Ezúttal azt vizsgálták a European Heart Journal orvosi szaklapban megjelent tanulmány szerzői, hogy az étrendnek mekkora szerepe van a leggyakoribb stroke-típus, az isémiás stroke, vagyis agyi infarktus megelőzésében. Ezt a betegséget az agy véráramlásának útját elzáró vérrögök okozzák. A kutatók eredményei szerint a zöldség és gyümölcs fogyasztásával ebből a szempontból sem foghatunk mellé.
Gyümölcsből, rostból minél több
Konkrétan napi 10 grammal több rost fogyasztása 23 százalékkal csökkenti az isémiás stroke kialakulásának kockázatát. A legjobb rostforrások pedig a zöldségek és a gyümölcsök, illetve az olajos magvak, a gabonafélék és a hüvelyesek. Egy adag zabkása például körülbelül 4 gramm rostot tartalmaz, míg egy alma közel 4,5 grammot. Kisebb mértékben ugyan, de a tejtermékek, így a tej, a sajt és a joghurt fogyasztása is csökkenti a stroke kockázatát.
„A legfontosabb eredménye a kutatásnak, hogy a rostban gazdag étrend, a gyümölcsök és a zöldségek milyen erős hatással vannak az isémiás stroke kialakulásának kockázatára. Ez teljesen egybevág az európai étkezési irányelvekkel is” – magyarázta dr. Tammy Tong, az Oxford Egyetem táplálkozási epidemiológusa, a tanulmány szerzője.
Az agyvérzés más diétához köthető
A stroke másik, ritkább típusa a haemorrhagiás stroke, amelyet egy agyi ér vagy véredény szivárgása okoz, ez a típus jelenti tulajdonképpen azt a kórképet, amelyet a köznyelv agyvérzésnek nevez. Ez csupán az esetek 15 százalékát teszi ki, ám a stroke-os halálozások 40 százalékáért felelős. Mikor a kutatók azt vizsgálták, az agyvérzés és az étkezés között van-e összefüggés, úgy találták, hogy a zöldség, gyümölcs, rost és tejtermékek fogyasztása nincs hatással a kilakulásának kockázatára, ám a tojás fogyasztásának van. Napi 20 gramm tojás elfogyasztása (ez egy nagyobbacska tojás harmada körülbelül) 25 százalékkal növelte az agyvérzés kialakulásának kockázatát.
A kutatás vezetője hozzátette, hogy a vizsgálatban résztvevők kevesebb mint 20 gramm tojást fogyasztottak naponta, ezért az eredményeket kellő óvatossággal kell kezelni. Ráadásul mivel nem ok-okozati kapcsolat van az étrend és a stroke kialakulásának kockázata között, nem lehet figyelmen hagyni olyan tényezőket sem, mint a társadalmi-gazdasági státusz és a dohányzási szokások.
Más problémákhoz is kapcsolódnak
Korábbi kutatások is vegyes eredményeket mutattak, mikor azt próbálták feltárni, hogy az étrend segíthet-e a stroke kialakulásának megelőzésében. Egy közel 50 000 résztvevőt 18 éven át követő brit kutatás arra jutott, hogy a vegánok és vegetáriánusok stroke-kkockázata magasabb, különösen, ami a haemorrhagiás stroke-ot illeti, mint a húsevőknek. Emögött azt gyanítják a kutatók, hogy az állati eredetű ételekben található koleszterin valamilyen módon megvédi az agyat, ám a szívroham kockázatát viszont kétségkívül növeli. A peszkatáriánus diétát folytatók (tehát a halat fogyasztó vegetáriánusok) viszont mindkét szempontból profitáltak a kutatás szerint az étrendjükből: körükben mind a stroke, mind a szívinfarktus kialakulásának alacsonyabb volt a kockázata.
Azonban az étrendnél sokkal erősebben befolyásolják a stroke kialakulását egyéb tényezők: a kezeletlen magas vérnyomás, a diabétesz, a szívbetegség, a dohányzás, a pitvarfibrilláció, az öregedés és a családi kórelőzmények teszik a második leggyakoribb halálokká világviszonylatban a stroke-ot. Egy korábbi kutatás szerint a stroke-os betegek több mint fele már régóta szenvedett a magas vérnyomástól.
Forrás: Insider
Fotó: Unsplash
