53-ról 23 évesre fiatalítottak női bőrsejteket: megvan a fiatalság elixírje?

2022. április 21.
A módszer nem csak a szépségiparban nyithat meg új utakat, de számos öregedéssel járó betegség kezelésében is. A cambridge-i tudósok úgy vélik ugyanis, hogy a testünk más sejtjeivel is képesek ugyanarra, amire a bőrrel.

Egyre sürgetőbb problémát jelentenek a korral összefüggő krónikus betegségek a társadalmakban, ahogy egyre tovább élnek az emberek. A diabétesz, szívbetegségek és idegrendszeri betegségek kezelésében nyithat meg új lehetőségeket a technika, amellyel több mint 25 évvel ezelőtt Dollyt, a bárányt is klónozták. 

„Régóta álmodoztunk már valami hasonló dologról. Rengeteg gyakori krónikus betegség romlik a kor előrehaladtával, és a gondolat, hogy segíthetünk az embereken, nagyon izgalmas” – fogalmazott dr. Wolf Reik professzor, a cambridge-i Babraham Intézet kutatócsapatának vezetője, aki azt reméli, hogy módszerükkel sokkal tovább élhetnek egészségben az emberek idősebb korukban is. A professzor azt is hozzátette, hogy még nagyon sok laboratóriumi kutatómunkára van szükség, míg a klinikai gyakorlatban is alkalmazhatóvá válik eljárásuk. „A bőrsejtek megfiatalítása, ami most először történt meg, kritikus mérföldkőnek tekinthető” – tette hozzá.

bor-fiatalitas-ossejt

Dolly, a bárány

A technológiát eredendően az 1990-es években kezdték el kidolgozni, amikor az edinburgh-i Roslin Intézet kutatói kifejlesztették az emlősök klónozásának módszerét. Így született meg Dolly, az első klónozott bárány. 

A Roslin Intézet kutatócsoportjának célja azonban egyáltalán nem egy bárány vagy egy ember klónozása volt, hanem olyan technológia kidolgozása, mellyel emberi őssejteket lehet létrehozni. Ezt azért tartották fontosnak, mert azt remélték, így lehetségessé válik az egyes sejtek, mint például izom-, porc- és idegsejtek növesztése laboratóriumban, mellyel ki pótolni lehet az emberek testében az elhasználódott részeket.

A Dolly-technikát 2006-ban egyszerűsítette a Kiotói Egyetem professzora, Shinya Yamanaka. Az új eljárást IPS-nek nevezték el. Ezzel bizonyos kémiai vegyületek hozzáadásával mintegy 50 nap alatt lehet felnőtt sejteket növeszteni. Ez olyan genetikai változásokat eredményez, hogy a felnőtt sejtekből őssejtek lesznek. Mind a Dolly-, mind az IPS-technika esetében az őssejtekből újra lehet növeszteni azokat a sejteket és szöveteket, melyre a páciensnek szüksége van. Ezzel évtizedek roppant összetett munkájának gyümölcse ért be, ám az őssejtek betegségek kezeléséhez való felhasználása rendkívül korlátozott napjainkban egyelőre. 

30 éves fiatalodás

Reik professzor és csapata az IPS-technikát használta az 53 éves bőrsejteken, ám a kémiai fürdőt 50 napról 12 napra csökkentették. A kutatók lenyűgözve tapasztalták, hogy a sejtek nem alakultak át embrionális őssejtekké, hanem megfiatalodtak, és úgy viselkedtek, mintha 23 éves bőrsejtek lettek volna. „Emlékszem, amikor kézhez kaptam az eredményeket. Nem akartam elhinni, hogy a sejtek között volt, amelyik 30 évet fiatalodott. Nagyon izgalmas nap volt!” – mondta dr. Dilgeet Gill, a kutatócsoport egyik tagja. 

A technológiát nem lehet azonnal és egy az egyben használni a klinikai gyakorlatban, mivel az IPS-technológia növeli a rák kialakulásának kockázatát. De Reik professzor most már sokkal magabiztosabb, hiszen kiderült, hogy lehetséges megfiatalítani a sejteket, így most az a feladatuk kutatócsoportjával, hogy találjanak egy biztonságosabb alternatívát. „A cél az, hogy kitoljuk az ember egészségben eltöltött éveinek számát az élettartama helyett, így egészségesebben öregedhetünk meg” – mondta dr. Reik, aki szerint az első kézzel fogható eredmény valószínűleg olyan gyógyszerek kifejlesztése lesz, melyek megfiatalítják a bőrt az idősebb embereknél, ahol égési sérülést szenvedtek el vagy másfajta bőrsérülést, hogy ezzel gyorsítsák fel a gyógyulást.

Az egész test fiatalodhat?

A kutatás következő lépcsője pedig az, hogy megnézzék, más sejtekkel is működik-e a megfiatalítás, például az izommal, májjal vagy vérrel. „Ha hasonló terápiák meg tudják fiatalítani az immunsejteket, amikről tudjuk, hogy egyre kevésbé működőképesek, ahogy idősödünk, akkor a jövőben lehetségessé válik, hogy az emberek vakcinákra adott immunválaszát felerősítsük, hogy hatékonyabban működjenek a fertőzések ellen – vázolt egy fontos forgatókönyvet dr. Melanie Welham, a Biotechnológiai és Biológiai Kutatóügynökség professzora. – A kérdés az, hogy a kutatók munkája vajon elvezet-e egy egész testre alkalmazható regenerációhoz, a fiatalság elixírjéhez vagy egy öregedést megállító tablettához.” Reik professzor szerint az ötlet egyáltalán nem légből kapott. 

„A technológiát már alkalmazták genetikailag módosított egereken, és megfigyelték a fiatalodás jeleit. Az egyik tanulmányban a hasnyálmirigy is az újrafiatalodás jeleit mutatta, ami azért érdekes, mert így visszafordíthatóvá válna a diabétesz” – mondta a professzor.

Forrás: BBC News Fotó: Unsplash

Olvass tovább!