Angie felébredt, az oldalára fordult, és kikelt az ágyból, hogy elhúzza a sötétítőket. Ahogy a nap sugarai a szobába hatoltak, mintha parancsszóra történne, madárcsiripelés töltötte meg a szobát. Angie visszaült az ágyra, becsukta a szemét lágyan, és elkezdett befelé figyelni. A lelki szemei előtt látta magát, ahogy egy jógatábort vezet, emberek csoportja előtt beszél arról, hogyan segített neki a jóga, amikor problémái voltak.
Ezután elővett egy keményfedeles naplót, és kinyitotta egy üres oldalon. A szavak szinte kifolytak az ujjai közül a papírra. „Sikeres online jógavállalkozást vezetek. Inspirálok és bátorítok másokat, hogy próbálják ki. A jóga valódi lényegét osztom meg másokkal. Együttműködő közösséget építek.”
A 29 éves londoni jógaoktató nincs egyedül ezzel a reggeli rutinnal. Más ezoterikus tárgyak (tarot, kristályok, stb.) mellett a manifesztáció – vagyis az anyagi világ céljainak elérése a saját belevetett hitünk erejével és a vizualizáció módszerével – népszerűsége is ugrásszerűen megnőtt az utóbbi évben. Ezt abból is tudhatjuk, hogy az Instagramon már meg is haladta a 4,6 milliót a #manifestation hashtaggel ellátott tartalmak száma, míg a TikTokon 7,2 milliárd(!!!), bizony milliárd, ember látta az ilyen taggel ellátott videókat.
De tényleg megváltoztathatjuk a világot csupán ezzel? Vagy a batikoláshoz és kenyérsütéshez hasonlóan ez is csak egy újabb gyógyír a sebeinkre, miközben keressük a normalitáshoz visszafelé vezető utat?
Honnan ered a manifesztáció?
Sok gyakorlója meggyőződéssel állítja, hogy a manifesztáció eredete az ősi spirituális tradíciókig nyúlik vissza, ám sokkal valószínűbb és hihetőbb, hogy a New Age irányzatok központi gondolatából, a figyelem megragadásából ered. A lényege nagyon egyszerű: az érzéseink és gondolataink hullámokat küldenek az univerzumba, ami bevonzza a hasonló frekvenciájú eseményeket. A jó a jót, a rossz a rosszat vonzza, csak hogy tisztázzuk.
Az ötlet először a 19. században bukkant fel, ám 2006-ban vált csak ennyire népszerűvé, amikor egy ausztrál író, Rhonda Byrne össze nem házasított számos New Age gondolatmenetet, és meg nem született a 35 millió példányban eladott sikerkönyve, A titok. A könyvből film is készült hasonló címmel, amit a Netflixen nézhetünk meg. Az ötlet akkor került a köztudatba és vált széles körben is népszerűvé igazán, amikor olyan wellnessevangelisták, mint Oprah Winfrey és Gwyneth Paltrow is teljes mellszélességgel el nem kezdték hirdetni az elmúlt tíz évben: üljünk, gondoljunk arra, amit szeretnénk, teljesen mindful módon, és lélegezzünk.
Miért akar hirtelen mindenki manifesztálni?
A társadalomtudósok azt figyelték meg, hogy az olyan történelmi időszakokban, melyek nagy stresszel járnak, a gondolatok varázserejébe vetett hit mindennél erősebb. A Tel Aviv Egyetem kutatóinak vizsgálatából például kiderült, hogy amikor sok a feszültség az életükben, az emberek sokkal gyakrabban kopogják le (fafelületen, háromszor) amit szeretnének, így teremtve egy kisebb stressz-szintű környezetet saját maguk számára.
Dr. Sula Windgassen egészségpszichológus szerint nemcsak a járvány miatti stressz járulhatott hozzá a manifesztáció népszerűségének növekedéséhez, hanem a kontrollvesztés is. „Az olyan élethelyzetekben, amiket nem tudunk irányítani, ösztönösen keressük azokat a dolgokat, amiknek lehet értelme, bizonyosságot akarunk.” A pszichológus kiemelte, hogy ez evolúciós válaszreakció. Logikus lehet tehát, hogy a manifesztáció azok számára lehet menekvés, akiket a Covid–19 súlyosabban érintett.
A 32 éves Dani Britten édesanyjával közösen vezette kávéházát Ausztráliában, amikor 2020 márciusában be kellett zárni a vendéglátó helyeket. Bár a férje szerencsére továbbra is tudott dolgozni, a vállalkozók sanyarú Covid-sorsa komolyan sújtotta a családot. Brittennél depressziós tünetek, szorongás jelentkezett az újabb és újabb lezárások után, nem látva mit hoz a jövő. Az Instagramon talált rá Esther McCann coachra, akitől többféle manifesztációs technikát tanult, pédául az érzelmi felszabadítást és az álomtábla (vision board) készítését. A kurzus után Dani eldöntötte, hogy követi a megérzéseit, és új karriert kezd: gyógyító kristályokat kezd árusítani. Hat hónappal később a kristálybiznisz beindult, a Facebook-csoportban minden alkalommal elkel az összes darab, amit feltesz árusítani.
Mit gondol a tudomány a manifesztálásról?
Véletlen lenne? Vagy egyfajta bizonyíték arra, hogy az univerzum működik? Bár az egész valami áltudományos humbugnak hangzik, a valódi tudomány mégis igazolta a manifesztációs technikák esernyője alá tartozó módszerek némelyikét.
A Stanford Egyetem pszichológiaprofesszora, Carol Dweck kutatásai szerint a növekvő életfilozófia a fixszel szemben azt mutatja, hogy valaki hisz a képességeiben, és nincs nagyobb szükség semmi másra, mint erre ahhoz, hogy valaki elérjen egy ambiciózus célt.
„A siker bevonzásának törvénye nemcsak arról szól, hogy vizualizáljuk a céljainkat, hanem azt is jelenti, hogy lépéseket teszünk az elérésükért – nyomatékosította dr. Tara Swart pszichiáter, aki a pácienseinél is előszeretettel alkalmazta a manifesztáció módszereit. Emiatt biztatta őket például az álomtabló készítésére is. – A lényeg, hogy naponta lássák, vizualizálják a célok valóra válását, mindegyik érzékszervükkel: képzeljék el, hogy néz ki, milyen érzés, milyen íze van.” Ha az agyunkat a célunkkal kapcsolatos képekkel stimuláljuk minden nap, bebetonozzuk a limbikus rendszerünkbe, ahol az érzelmek és emlékek laknak, és gondoskodunk róla, hogy előkelő helyet foglaljon el azok között a dolgok között, melyekre a figyelmünk irányul.
Milyen problémák lehetnek a manifesztációval?
„Az emberek akkor fordulnak a manifesztációhoz és más önsegítő technikákhoz, amikor különösen sérülékenyek, az önbizalmuk kevés – mondta dr. Windgassen. – A manifesztáció különböző interpretációi könnyen beszippantják az embert, és ha nem működik, a saját hibájukként tekinthetnek rá, ami még tovább erősítheti a negatív érzelmeket.”
Ami még rosszabb, hogy a manifesztációval kapcsolatban nagyon erős lehet az elszámoltatással kapcsolatos társadalmi előítélet.
„A manifesztáció mellett hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy a társadalmi privilégiumok (mint a rassz vagy társadalmi osztály) nagy szerepet játszik az elosztásban. Itt különösen erős az önsegítő kultúra cseppet sem hasznos oldala: az a nézet, hogy csak rajtunk múlik, mit kapunk. Ez egyszerűen hazugság.”
Mi történik, ha nem működik a manifesztáció?
A 25 éves Laura Holland wellbeing coach megtapasztalta a manifesztáció gyakorlatának negatív oldalát. Ő is az Instagramon böngészve kezdett foglalkozni a manifesztáció gyakorlatával, mielőtt meghallgatta volna A titok hangoskönyvet. Kicsiben kezdett: mikor vásárolni ment, a szupermarkethez közeledve elkezdte vizualizálni a parkolóhelyet. Mentálisan ismételgette, milyen boldog lesz, ha talál egy szabad parkolót. Mikor odaért, talált egyet, ahova gyorsan be is állt. Természetesen ezután megpróbálta nagyobban: „elindítottam egy tréninget, ahova azt vizualizáltam, hogy 30 nő feliratkozik. Ám amikor csak egyetlen jelentkező akadt, elkezdtem túlelemezni magam, és arra jutottam, talán nem akartam eléggé. Vagy talán gondoltam valami olyat, ami megakadályozta az egészet?” Önmagát hibáztatta az egész kudarcért. Azt kezdte érezni, hogy el kell rejtenie minden rossz érzését, és folyamatosan végtelen pozitivitást kell sugároznia, ami nagyon nehéz volt a világjárvány kellős közepén.
A közösségi oldalak manifesztációval kapcsolatos tartalmai csak még jobban felerősítették ezeket az érzéseket. „Látod az Instagramon és TikTokon, ahogy mindenki manifesztálja az álmait, neked viszont nem jön a siker, amiben reménykedtél. Úgy érzed, benned van a hiba, te nem akartad eléggé.”
Mire és kinek lehet jó a manifesztálás?
Dr. Windgassen hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a manifesztációnak valóban lehet számos pozitív vonása, kezdve az álomtablóval és a figyelem irányításának gyakorlásával. Ezek valóban erősíthetik a pozitív érzelmeket és a motivációt, ami mind szükséges ahhoz, ha változtatni szeretnénk a szokásainkon, viselkedésünkön. Nem mindegy azonban, mit használunk fel a manifesztáció eszköztárából. A tudomány az alábbi öt módszer hatásosságát már igazolta, így akár a mindennapjainkat is segíthetik:
- Leírni, amit szeretnénk: 2019-ben dr. Gail Matthews pszichológiaprofesszor a munkahelyi célokat tanulmányozta. Kutatásai során arra jutott, hogy ha a céljainkat papírra vetjük, az nagyban megnöveli a siker elérését.
- Vizualizáljuk a célokat: Mark Murphy vezetési szakértő felmérése szerint azok, akik képekkel illusztrálták céljaikat, nagyobb eséllyel értek el sikereket. Akik csak leírták, 1,4-szer nagyobb eséllyel értek célt, mint akik nem. Hasznosak tehát a szavak, de a képek még erősebb hatással vannak az elménkre.
- Tudatosítsuk a konkrét lépéseket: szintén dr. Matthews kutatásából derült ki, hogy ha a sikerhez vezető lépéseket konkrétan megfogalmazzuk, azzal már félig célba is értünk. Ha még hatékonyabbak akarunk lenni, a heti haladásunkat is naplózzuk.
- Tudatosítsuk a fejlődést: egy 2015-ös átfogó elemzés szerint a haladás folyamatos monitorozása a kulcs a célok és azok elérése között. A tanulmány az egészséggel kapcsolatos célokkal foglalkozott, mint amilyen például a dohányzásról való leszokás, a fogyás, és azt figyelték meg, hogy akik naplózták a haladásukat, sokkal nagyobb eséllyel értek célt.
- Legyünk elszámolhatók: a siker titka 65 százalékban, ha a céljaink elérésével elszámoltathatók vagyunk. Családtagok, barátok, munkatársak, vagy akár a közösségi oldalak is tökéletesek arra, hogy beszámoljunk időről időre a haladásunkról.
Forrás: Women’s Health, Popsugar, The Guardian Fotó: Marie Claire
Olvass tovább!
