A nyugati társadalmakban az emberek közel háromnegyede érzi és tapasztalja a mindennapokban a stresszt. Ám a képlet nem ilyen egyszerű. Nagyon széles lelki és testi tüneteket okoz a feszültség, emiatt gyakran nehéz azonosítani a stressz forrását és megoldást találni.
A stressz az, amikor úgy érezzük, nem tudjuk elviselni az érzelmi vagy pszichés nyomást, képtelenek vagyunk felülkerekedni rajta. A forrása lehet rajtunk kívül álló ok, de saját magunkban is keletkezhet olyan feszültség, mely frusztrálttá, szorongóvá vagy ingerültté tesz. Az agyunk több területe is érintett a stressz kialakulásában: az amigdalának nevezett rész az érzelmi kontrollért felel, míg a hipotalamusz az, amely kiadja a jelet a stresszhormon termelésére.
„Amikor stresszessé válunk, az amigdala jelez a hipotalamusznak, hogy megjelent az érzés, és szükség lenne a stressz oldására. A hipotalamusz veszi az adást, és utasítást ad arra, hogy a szervezetünket árasszák el a stresszhormonok, mint a kortizol és adrenalin, mivel ezek aktiválják a test megküzdési válaszreakcióit. Emiatt emelkedik a pulzus, felgyorsul a légzés és megemelkedik a vérnyomás” – magyarázta dr. Holly Schiff klinikai szakpszichológus.
A stressz önmagában nem feltétlenül rossz, hiszen a szervezetünk így jelzi a félelmet vagy a fájdalmat, akár valós forrásból ered, akár csak az agyunkban történik valami. A leggyakoribb stresszforrások általában a pénzügyi, párkapcsolati problémák, traumatikus események, egy szerettünk elvesztése, iskolai vagy munkahelyi feszültségek, családi konfliktusok. Ráadásul olyan dolgok is válhatnak stresszforrássá, melyeket általában élvezünk. „Általában valamilyen negatív dolog váltja ki a stresszt, ám bármi, ami nagy elvárásokat állít elénk lehet stresszes, még egy pozitív esemény is, például az esküvő, az egyetemi tanulmányok kezdete vagy egy előléptetés” – mondta a pszichológus.
A stressz típusai és tünetei
A stressz pozitív formáját nevezik eustressznek is. Ezt érezzük a kihívással járó új élethelyezetek előtt. Az akut stressz egy azonnali és intenzív reakció valamilyen történésre, például egy állásinterjúnál vagy amikor a rendőr megállít gyorshajtás miatt. A visszatérő akut stresszről akkor beszélünk, amikor rendszeresen jelentkeznek a heves stresszreakcióval járó tünetek valakinél, például gyakori dühkitörései vannak valakinek vagy könnyen elveszíti a nyugalmát. Mind közül a krónikus stressz a legveszélyesebb: ilyenkor a stresszes állapot állandósul és ez válik a normális létezési szintté. Ez a típusú stressz az, amelyik a leginkább fenyegeti az egészségünket. Ha nem foglalkozunk a krónikus stresszel, szorongást, szívbetegséget, akár szívrohamot is okozhat. Emellett álmatlansághoz, fejfájáshoz, sztrókhoz, rák kialakulásához, öngyilkossághoz és erőszakos viselkedéshez is vezethet.
A stressz tünetei nagyon szerteágazók lehetnek. A leggyakoribb érzelmi tünetek a szomorúság, szorongás, depresszió, idegesség, reménytelenség érzés, ingerlékenység és harag. A stressz hatással van a szellemi teljesítőképességünkre is: aggódás, feledékenység, koncentrációs problémák jelentkezhet, alacsony önértékelés és önbizalom, alakulhat ki, miközben önmagunkat folyamatosan másokhoz hasonlítgatjuk. A viselkedésünkben is bekövetkezhetnek változások: rosszul alszunk, túl sokat vagy túl keveset eszünk, többet dohányozhatunk vagy több alkoholt ihatunk, izolálódunk barátainktól, szeretteinktől, erősebbé válik a perfekcionizmusunk, sokat veszekszünk a környezetünkben élőkkel. A testi panaszok között remegés, izzadás, a libidó csökkenése, szapora pulzus, kapkodó légzés, ízületi és izomfájdalmak, gyakori fertőzések és fáradtság szerepelhetnek például.
Hogyan birkózzunk meg vele?
Láthatjuk, hogy a stressz nemcsak a lelki, hanem a testi egészségünket is komolyan károsíthatja, így fontos, hogy megtaláljuk azokat a módszereket, melyekkel leküzdhetjük a folyamatos feszültséget. A pszichológus számos módszeret javasolhat, ám ezek közül nem mindenkinek működik minden egyformán: kognitív terápia, mely a stressz forrásának azonosítására és a negatív gondolatok megváltoztatására koncentrál, meditáció, akupunktúra, aktív élet, szabadság, egy jó fürdő vagy zuhany, rendszeres nyújtás vagy éppen a rajzolgatás, színezés segíthet oldani a krónikus stresszt.
Egy 2017-es kutatásban például a tudósok megfigyelték, hogy 12 hét után a heti akupunktúrás kezelés hatására alacsonyabb volt a stresszszintje az egyetemistáknak, mint azoknak a csoporttársaiknak, akik nem kaptak ilyen kezelést. A különbség még a vizsgálat befejeződése után három hónappal is megmaradt.
A pszichológus szerint nagyon fontos, hogy szakemberhez forduljunk, ha a stressz hatással van a mindennapjainkra, a munkavégzésünkre, az alvásunkra. Ha küzdöttünk már depresszióval vagy szorongással, öngyilkos vagy önbántalmazó gondolataink vannak, reménytelenséget érzünk, különböző hangulatjavító szerekkel próbálunk megküzdeni a stresszel, vagy éppen olyan fizikai fájdalmat tapasztalunk, melynek nem találják a gyökerét a szakemberek.
Forrás: Insider Fotó: Unsplash
