A tisztítókúrák bár egészségesnek tűnnek, a tápanyagszakértők újra és újra azt tanácsolják, inkább kerüljük ezeket. Ennek egy hatalmas oka van: a rostok hiánya. A dietetikusok folyamatosan sulykolják a zöldségekben és gyümölcsökben, vagyis rostban gazdag étrend fontosságát. Azt már mondaniuk sem kell, hogy a napi öt adag zöldség-gyümölcs elfogyasztása jót tesz az egészségnek. „A rostok fogyasztásának rengeteg jótékony hatást tulajdonítanak: csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek, a kettes típusú diabétesz és bizonyos ráktípusok kialakulásának kockázatát – mondta Jonathan Valdez tápanyagszakértő. – Ki kell emelni emellett az immunrendszer működésére gyakorolt jótékony hatását, a székrekedés megelőzésében, a vérnyomás, a koleszterinszint és a gyulladások csökkentésében játszott szerepét is.” Nem csoda tehát, hogy aki igyekszik odafigyelni az egészségére, rengeteg rostot fogyaszt. De lehet túl sokat enni belőle? Létezik olyan, hogy túl sok rost?
Mi az az élelmi rost?
„Az élelmi rost az ehető növények azon része, amit nem tudunk megemészteni, vagy nem szívódik fel a bélrendszerben – mondta Melissa Halas regisztrált dietetikus. – Lehet vízben oldódó vagy nem oldódó, ám mindkettő szuperhős az egészségünk szempontjából. Előbbi segít megelőzni a székrekedést, az emésztés rendszerének megőrzését, míg utóbbi csökkenti a koleszterinszintet és teltségérzetet biztosít. A legtöbb növény mindkettőt tartalmazza, de más-más arányban.”
A szakember szerint nincs szükség rá, hogy a vízben oldódó és nem oldódó rostok arányát figyeljük az étrendünkben, inkább általánosságban a rostbevitel mennyiségére kell koncentrálnunk. Ha változatos gyümölcsöket, zöldségeket, teljes kiőrlésű gabonát, hüvelyeseket, zöldfűszereket fogyasztunk, mindkét típusból bőségesen viszünk be a szervezetünkbe, a jótékony hatások pedig szinte végtelenek.
Lehet túl sok rostot enni?
„A nyugati társadalmak legnagyobb problémája inkább az, hogy túl kevés rostot tartalmaz az emberek étrendje – mutatott rá Frances Largeman-Roth dietetikus és tápanyagszakértő. A férfiak több mint 97 százaléka, a nők 90 százaléka az ajánlott napi 25-35 gramm rostnál kevesebbet fogyaszt. „Ez nem meglepő, ha azt nézzük, hogy mekkora mennyiségben kerülnek feldolgozott élelmiszerek az emberek tányérjára. Ezek ugyanis nagyon kevés rostot tartalmaznak” – mondta Largeman-Roth.
A magas rosttartalmú ételek elfogyasztása tovább tarthat, ahogy az evés utáni teltségérzet is. A teltségérzet miatt azonban nehezen lehet túladagolni a rostokat, ám a szakember nem zárja ki ennek lehetőségét. „Ha valakinek emésztőrendszeri problémái vannak, mely blokkot képez a belekben, előfordulhat, hogy túl sok rostot eszik. És a rosttartalmú táplálékkiegészítőkből is túl lehet adagolni a rostot – mondta a dietetikus. – Ha valaki túl sok rostot visz be a szervezetébe, például megeszik két nagy, babbal töltött burritot, mellé több tál leveles kelsalátát némi edamame babbal, akkor túlmehet a 35 grammos ajánlott mennyiségen, és okozhat tüneteket nála a rosttúltengés.”
Mi történik, ha túl sok rostot eszünk?
ćA túl sok rost fogyasztása vagy a rostbevitel hirtelen megnövelése puffadással, fokozott gázképződéssel, hasmenéssel és szélgörcsökkel járhat” – mondta Alyssa Northrop tápanyagszakértő.
Ha szeretnénk növelni a rostbevitelünket, tartsuk szem előtt a fokozatosságot, hogy elkerüljük ezeket a mellékhatásokat. Ugyanakkor vegyük számba a hasonló tüneteket okozó más problémákat is, mert lehet, hogy nem is a rostok okozzák a panaszainkat. „Sajnos a túlzott rostbevitel jelei akár más emésztőrendszeri probléma tünetei is lehetnek, mint például az irritábilisbél-szindróma vagy a colitis ulcerosa – mondta Halas. – Így ha ezeket tapasztaljuk, ne írjuk feltétlenül a túl sok rost rovására a panaszokat.”
„Sokkal az ajánlott napi bevitel fölé lehet menni a rostokkal. Sok olyan vegetáriánus vagy vegán kliensem van, akik napi 40-45 gramm rostot is elfogyasztanak anélkül, hogy bármilyen panaszt okozna nekik, vagy ártana hosszú vagy rövid távon az egészségüknek” – magyarázta a dietetikus. Ez különösen annak a tévhitnek az elhessegetése miatt lényeges, mivel sokan azzal magyarázzák az alacsony rostfogyasztást, hogy a túl sok rost akadályozza az ásványi anyagok, például a magnézium, kalcium vagy cink felszívódását.
Ez akár igaz is lehetne, ha a rostban gazdag táplálélok nem tartalmaznának sokkal többet ezekből a tápanyagokból általánosságban. „Ez sokkal inkább a rosttartalmú táplálékkiegészítőknél történhet meg” – mondta a dietetikus. Így ha alapvetően nem tanácsol el a kezelőorvosunk valamilyen egészségügyi probléma miatt a rostoktól, bármiféle kockázat nélkül fogyaszthatjuk ezeket és élvezhetjük jótékony hatásaikat.
„A nyugati kultúrával szemben a világ számos pontján sokkal több rostot fogyasztanak, és sokkal ritkábban a krónikus betegségek. Így nem az a probléma, hogy valaki túl sok rostot eszik. A tünetek gyökere inkább abban keresendő, hogy több rostot vitt be, mint amennyit megszokott a szervezete. Időre van szükség az emésztőrendszernek és a bélbaktériumoknak, hogy alkalmazkodjanak a rostban gazdag étrendhez.”
Forrás: The Huffington Post Fotó: Unsplash
