Olíva, kókusz, napraforgó: melyik olajjal a legegészségesebb a főzés?

2020. szeptember 11. |

A konyhában használt olajok elengedhetetlenek a sütéshez, főzéshez. Ám számos, egymásnak ellentmondó információ bukkan fel időről időre arról, hogy melyik zsiradék mennyire egészséges. Mindenkinek többféle olaj található a kamrapolcán, a kókusztól az olíván át a napraforgóig, ám biztosan tudjuk, hogy melyik mire jó és mikor érdemes használni?

Használunk magokból, gyümölcsökből, különböző növényekből vagy gabonafélékből sajtolt olajakat főzéshez. Az egyes olajak más-más mennyiségben tartalmaznak telített és telítetlen zsírsavakat. Az utóbbi években a kókuszolaj, amelynek kilencven százaléka telített zsírsav, vált az egyik legdivatosabb konyhai zsiradékfélévé, Szuperélelmiszerként emlegetik, többek között azért, mert a testünk sokkal kisebb mennyiségben tárolja el zsírként, és nagyobb arányban használja fel energiaként, mint más olajféléket, ám a Harvard Egyetem epidemiológusai csak tiszta méregként emlegetik.

A túl sok telített zsír (nőknél több mint 20 gramm egy nap, férfiaknál 30 gramm) hatására a testünk koleszterint termel, ami növeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. „A kókuszolaj népszerűsége az elmúlt három-négy évben nőtt meg jelentősen, amikor elterjedt, hogy különleges hatása van – mondta Alice Lichtenstein Gershoff, a massachusetts-i Tufts Egyetem táplálkozástudományi professzora. –Ám amikor megnézzük azokat a tanulmányokat, amelyek más olajokkal vetik össze, az eredmények azt mutatják, hogy magas a telítettzsírsav-tartalma, a kókuszolajnak tulajdonított hatásokat viszont nem támasztják alá klinikai kutatások.”

A legtöbb tanulmány szerint a kókuszolaj növeli a rossz koleszterin (LDL) szintjét a szervezetünkben, ezzel párhuzamosan azonban növeli a jó koleszterinét (HDL), ami kisöpri a véráramból az LDL-koleszterint. 

Hogyan döntsük el, végül melyik olaj a jó? 

A szakértők szerint az alacsony telített zsírsavat tartalmazó olajokat keressük inkább. Az omega-3 vagy omega-6, esetleg javarészt telítetlen zsírsavakat tartalmazó olajok nemcsak a koleszterinszintet csökkentik a vérben, de esszenciális zsírsavakat és vitaminokat is tartalmaznak. Ezek számos növényi olajban megtalálhatók, ám az arányuk és mennyiségük függ attól, milyen növényből készülnek és milyen technológiával.
Számos tanulmány bizonyította, hogy ha a telített zsírt olívaolajjal helyettesítették az étrendben, az csökkentette a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. A vaj, margarin, majonéz lecserélése olívaolajra 5-7 százalékkal csökkentette a rizikót. A Harvard Egyetem egy másik tanulmányában több mint 100 ezer embert követtek 24 éven át, és azt találták, hogy bármely fajta olívaolaj előnyben részesítése az étrendben más zsírokkal szemben 15 százalékkal csökkentette a szívbetegségek esélyét.

Olvastad már?

Jó jel, ha az olívaolaj csípi a torkot

Jó jel, ha az olívaolaj csípi a torkot

Az olívaolaj egyes fajtái segíthetnek bizonyos ráktípusok megelőzésében. Egyszerűen megállapítható, hogy a mi olívaolajunkban vajon megtalálható-e a jótékony vegyület.

Tényleg az olíva a legegészségesebb?

Az olívaolajat préseléssel állítják el, az olajat pedig elválasztják a növény húsától. A világ legegészségésebb növényi olajának is nevezik. A Valenciai Egyetemen végzett kutatás szerint az olívaolaj a bélbaktériumoktól a szívünkig az egész szervezetünkre jótékony hatással van, az extraszűz olívaolaj segít bizonyos ráktípusok megelőzésében és a kettes típusú diabétesz kialakulásában is. 

Az olívaolaj neve egyet jelent a mediterrán diétáéval, ami rengeteg gyümölcsöt, zöldséget, halfélét tartalmaz, és kevés telített zsírsavat.

Ami a mediterrán diétát megkülönbözteti más egészséges étrendtől, az olívaolaj

– mondta a táplálkozástudományi szakember. Rengeteg tanulmányt készítettek már, hogy kiderítsék, a különböző típusú olívaolajok ugyanolyan mértékben egészségesek-e. Azonban az extraszűz olívaolaj az, amelyik rendelkezik azokkal az egészségvédő hatásokkal melyeket említettünk. A többi olívaolaj nem sajtolással készül, és a folyamat közben veszíthet az olaj tápanyagtartalmából. 

Az extraszűz olívaolajnak ugyanakkor alacsony az égéspontja, ami azt jelenti, hogy már relatíve alacsony hőmérsékleten megég, füstölni kezd, ami viszont pont ellenkező hatású lehet, ha így fogyasztjuk, inkább veszélyes az egészségre. „Az extraszűz olívaolaj jótékony hatásai egyébként is akkor érvényesülnek legjobban, ha nem sütve-főzve fogyasztjuk” – emelte ki Lichtenstein. 

Ám a kutatók és szakemberek óva intenek attól, hogy olajat együnk olajjal. Lichtenstein szerint általánosságban csökkentenünk kellene inkább az összes zsírfogyasztásunkat, bármilyen típusról is legyen szó. „Az üzenet nem az, hogy adjunk minden élelmiszerünkhöz minél több olívaolajat, mert az jó. Ez azt is jelenti, hogy rengeteg felesleges pluszkalóriát viszünk be a szervezetünkbe. Találjuk meg a helyes arányt, mennyi zsírra van szüksége a testünknek, és ezt egészséges, növényi olajból fedezzük, amelynek alacsony a telítettzsírsav-tartalma.”

Olvass tovább!

Forrás: BBC Future
Fotó: Unsplash

Szólj hozzá te is!

Még több Életmód