A stressz okozta kardiomiopátia (a szív pumpafunkcióinak gyengülése) leggyakrabban a fizikai és érzelmi stressz nyomán alakul ki. Olyan fokú működészavart és hibát okozhat a szív izmaiban, hogy az képtelen lesz tovább dobogni.
A stressz össztűz alá veszi a szívet
„A koronavírus-járvány több szinten okozott stresszt az emberek életében a világ szinte minden országában. Az emberek nem csak azért aggódnak, hogy ők maguk vagy szeretteik megbetegszenek.
A betegek általában a szívinfarktushoz hasonló tüneteket tapasztalnak: mellkasi fájdalom, légzési nehézségek lépnek fel, ám általában nem zárja el semmi a szív artériáit. Ám a bal pitvar megnagyobbodása gyakran megfigyelhető. További tünetek a szabálytalan szívverés, sápadtság, alacsony vérnyomás és a kardiogén sokk (az az állapot, amikor a vérkeringés hirtelen súlyosan elégtelenné válik, az életfontosságú szervekbe nem jut elég oxigén és kóros anyagcseretermékek szaporodnak fel a szervezetbe).
Szoronganak a gazdasági és érzelmi nehézségek miatt, a társadalmi élet megváltozása, és az esetleges magány és izoláció is többlet terhet ró rájuk – magyarázta dr. Kalra, a Clevelandi Kórház kardiológusa, a kutatás vezetője. – A stressz fizikai hatásokkal van a testre, így a szívre is, ahogy azt a stressz okozta kardiomiopátiás esetek megnövekedett száma is mutatja.”
Többféle néven ismerik a stressz okozta kardiomiopátiát. Nevezik Takotsubo-kardiomiopátiának és összetörtszív-szindrómának is. Ám hogy pontosan mi zajlik a szervezetben a betegség kialakulásakor, még nem teljesen értik az orvosok sem. Azt gyanítják, hogy a betegek szervezetében a fizikai és érzelmi stressz hatására hirtelen oly mértékben megnövekszik a stresszhormon szintje, amely egy időre csökkenti a szív pumpáló képességét, az összehúzódások kevésbé lesznek hatékonyak és szabályosak.
Kiugróan sok beteg
A clevelandi kardiológusok több mint 250 páciens esetét vizsgálták meg március és április folyamán, hogy összehasonlítsák azokat a koronavírus-járvány előtti akut szívproblémával kórházba kerülők kontrollcsoportjával. Az orvosok jelentős emelkedést tapasztaltak az összetörtszív-szindrómával kórházba kerülők számában. Az akut szívproblémával kórházba kerülők 7,8 százalékának volt stressz okozta kardiomiopátiája, szemben a pandémia előtti 1,7 százalékkal. Emellett a betegeknek hosszabb időt kellett kórházban tölteniük a koronavírus-járvány előtti időkhöz képest. A halálozások arányában nem volt eltérés a két vizsgálati csoport között. Azt még hozzátették a kutatók, hogy egyetlen összetörtszív-szindrómával kórházba kerülőnél sem mutatták ki a tesztek a koronavírust.
Olvastad már?
Vigyázzunk a lelki egészségünkre
„A koronavírus-járvány folytatódik. Nagyon fontos, hogy vigyázzunk magunkra és tegyünk a lelki egészségünkért, hiszen ezzel óvhatjuk meg a szívünket is – hívta fel rá a figyelmet dr. Grant Reed, a kutatás társszerzője. – Aki úgy érzi, nem tud megbirkózni a stersszel, fontos, hogy szakembertől kérjen segítséget. Emellett a rendszeres testmozgás, meditáció, a családtagokkal, barátokkal való kapcsolattartás rendkívül lényeges, ám közben tartsuk szem előtt a társadalmi távolságtartás szabályait, a maszkviselést és a kézmosás fontosságát. Ezeknek az óvintézkedéseknek a megtétele szintén csökkentheti a szorongást.”
Az összetörtszív-szindróma általában nem halálos kimenetelű betegség. Néhány nap, esetleg hét alatt a szív működése helyreállítható, ám kiválthat olyan szív- és érrendszeri jelenségeket, amelyek végzetes kimenetelűek lehetnek. A stressz okozta kardiomiopátiát általában vérnyomáscsökkentő és a pulzust lassító gyógyszerekkel kezelik, emellett a szakemberek olyan gyógyszerek szedését írhatják elő, amelyek segítenek megbirkózni a stresszel és szorongással.
Olvass tovább!
Forrás: Science Daily
Fotó: Unsplash
