Nagyon jó és hasznos, hogy egyre több ember gondolja úgy, kevesebb húst és több növényi alapú ételt fogyaszt. Ez alapvetően jót tesz az egészségnek, a bélbaktériumok hálásak érte, és a bolygónknak is jó. A probléma azzal lehet, ha úgy térünk át a vegán vagy vegetáriánus étrendre, hogy a húst húshelyettesítővel vagy növényi hússal akarjuk pótolni. Ezek ugyanis az ultrafeldolgozott élelmiszerek közé tartoznak, ahogy erre először egy brazil akadémikus rámutatott. A táplálkozási szakértők és dietetikusok még mindig inkább egészségtelennek és potenciálisan függőséget okozónak tartják ezeket a műhúsokat, melyek hozzájárulhatnak az elhízáshoz és a rossz általános egészségi állapothoz a növényi alapú étrendet folytatóknál.
A NOVA táplálkozástudományi szervezet szakértői négy nagy csoportba sorolják az ételeket:
- A feldolgozatlan vagy minimálisan feldolgozott élelmiszerek: nyers ételek, mint a gyümölcsök, zöldségek, hús.
- A főzés hozzávalói: liszt, olaj, stb.
- Feldolgozott élelmiszerek: sajt, tofu, kenyér, ami csak lisztből, vízből sóból és élesztőből készült
- Ultrafeldolgozott élelmiszerek: csomagolt, mesterséges ízesítőket, színezékeket, emulgeáló szereket és más adalékanyagokat tartalmazó ételek.
Mondhatjuk azt is, hogy a negyedik kategóriába azok az ételek tartoznak, melyeket úgy manipuláltak és módosítottak, hogy tovább elálljanak, étvágygerjesztőbbek legyenek és jobbnak tűnjenek, mint amilyenek valójában.
Míg egy grillezett csirkehús minimálisan feldolgozott élelmiszernek számít, esetleg feldolgozott élelmiszernek, ha sót és olajat is tartalmaz, addig a növényi csirke ultrafeldolgozott, hiszen több mint 30 összetevője között olyanok is vannak, mint a metilcellulóz, maltodextrin és a szárított glükózszirup. A legnagyobb baj az, hogy nem csak ízlés kérdése, jó-e ez nekünk. A növényi húspótlékok nagy része összezavarja a testünket is: olyan hormonok kiválasztását serkenti, melyek növelik az étvágyat és így túlevésre ösztönöznek.
Növényi minden
Egyre kevésbé nevezi az élelmiszeripar és marketing a növényi alapú étkezést és élelmiszert vegánnak, valószínűleg azért, mert a szó összekapcsolódik a valamiről való lemondással és kitörölhetetlenül azt gondolják az emberek, ami vegán csak fűrészpor ízű lehet. Ma minden növényi. Legalábbis ami egészséges. Az üzletláncok elindították növényi alapú termékvonalukat, ahol már a lekvár is megkapja a növényi alapú címkét. (Legközelebb talán az almára is rámatricázzák, hogy növényi eredetű?)
A növényi szó természetességet sugall, a vidéki, egészséges friss levegő és az egészséges zöld levelek jutnak eszünkbe róla. Pont ilyen levelek láthatók a tucatnyi összetevőt tartalmazó növényi húsok csomagolásán található logókban is. Bár bizonyos összetevők valóban növényekből származnak, azért hosszú út lenne, mire megtalálnánk a zöld leveleket bennük.
Nem azt mondjuk, hogy ezeknek a vegán termékeknek nincs meg a helyük a táplálékláncban. Csak éppen nem az egészséges élelmiszerek között. Teljesen rendben van, ha szeretjük a gyorséttermi csirke nuggetset és a halrudacskát. Ám amikor ezeket esszük, tudjuk, hogy az nem éppen egészséges. A húspótlékok egy része nagyon élethűen másolja a húsos gyorséttermi ételeket, ami azt jelenti, hogy a természetnek ugyan jót teszünk, hiszen nem támogattuk a nagyipari állattenyésztést, azonban nem szabad abban a hitben ennünk ezeket, hogy mind egészséges. Ez is csak junk food. Amikor a táplálkozási szakemberek és dietetikusok arra buzdítanak, együnk több zöldséget, nem erre gondolnak. Ők tényleges zöldségekre, káposztára, répára és karfiolra.
Vegán jófiúk
Természetesen a vegán ételek nem szükségszerűen feldolgozott élelmiszerek (ahogy a nem vegán élelmiszerek is lehetnek egészségesek). A tofunak például hosszú és tiszteletreméltó története van a gasztronómián belül, a szakemberek szerint is egy kategóriába tartozik a sajtokkal és az otthon főzött zöldséglevessel például. Ráadásul sok gyártó már Európában termeli meg az alapanyagul szolgáló szóját, így a szállítás sem terheli a környezetet és az esőerdőket sem pusztítják ki azért, hogy termőterületet nyerjenek a szójának. Elég tehát a származási helyet és a gyártót ellenőriznünk vásárláskor, ha környezettudatosak szeretnénk lenni. Vannak azonban más alternatívák is a tofun túl, melyek egészségesek és növényi alapúak, ha pótolni szeretnénk a húst.
A tempeh például egy indonéz specialitás, ami szintén szójababból készül. Ezt fermentálják gombakultúrával, ami segít, hogy tortaszerűen összeálljon az alapanyag. A nyúlós textúrájú élelmiszernek földes, mogyorós aromája van, ami elég megosztó, de állagra sokkal hússzerűbb, mint a tofu.
A szejtán búzából készül, nem szójából. Ez egy búzatészta, amit átmosnak, hogy eltávolítsák belőle a keményítőt, így egy masszát kapnak, ami összeáll. Rengetegen készítik otthon is, erre számos videót találhatunk online. Mivel nagyon rostos textúrájú, így magába szívja az illatokat, aromákat. Főként a csirkemell helyett lehet jó alternatíva, de gyakran nevezik növényi kacsának is.
Forrás: The Telegraph Fotó: Unsplash
