Rossz bélbaktériumok okozzák az elhízást

2018. augusztus 13.
Annak, aki fogyni szeretne, van egy rossz és egy jó hírünk. Rossz, hogy a nyári bikiniszezonra még nem lesz olyan deszka, mint Keira Knightley. Jó hír, hogy amikor cikkünktől kiokosodva viszont már olyan lesz – de legalábbis eléri a saját „versenysúlyát” -, elmaradhat a jojo-effektus.

Olvasónk ezen a ponton még bizonyára bizakodik, hogy olyan új, mindent elsöprő diétával állunk elő, amelytől szenvedés és izzadás nélkül fog lefogyni, miközben fagyit nyalogat. Reménykedik, hogy cikkünkben nem találkozik olyan szavakkal, mint „életmódváltás”, „edzőterem”, „kalóriatáblázat”, hisz ezekkel volt már hosszabb-rövidebb ideig tartó kalandja. Bár csipsz-csoki-hamburger-kóla diétát nem tudunk ígérni, azt igen, hogy megérti, miért vannak emésztési panaszai, kóros fáradságérzése, jelentős túlsúlya, és mi okozhatja a tetejébe azt, hogy – úgymond – „alig eszik valamit”, mégsem fogy. Épp ennek az okait járjuk körül, és lehet, hogy a végére azt a tanulságot szűrheti le, hogy talán nem is még nagyobb akaraterőre van elsőként szüksége, hanem segítségre.

Guzmics Rebeka még középiskolás volt, amikor utolérte a hízás, falási rohamok, puffadás, emésztési zavarok, kóros fáradtság egyre mélyülő spirálja, és nem talált belőle kiutat.

– Amikor már mindentől fájt a hasam és mindentől rosszul voltam, elmentem orvoshoz. Először allergiára gyanakodtak, aztán bélgyulladásra – meséi kálváriáját Rebeka. – Vérvizsgálat, gyomor- és béltükrözés következett, találtak is gyulladásokat, de a kezelések után, hónapokkal később sem voltam jobban. Végül egy terheléses inzulin-vizsgálat, majd hónapokkal később egy széklet-genomikai vizsgálat mutatta ki, hogy teljesen felborult a bélflórám egyensúlya, és ez okozza a panaszokat.

Giulia Enders sikerkönyve – a Bélügyek – óta tudjuk, hogy a rózsaszín belek varázslatos világa szexi, fancy és trendi, ezzel együtt nem annyira szeretünk a bélflóránkról beszélgetni. Vívja csak harcát a túlélésért szép észrevétlenül a több ezer fajta bélbaktériumunk és gombánk, csak ne kelljen velük foglalkoznunk – ezt szeretnénk. Még kevésbé kívánunk a végtermékeink összetételén gondolkodni. A gond az, hogy mivel az életmódunk bizonyos bélbaktériumok szaporodásának kedvez, másokat viszont éhen veszejt – jól járnak a szénhidrátfalók, rosszul az élelmi rostokat feldolgozó részleg – a szervezet egyensúlya fölborul, és betegségek alakulnak ki. Bármilyen hihetetlen is, a bélben felgyülemlő salakanyagok összetétele sok esetben, akár egy térkép, megmutatja a kóros működés következményeit.

Két kiló bélbaktériumot cipelünk a beleinkben

A genetika fejlődése átütő eredményeket hozott a betegségek működésének feltérképezésében. Ha nem is értik a kutatók minden esetben az ok-okozati összefüggéseket, a kóros folyamatok és a szervezet egyensúlyvesztésének következményei jól látszanak. Miről is van szó?

Szervezetünkben természetes módon hatalmas mennyiségű (jó és rossz) baktérium él velünk együtt – legnagyobb számban a belekben. A bélbaktériumok és bélgombák alkotják az úgynevezett bél mikrobiomot, súlyuk elérheti a 2 kilogrammot is. Ezek egyharmada a legtöbb emberben azonos, kétharmaduk azonban egyedi, akár az ujjlenyomatunk, és ahogyan a nyomozók azonosítani tudják a bűnelkövetőt a tett színhelyén hagyott ujjlenyomataiból, úgy árulkodik a genetikus számára az anyagcsere-betegségek eredetéről a szervezet bél mikrobiomjának vizsgálata.

Schwab Richárd gasztroenterológus ezt úgy magyarázza, hogy a nyugati orvoslás módszertanával genetikai alapon vizsgálni lehet, hogy a betegségek kialakulásának okai között ténylegesen mekkora szerepe van az egyén életmódjának.

– Nem mindenki esetében lehet táplálkozással vagy mozgással változtatni az illető állapotán. Például az elhízás esetében régóta tudjuk, hogy azt okozhatják a pajzsmirigy vagy a mellékvesekéreg betegségei is, de a bélbaktériumok szerepe ebben a folyamatban mindeddig nem volt ennyire világosan látható. A bélbaktériumokat ma már azonosítani lehet genetikai eljárásokkal. Megvizsgáljuk a székletben levő baktériumok genetikai felépítését, egyáltalán, hogy milyen gyakorisággal szerepelnek benne a jó és rossz baktériumtörzsek. Bizonyos rossz bélbaktériumok elszaporodása esetén egyes kórképek lényegesen gyakoribbak: megemelkedett zsírtartalom, koleszterin- és vérnyomásszint, érrendszeri betegségek, 2-es típusú diabétesz, sőt, daganatos megbetegedések járnak velük együtt. Egyelőre még csak állatkísérletekre alapozott teóriák vannak arra, hogyan hajtanak végre a bélbaktériumok genetikai módosulásokat a bélrendszerből az érrendszerbe jutva. Minden egyed adott „baktériumraktárral” születik, amely az életmódunkkal összefüggésben módosul az évek alatt. Megfigyelhető, hogy a felnőtt túlsúlyos emberek bél mikrobiomjában jelentősen megnő egyes rossz baktériumok aránya. Márpedig ha egy-egy baktériumtörzs túlságosan elszaporodik a belekben, akkor azt már idegenként ismeri fel az immunrendszer, és gyulladást idéz elő, hogy védekezzen ellene. A táplálék összetételének változtatásával azonban előnyösen lehet befolyásolni a jó és rossz baktériumtörzsek arányát – az előbbiek táplálásával, az utóbbiak kiéheztetésével.

Nem biztos, hogy a barátnő diétája a legjobb

A befolyásolás nem oldható meg bizonyos táplálékkiegészítők beszerzésével, hanem bizony a táplálkozásunkon kell változtatni. Sokan non-stop diétáznak több kevesebb sikerrel, kampányszerűen. Sok éhezés árán lefogynak (majd visszahíznak), vagy abbahagyják, mielőtt az eredmény mutatkozna. A diétát a legtöbben az aktuális fogyókúra-divatok szerint választják meg – a „barátnőmnek is bevált” alapon. Kevesen kérnek szakmai segítséget, holott az elhízás oka mindenkinél egyedi. A leghatékonyabb az volna, ha egyénre szabott diétával helyreállíthatnánk a belek baktérium-egyensúlyát, aminek természetes következményeként elindulna a fogyás is.

A jó hír az, hogy az ilyen egyénre szabott, az egyén saját bél mikrobiom állapotához igazított diéta elérhető, a DiaVitas életmódprogram részeként.

A rendszeres mozgás: gyógyszer

Guzmics Rebeka 2016-ban kezdte el a DiaVitas Program ajánlásai szerint átalakítani az életmódját.

– Még nagyon fiatal vagyok, gondoltam magamban, nem normális, hogy ennyire rosszul legyek – meséli Rebeka. – Gimis koromban még sportoltam, aztán elkezdtem hízni, egyre rosszabbul voltam, amitől még kevesebbet mozogtam. Eljutottam oda, hogy már se energiám, se motivációm nem volt, és egyre rosszabbul éreztem magam. Orvostól orvosig jártam, aztán eljutottam a DiaVitas Központba. A terheléses vér- és inzulin vizsgálat, valamint a székletgenomikai teszt azt igazolta, hogy inzulinrezisztencia alakult ki. A DiaVitas program segítségével belevágtam egy drasztikus életmódváltásba, amelynek leghangsúlyosabb eleme a rendszeres sportolás volt, ami már önmagában felér egy gyógyszerrel, így semmit nem kellett szednem ahhoz, hogy az inzulinszintem helyreálljon. A DiaVitas programhoz letölthető applikáció segített abban, hogy nyomon követhessem az egészségi állapotomat: mennyi a súlyom, a vércukrom, a vérnyomásom, mennyit sportoltam aznap. A táplálkozási naplóban vezettem, hogy miből mennyit ettem, mindezt az orvos és a dietetikus is követhette, és amikor legközelebb találkoztunk, megbeszéltük a tanulságokat. Az első lépés az volt, hogy eltoltuk az étrendemet a magas keményítő-tartalmú ételek felől a magas rosttartalmúak irányában. Három hónap után az inzulin-értékeim már javultak, de nem fogytam – csak miután a sportolást is elkezdtem -, viszont elmúltak a folyamatos hasfájások és a puffadás. Az első időszakban különösen fontos, hogy lássuk pontosan az esetleges étrendi, életmódbeli hibákat, és meg tudjuk fogni azokat a pontokat, amelyek magyarázzák, ha nem a várakozások szerint alakulnak az értékek. Később aztán már kialakul a tudatosság.

És már a csoki se kell?

De vajon elmúlik-e a csoki utáni sóvárgás? Rebeka szerint igen, ha az valóban édesség utáni vágy.

– Ha a gyümölcs nem kell, de a csoki igen, akkor el kell gondolkodnunk – magyarázza a lány, aki dietetikusnak tanul, és gyógyulástörténetét immár szakmai szemmel is tudja értelmezni -, hogy tulajdonképpen mi is a vágy forrása. Vajon a szervezetnek van a csokira szüksége, vagy az valamiféle pótlék, amely ideig óráig csillapítja a lélek sóvárgását. Akinek kiegyensúlyozott az étrendje, a vércukorszintje, annak nincsenek erős megkívánásai. Erre is jó egy ilyen program, hogy megtanuljuk értelmezni a szervezetünk jelzéseit. Akinek nincsenek komoly egészségügyi problémái, az ne kezdje drasztikusan az életmód-változtatást, mert azt nehéz kitartóan végigvinni. Inkább apró lépésekben haladjon. Akinek viszont inzulinrezisztenciája vagy komoly bélkárosodása van, annak nem érdemes hezitálnia azon, hogy a kényelem és a megszokás ellenében az egészséget választja-e. Az elhatározás nehéz, a többi már megy magától, mert aki jobban lesz egy radikális változás után, az már nem fog visszatérni a korábbi életmódjához, amelyben rosszul érezte magát.

„Ízáthangolás” orvosi felügyelet mellett

A DiaVitas program legnagyobb újdonsága az, hogy az egyénre szabott diéta következtében a bél rossz baktériumai elkezdenek visszafejlődni, hiszen nem kapnak elegendő táplálékot. A DiaVitas azért életmódprogram, és nem egyszerűen diéta, mert része egy testmozgás-ajánlás is, és ezt a komplex programot a szakemberek olyan módon építik fel, hogy néhány hetes, hónapos „ízáthangolással” átalakulnak a táplálkozási szokások, sőt, a vágyak is. Megváltozik például az is, hogy mit érzünk vonzó és kielégítő édességnek. Helyreáll a szénhidrátok, az élelmi rostok, fehérjék, zsírok összetételének aránya, a megváltozott étkezési szokások következtében 3-6 hónap alatt átalakul a bél mikrobiom és megszűnnek a panaszok. A DiaVitas centrumokban mindez orvosi ellenőrzés mellett valósul meg.

(Bővebb információ: http://www.diavitas.hu)