A fogyókúra ellenségei: hizlaló ételek álruhában

2018. április 03. |

A húsvéttal vége a böjtnek, jöhet a féktelen falatozás. Vagy mégsem? Ha a böjtölés alatt ráéreztél a tudatosságra, most miért dobnád el magadtól az egészséges táplálkozást? Feltérképezünk néhány rejtett csapdát, azaz olyan élelmiszereket, amik a közvélekedéssel ellentétben nagyon is rossz hatással vannak az egészségünkre.

Az „egészséges” nasik

A nassolás minden diéta legnagyobb réme, így általában ez az első „étkezés”, ami visszatér egy hosszabb diéta vagy böjt befejezése után. A főétkezések közötti kisebb finomságok fogyasztásával alapvetően nincs semmi gond, azonban résen kell lennünk, ha valóban egészséges falatokat szeretnénk enni.

Ha például imádjuk a chips-et, logikusnak tűnhet a burgonyaszirom helyett más zöldségekből készülő falatokat választani. Sajnos nem vagyunk sokkal beljebb ezzel a megoldással, a legtöbb cékla, fehérrépa, vagy más gyökérzöldségek felhasználásával készülő chips ugyanis a szokásos verzióhoz hasonlóan rengeteg só és olaj felhasználásával készül.

Hasonlóan megtévesztő a diákcsemege vagy a különböző aszalt gyümölcsöket vegyítő mixek: ezek magas cukortartalommal bírnak, ráadásul több gyártó tartósítószerek hozzáadásával teszi jobban eladhatóvá a termékét. Így vásárlásnál mindenképp érdemes tájékozódni, mit is tartalmaz a kiválasztott csomag aszalt gyümölcs.

A kulcsfontosságú reggeli

Szinte betéve tudjuk már, hogy a reggeli a legfontosabb étkezés – és egyben ez az a pillanat a nap folyamán, amikor a legtöbbet ehetünk büntetlenül. De vajon minden reggeli ugyanolyan jó hatással van a szervezetünkre?

Sokan szeretik müzlivel és tejjel indítani a napot. A klasszikus csokis, fahéjas vagy cukormázas gabonapelyhekről mindenki számára egyértelmű, hogy rengeteg cukrot tartalmaznak, ezért sokan inkább granolát, azaz zabpelyhet, olajos magvakat és aszalt gyümölcsöket tartalmazó mixet esznek reggelire. Az egyetlen probléma, hogy a legtöbb ilyen termék, bár rendkívül egészségesnek tűnik, mégis rengeteg cukor hozzáadásával készül. Ugyanez a helyzet merül fel a müzliszeletek esetében is, bár szerencsére egyre több olyan termék van a polcokon, amelyek összetétele jóval egészségesebb – igaz, ez az árcédulán is jócskán meglátszik.

Hasonlóan trükkös a gyümölcslevek világa: miközben mi gyanútlanul egyszerűen csak több vitamint szeretnénk bevinni a szervezetünkbe, valójában rengeteg cukrot és tartósítószert fogyasztunk el egy kevés gyümölcs mellett. A müzlikhez hasonlóan az egyetlen mentsvárunk ebben az esetben is a címkék figyelmesebb olvasása.

Mentes = egészséges?

Az ételallergiával küzdők élete jóval könnyebb azáltal, hogy egyre több helyen elérhetőek glutén- és laktózmentes élelmiszerek. Azonban ne felejtsük el, hogy attól még, hogy valami gluténmentes, egyáltalán nem jelenti azt, hogy sokkal kevesebb cukrot vagy zsírt tartalmaz. Ugyanígy, ha egy élelmiszerben nincs laktóz, abból nem következik egyenesen, hogy minden más összetevője (és azok mennyisége) egészséges. Igaz, a kakaós vagy vaníliás ízesítésű szójatejben nem találunk laktózt, annál több lehet benne a cukor és az adalékanyag.

Ugyanilyen címke a „light” és az „organikus” jelölés is: sok esetben valóban csökkentett zsírtartalmú termékre vagy vegyszerek használatától mentes termelésre vonatkoznak, azonban érdemes kétszer is megnézni az ilyen néven árult ételeket, nehogy a végén ugyanolyan egészségtelen ételt együnk, jellemzően jóval több pénzért.

A péktermékek esetében egyébként kifejezetten nehéz a választás: ha beláttuk, hogy a péksütiket érdemes hanyagolni és a fehér kenyér helyett szívesen fogyasztunk mást is, nem váltottuk meg egyből a világot. Sok barna kenyér szinte csak mutatóban, színezőanyagként tartalmaz teljes kiőrlésű lisztet, a szeletelt kenyerek világában pedig a tartósítószerek kódnevein kell átverekednünk magunkat. Sokan ódzkodnak a puffasztott rizstől és abonett-től: bár ezek valóban kevés tápanyagot tartalmaznak, gyakran mégis egészségesebb választást jelentenek, mint a legtöbb péktermék.

De akkor mit lehet enni?

Mindezek után joggal adódik a kérdés, hogy akkor mégis mit érdemes észben tartani, ha továbbra is egészségesen szeretnénk táplálkozni, de nem szeretnénk folyamatosan sanyargatni magunkat. Ahogy a fentiek is mutatják, alapvetően jót teszünk magunknak, ha nem eszünk túlságosan feldolgozott élelmiszereket, és inkább alapanyagokat vásárolunk a boltban, amit aztán magunk készítünk el. Az otthoni főzés amúgy is sokszor egészségesebb, mint ha máshol ennénk, hiszen pontosabban tudjuk kontrollálni, mi is kerül a tányérunkra. Cukrot, lisztet, sót és zsíros ételeket nem szerencsés nagy mennyiségben fogyasztani, de hacsak nincs valamilyen egészségügyi problémánk, ami indokolná a teljes mellőzést, ezeket az alapanyagokat sem feltétlenül muszáj 100%-ig kiiktatnunk.

(Fotók: Unsplash)

Futureater

Szólj hozzá te is!

Még több Életmód