A nyugati társadalmakban élők legalább 4 százaléka szorong valamilyen mértékben az egészsége miatt, vagy figyeli már-már kényszeresen az egészségét és a betegségek tüneteit saját magán. Sokaknál ez már a járvány előtt is megvolt, ám a hipochondria jelei még inkább felerősödtek náluk az utóbbi néhány évben. „Az egészség miatti szorongás egy bizonyos fokig teljesen normális, különösen egy járványos időben” – mondta Michelle Patriquin, a texasi Menninger Klinika mentális egészség kezelési központjának kutató-igazgatója.
A hipochondria nem ment nyugdíjba
2013-ban a Mentális Betegségek Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyve nyugdíjazta a hipochondria kifejezést, ami sokaknál azt az érzést váltotta ki, mintha problémájukat nem tartanák fontosnak, kisebbítenék az életükre gyakorolt hatását. Azóta az egészséggel kapcsolatos szorongás használatos, vagy a betegséggel kapcsolatos szorongásos zavar (illness anxiety disorder), ami a szakemberek szerint jobban leírja a mentális állapot kényszeres jellegét, az amiatti aggodalmat, hogy a tünetek valami súlyos betegségre utalnak, még akkor is, ha a vizsgálatok nem mutatnak ki semmiféle rendellenességet és eltérést. Aki ettől szenved, gyakran a legkisebb vagy gyakori testi érzet esetén is retteg – ha az időjárás miatt fáj a feje, hiába tudja, hogy a frontok okozzák, képtelen elhessegetni azt a gondolatot, hogy agydaganata van.
„Az egészség miatti szorongás gyakran társul obszesszív-kompulzív zavarhoz (OCD) és pánikbetegséghez” – magyarázta dr. Paul Sakovskis klinikai szakpszichológus, aki évtizedek óta tanulmányozza az egészséggel kapcsolatos szorongást. Akinél az egészséggel kapcsolatos szorongás OCD-vel társul, gyakori a kényszeres kézmosás vagy a testhőmérséklet-mérés. És a pánikrohamokhoz hasonlóan az egészség miatti szorongás fizikai tünetekben is megnyilvánulhat: légszomj, szédülés, szapora szívverés alakulhat ki mint pszichoszomatikus tünet. Az ördögi kör az, hogy aki az egészégével kapcsolatos szorongástól szenved, ezeket a tüneteket gyakran valami súlyos betegség jelének véli, ami miatt még erősebben szorong, az érzetek emiatt még rosszabbak lehetnek. Gyakran meggyőződésük, hogy a magas pulzus valamilyen kezdődő szívbetegség első tünete.
Mindenki aggódik persze az egészsége miatt időről időre. De ha ez az aggodalom már befolyásolja a mindennapokat, vagy a tünetek kényszeres keresgélése az interneten (vannak kutatók, akik ezt cyberchondriának hívják) egyre mélyebbre húzza az embert, az már az egészség miatti szorongás.
Mi lett a hipochonderekkel?
Három év félelem és a Covid–19-en való rágódás érthető módon rontott a kényszeres viselkedéssel küzdők állapotán, sőt, „sokaknál az olyan ismétlődő tevékenységek, mint a kötelező kézmosás vagy a bevásárlás lemosása, kiváltója volt a kényszeres viselkedésnek, szorongásnak”, mondta Salkovskis. „Ugyanakkor nem mindenki, akinél hasonló tünetek tapasztalhatók, diagnosztizálható a betegségek miatti szorongásos zavarral.”
Azok az emberek, akik az egészségük miatti szorongással küzdenek, azt hiszik, hogy betegek, és ez a meggyőződés évekig fennállhat. „Vannak, akik évekig teljes meggyőződéssel hiszik, hogy a rák vagy szívbetegség korai stádiumában vannak, és nehéz minden kétséget kizáróan bebizonyítani orvosilag számukra, hogy tévednek. Ha viszont a Covid–19-cel kapcsolatban gondolják ugyanezt, elég hamar kiderül, hogy valóban covidosak-e vagy sem” – mondta a pszichológus.
A szorongás az új járvány? Orvos-Tóth Noémi szerint igen
Az egészséges ember egyik fontos ismertetőjele, hogy a helyzethez illeszkedő érzelmeket él át, így természetes, hogy a válsághelyzetek szorongást váltanak ki belőlünk. A növekvő félelmet Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus szerint is kezelni kell.A szakemberek dolga sem könnyű. Nehéz egy olyan időszakban egyértelműen megállapítani, vajon problémás-e egy viselkedés, amikor egy betegség miatt fokozottan figyelünk bizonyos egészségügyi előírásokra. Például olyan viselkedések, amik máskor piros lámpaként villognának az egészség miatti szorongás mellett, mint a gyakori kézmosás vagy maszkviselés, mára normává vált és erősen ajánlott, időnként kötelező is volt az elmúlt években. De vannak azért olyan jelek, amikre felfigyelhetünk.
Ha még olyan helyzetekben is a vírus miatt aggódunk, amikor nagyon kicsi az esélye annak, hogy megfertőződjünk – például otthon is maszkot viselünk, amikor csak olyanok vannak velünk, akikkel együtt élünk –, vagy az emberi kapcsolataink, munkánk megsínyli a rutincselekvéseink eredményét, célszerű pszichológus segítségét kérni.
A kognitív viselkedésterápia az egyetlen olyan kezelési mód, ami tudományosan bizonyítottan hatásos az egészség miatti szorongás esetén. A Mayo Klinika információi szerint a kognitív viselkedésterápia segíthet az egészség miatti szorongás esetén felismerni és mederbe terelni a félelmet és az azzal kapcsolatos betegségeket, testi érzeteket és megfelelő megküzdési stratégiákat tanít. Az egészséggel kapcsolatos szorongással küzdők kétharmada számolt be javulásról a kognitív viselkedésterápia után. Felüknél teljesen elmúltak a tünetek egy 2019-es vizsgálat szerint.
Az életmódbeli változtatások szintén segíthetnek kezelni a szorongásos tüneteket: megfelelő mennyiségű alvás, a társas kapcsolatok erősítése kivezetheti az egészség miatti szorongás negatív hatásait, így ha mi is azok közé tartozunk, akik túlságosan aggódunk az egészségünk miatt, nem kell félnünk segítséget kérni a pszichológustól és a hozzánk közel álló szeretteinktől. Ez mindig jó kiindulópont.
Forrás: Time Fotó: Getty Images
Olvass tovább!
