- A pollenszezon egyre hosszabb, és már februárban elkezdődött, így nem csak illúzió, hogy allergiás tüneteink vannak.
- A leggyakoribb tünetek könnyen összetéveszthetők a megfázással, sőt, a kettő egyszerre is gyötörheti az embert.
- Egyszerű napi szokásokkal is jelentősen csökkenthetjük a tüneteket a szakemberek szerint.
Tényleg olyan, mintha minden évben ugyanazt mondanánk az allergiaszezon kezdetén – az idei erősebb, hosszabb, nagyobb és egyáltalán, rosszabb lesz, mint az előző volt -, de ez a sajnálatos igazság. Ha azt érezzük, hogy idén hamarabb kezdődött az allergiaszezon, és a tünetek is erősebbek, mint korábban, nem tévedünk.
A Semmelweis Egyetem adatai szerint ugrásszerűen nőtt a pollenallergiás panaszokra keresők száma az utóbbi hetekben, ami egyértelműen jelzi, hogy a 2026-os szezon már most intenzíven beütött, és nem kíméli az allergiában szenvedőket.
Náthából náthába megyünk
Az utóbbi években egyre többször érezhetjük azt, hogy az allergiaszezon már nem egy jól körülhatárolható, néhány hetes időszak, hanem a nátha egy szinte folytonos alapállapot. Március elején még alig ocsúdunk fel a téli betegségekből, amikor hirtelen megjelenik az orrfolyás, a tüsszögés és a szemviszketés, és sokszor csak napokkal később esik le, hogy valójában nem megfázásról van már szó, hanem ez már a szénanátha.
A Semmelweis Egyetem friss adatai is ezt támasztják alá, hiszen az elmúlt hetekben többszörösére nőtt azok száma, akik pollenallergiára utaló tünetekre kerestek rá a Semmelweis HELP alkalmazásban. Ez nemcsak azt jelzi, hogy elkezdődött a szezon, hanem azt is, hogy egyre többen érintettek benne.
Miért érezzük egyre erősebbnek az allergiát 2026-ban?
Ha az a benyomásunk, hogy évről évre nehezebb átvészelni ezt az időszakot, annak nagyon is konkrét okai vannak. A kutatások szerint a pollenszezon nemcsak korábban kezdődik, hanem hosszabb ideig is tart, miközben a levegő pollenkoncentrációja is növekszik.
Mindez részben az éghajlatváltozással magyarázható, hiszen a melegebb időjárás kedvez a növények virágzásának, így azok hamarabb kezdik el termelni a pollent, és tovább is tart ez az időszak. Ha ehhez hozzávesszük, hogy egyetlen parlagfű növény akár egymilliárd pollenszemet is képes szétszórni egy szezon alatt, máris érthetőbbé válik, miért érezzük úgy, hogy szinte lehetetlen elkerülni az allergéneket.
Mikor kezdődik és meddig tart az allergiaszezon Magyarországon?
Sokszor azt gondoljuk, hogy az allergia egy rövid tavaszi kellemetlenség, pedig a valóság ennél jóval összetettebb. A Semmelweis Egyetem szakértői szerint három fő pollenszezon váltja egymást.
- Tavasszal, februártól májusig elsősorban a fák pollenjei okoznak panaszokat.
- Ezt követi a kora nyári időszak, amikor a füvek, gabonák és egyéb növények dominálnak.
- Majd a nyár végén kezdődő gyomszezon, amely akár októberig is eltarthat. (Ennek egyértelműen a parlagfű a királya.)
Az allergiások egyik legnagyobb ellensége, a parlagfű
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az allergiások számára az év nagy részében jelen van valamilyen allergén a levegőben. Aki szerencsés, csak egyvalamire allergiás, így pár hét szénanáthával és szenvedéssel megússza, de gyakoribb az, hogy több allergén is kiváltja a kellemetlen tüneteket, így akár hónapokig is fennállhat az allergia.
Milyen tünetei vannak a pollenallergiának?
Az egyik leggyakoribb félreértés, hogy a pollenallergia tüneteit sokszor összekeverjük egy egyszerű megfázással. Bár valóban hasonló panaszokról van szó, a háttér teljesen más.
A Semmelweis Egyetem szerint az allergiás nátha leggyakoribb tünetei közé tartoznak:
- vizes orrfolyás
- gyakori tüsszögés
- orrdugulás
- torok- és szájpadviszketés
- alvási nehézségek
Ezekhez gyakran társulnak szemészeti panaszok is, például viszketés, könnyezés vagy duzzanat, súlyosabb esetben pedig allergiás asztma is kialakulhat, amely már az alsó légutakat érinti.
Mi történik a szervezetünkben allergia esetén?
Bár a pollen önmagában nem káros, a szervezetünk mégis úgy reagál rá, mintha veszélyes anyag lenne. Az immunrendszer téves riasztása miatt gyulladásos folyamatok indulnak el, amelyek a jól ismert tüneteket okozzák.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy a pollenszemek rendkívül aprók, szabad szemmel nem láthatók, és könnyedén a levegőben maradnak, így gyakorlatilag folyamatosan ki vagyunk téve nekik, akár a szabadban tartózkodunk, akár csak rövid időre nyitjuk ki az ablakot.
Mikor a legmagasabb a pollenkoncentráció?
Nem mindegy, mikor megyünk ki a szabadba, hiszen a pollenkoncentráció a nap folyamán változik. Általában a kora reggeli órákban a legmagasabb, ezért ha tehetjük, érdemes a szabadtéri programokat inkább a késő délutáni vagy esti időszakra időzíteni.
Ez apró változtatásnak tűnhet, mégis jelentősen csökkentheti a tünetek erősségét.
Az eső csökkenti vagy inkább ront az allergián?
Sokan gondolják, hogy egy esős nap automatikusan megkönnyebbülést hoz, és ez részben igaz is, hiszen a csapadék ideiglenesen kimossa a pollent a levegőből. Ugyanakkor ez a hatás nem tart sokáig.
Az esőt követően a növények intenzívebb növekedésnek indulnak, ami fokozott pollentermeléssel jár, ráadásul a pollenszemek kisebb részekre eshetnek szét, amelyek könnyebben jutnak be a légutakba. Emiatt sokan éppen az esős időszakok után tapasztalják a tünetek erősödését.
Mit tehetünk allergia ellen?
Bár a pollent teljesen kizárni nem tudjuk, néhány tudatos szokással jelentősen csökkenthetjük a terhelést. A Semmelweis Egyetem ajánlásai alapján érdemes:
- hajnalban vagy késő este szellőztetni
- gyakrabban hajat mosni és ágyneműt cserélni
- zárt ablakok mellett közlekedni autóban
- kerülni a ruhák szabadban szárítását
Emellett a megfelelő gyógyszeres kezelés, például antihisztaminok, orrspray-k vagy szemcseppek is sokat segíthetnek, azonban ezek alkalmazását érdemes orvossal egyeztetni.
Mikor forduljunk orvoshoz az allergiával?
Ha azt tapasztaljuk, hogy a tünetek tartósan fennállnak, nem reagálnak a megszokott kezelésekre, vagy jelentősen rontják az alvásunkat és a mindennapi életminőségünket, mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni. Léteznek ugyanis olyan kezelések, melyekkel az allergia tünetmentessé tehető.
Az allergia nem csupán kellemetlenség, hanem egy olyan állapot, amely hosszú távon is hatással lehet a közérzetünkre.
Miért érdemes komolyan venni az allergiaszezont?
Hajlamosak vagyunk legyinteni rá, pedig a folyamatos tünetek nemcsak fizikailag, hanem mentálisan is kimerítőek lehetnek. A rossz alvás, a koncentrációs nehézségek és az állandó diszkomfort mind hozzájárulnak ahhoz, hogy kevésbé érezzük jól magunkat a saját testünkben, ami jelentősen hozzájárul a kutatások szerint is a depresszió és hangulati zavarok kialakulásához.
Forrás: Semmelweis Egyetem, Weather.com, fotó: Unsplash
