadalmunkat a nőgyűlölet. Míg a média kritika nélkül fogta Heard pártját, addig az internet népe kapott az alkalmon – meg persze a színésznő hazugságain – és az elmúlt hetekben egy konkrét boszorkányüldözést indított ellene. Végre, itt volt egy nyilvánvalóan problémás nő, akire az emberek rázúdíthatták minden internalizált nőgyűlöletüket. Kitölthették rajta a frusztrációjukat és haragjukat, következmények nélkül szapulhatták, kifigurázhatták vagy akár életveszélyesen megfenyegethették. Soha nem láttam még akkora gyűlölethullámot, ami a tárgyalás alatt Amber Heardre zúdult. Naponta erőszakolnak, vernek, vagy ölnek meg nőket szerte a világon a férfiak, ezek az elkövetők azonban – legyenek bármennyire is brutálisak – szinte sosem képesek olyan indulatokat kiváltani az emberekből, mint Amber Heard tette.
Azt is érdekes volt látni, ahogy Heardöt rögtön az első pillanatban, jóval a bíróság döntése előtt bűnösnek könyvelte el a nép. Meg sem várták a bizonyítékok felvezetését, esetleg a tanúk felsorakoztatását. Vajon ugyanilyen gyorsan ítéltek volna az emberek, ha Heard férfi lenne? Nem valószínű. Amber Heard és Johnny Depp esete tökéletesen bizonyította, mennyire másként viszonyul a társadalom a nőkhöz és a férfiakhoz családon belüli erőszak kapcsán. Egy férfi bántalmazót az emberek jó része még akkor is mentegetni szokott, ha egyértelmű bizonyítékok támasztják alá a bűnösségét. Ezzel szemben Amber Heardöt pillanatok alatt szörnyetegnek kiáltották ki. És ugyanígy beszélhetnénk az áldozathibáztatásról is: Depp-pel kapcsolatban egyetlen olyan kommentet sem lehetett olvasni, amiben őt mint az áldozatot tennék felelőssé a történtekért, miközben a női áldozatoknak rendszeresen meg kell küzdeniük a feléjük áradó hitetlenkedéssel és hibáztatással.
Nem nehéz belátni, hogy ennek az ügynek a legnagyobb vesztese nem Depp vagy Heard lesz, hanem az a milliónyi nő, aki valóban családon belüli erőszaktól szenved. Az, ahogy Heard szemrebbenés nélkül végighazudta a saját bírósági tárgyalását, csak további muníciót adhat a jövőben a nők elhallgattatásához. Ő lesz a precedens, az elrettentő példa, a hazug és manipulatív nő prototípusa, akire bátran mutogathatnak majd a családon belüli erőszakot elkövető, de magukat mentegetni próbáló férfiak. Bármi legyen is az esküdtszék ítélete, szinte biztosak lehetünk benne, hogy ezek után sokkal nehezebb dolga lesz az erőszakot átélt nőknek bebizonyítani az igazukat.
Fotó: Getty Images
