Tényleg jót tesz, ha egyszerűen csak nem teszünk semmit? Hogy megválaszolja ezt a kérdést, Dr. Kou Murayama, a németországi Tübingeni Egyetem Motivációkutató Laboratóriumának vezetője és a tanulmány társszerzője hat kísérletet végzett japán, brit és német egyetemi hallgatók bevonásával.
Az első vizsgálatban azt kérték, hasonlítsák össze az alábbi két dolgot:
- Szerintük mennyire élvezik az emberek, ha 20 percig csak ülnek és gondolkodnak? (A gondolkodás jelenthette a meditációszerű relaxációt, de azt is, hogy egyszerűen csak leteszik a telefonjukat és a gondolataikra, vagy éppen semmire nem fókuszálnak.)
- Mennyire találták ezt élvezetesnek, miután ők maguk kipróbálták?
A kutatásban résztvevőknek nem engedték, hogy sétáljanak, olvassanak vagy a telefonjukon pörgessék a közösségi oldalakat, üzeneteket váltsanak, randioldalon keresgéljenek vagy bármilyen más unaloműző elfoglaltságot végezzenek 20 percen át.
Üres szobában ülni?
A másik öt kísérlet is hasonló volt, de kicsit módosítottak a semmittevés körülményein. Például egyik esetben üres szobában kellett ülni, máskor egy sötét sátorban, ahol semmit sem láttak, vagy éppen az időtartamon változtattak. De volt olyan eset is, amikor azt kellett megbecsülniük, vajon a hírek olvasása a tényleges ülés és semmittevés helyett változtat-e az élvezeti értéken. A résztvevőknek az a csoportja, akik csak ültek, úgy gondolta, hogy ha híreket olvashatnának közben, még jobb lenne, mint csak ülni.
A válasz azonban mind a hat esetben ugyanaz volt az eredeti kérdésre: ülni és csak elmélkedni, azaz semmit sem csinálni, egyáltalán nem olyan unalmas, mint azt gondolnánk. Ha hagyunk teret arra, hogy lecsatlakozzunk a napi stresszről, a lelombozó hírekről, eltávolodni a tennivalóink szorongást keltő listájától és a ‘valamiről lemaradunk’ érzést keltő közösségi oldalakról, az elképzelhetetlenül jó hatással van a mentális egészségünkre és a boldogságunkra. „A modern digitális világban nagyon könnyű elütni az időt, ha van egy kis szabadidőnk – mondta Dr. Murayama. – De jobb lenne néha csak feloldódni a pillanatban, a saját gondolatainkban, miközben semmit sem csinálunk.”
A kutatásban résztvevők sem feltétlenül találták kifejezetten szórakoztatónak a semmittevést. Inkább csak annál találták sokkal élvezhetőbbnek, mint amennyire elsőre gondolták volna. A kutatók azt is megjegyezték, hogy a tudatos semmittevés inkább azoknak lehet mentőöv, akik hajlamosak a negatív gondolati mintázatokra és szorongásra, ha nincs semmi olyan tevékenység épp a kezük ügyében, amivel leköthetnék az agyukat és a testüket.
Javul a kreativitás is
A tudósok azt is tovább tanulmányozták, milyen előnyei lehetnek még azon túl, hogy jobban érezzük magunkat tőle, ha hagyjuk, hogy az agyunk elkalandozzon. Egy 2020-as kutatás szerint javíthatja a kreativitást, a problémamegoldó képességet. Ha nem lenne elég érv a semmitevés mellett, hogy egy zsúfolt nap közepén egy minimeditáció testi-lelki feltöltődést hozhat.
A szakember szerint az a leghatásosabb, ha egy 10-20 perces szünetet iktatunk be a napunkba, amikor semmit sem csinálunk. A telefonunkat, számítógépünket kikapcsoljuk, és csak hagyjuk, hogy az agyunk arra kalandozzon, amerre csak akar. Ha ez elsőre nehezen megy, kipróbálhatjuk a meditációt séta közben (plusz pont, ha víz mellett tudunk gyalogolni kicsit).
Forrás: Eating Well Fotó: Unsplash
