- A sajt tápanyagban gazdag és finom ennivaló, nem véletlenül használjuk rengeteg ételben.
- Nagyon sok tápanyagot tartalmaz, ezért valóban kihagyhatatlan része a kiegyensúlyozott étrendnek.
- A legtöbb sajt kalciumban gazdag, de a kemény sajtokban több a kalcium általában, mint a puhább típusokban.
A sajtos tésztától a szendvicseken, salátákon át a pizzáig nem véletlenül készítünk annyi ételt sajttal. Finom és tápláló ennivaló, íze, textúrája és színe még jobbá teszi az ételeket. Arról nem is beszélve, hogy rengeteg tápanyagot tartalmaz. A sajtban található fehérje, zsír, kalcium, foszfor, kálium és B12-vitamin is, tehát kijelenthetjük, hogy a sajt nagyon fontos része a kiegyensúlyozott étrendnek.
Egészségesebb, mint gondolnánk, ha minden nap eszünk sajtot
Mégis sokszor támadják a sajtot magas zsírtartalma miatt. Emiatt lehet az, hogy sokan elgondolkoznak azon, mi történik a testükkel, ha minden nap esznek sajtot?
Ha minden nap eszel sajtot, jó eséllyel eléred a napi ajánlott kalciumbevitelt
A legtöbb sajtban sok kalcium van, de általánosságban az mondható el, hogy a kemény sajtokban több van ebből az ásványi anyagból, mint a puhákban. A cheddarból egy étkezésnyi adag (kb. 42 gramm) például 300 mg kalciumot tartalmaz, ami rögtön a harmada a napi kalciumszükségletünknek. Ezzel szemben egy adag brie sajt csak 52 mg kalciumot tartalmaz. (A egészségügyi irányelvek szerint a felnőtteknek 19 és 50 éves kor között napi 1000 mg kalciumot kellene fogyasztania.)
A kalcium létfontosságú a csontok építéséhez, de a vérkeringésben, izmok és idegrendszer működésében is fontos szerepet játszik. Egy 2020-as kutatás eredményei szerint, ami a Food Science & Nutrition című szaklapban jelent meg, a magasabb kalciumtartalmú sajtok fogyasztása megvédhet az elhízástól, magas vérnyomástól és 2-es típusú diabétesz kialakulásától.
Ha minden nap eszel sajtot, egészségesebb lehet a bélflórád
Általában a joghurttal hozzuk összefüggésbe a bélrendszerünkben élő jó baktériumok egészségét, pedig vannak olyan sajtok – a svájci sajtok, cheddar, gouda, edami vagy a gruyère –, melyek szintén probiotikus hatásúak. A bennük található rövid láncú zsírsavak hozzájárulnak a kalcium, vas és magnézium jobb felszívódásához a szervezetünkben, így segítik a bélrendszer jobb működését és egészségét, derült ki a Nutrients című tudományos szaklapban megjelent 2020-as kutatásból.
Ha minden nap eszel sajtot, javítja a szájhigiéniát
Meglepő, de a sajt jó hatással van a szánk belsejének egészségére is. Ez szintén a probiotikumok jelenlétének köszönhető: a nyál baktérium és immunológiai összetevőinek arányát pozitívan befolyásolja. A sajtevés stimulálja a nyálelválasztást is, így csökken a száj nyálkahártyájának szárazsága és az ezzel járó komplikációk – a fogszuvasodás, fogínybetegség, afta, rágási és nyelési nehézségek – kialakulásának esélye is.
Ha minden nap eszel sajtot, csökken a szívbetegségek kockázata
Egy 2022-ben, a Frontiers in Nutrition című táplálkozástudományi szaklapban megjelent tanulmány szerint a sajtban található zsír 60 százaléka szaturált zsír. Bár a szaturált zsír fogyasztását általában összefüggésbe hozzák a szívbetegségek kockázatának növekedésével, ezt nem lehet általánosságban kijelenteni minden típusú szaturált zsírra. A sajtban is olyan változata található meg, mely nem növeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét.
Elképesztően nyúlós, sajtos, krémes: négysajtos karfiolgratin
Azért nyáron is vágyunk a nyúlósan sajtos, ellenállhatatlanul krémes, mennyeien ropogós fogásokra! A gratin mint műfaj éppen ilyen, ez a recept viszont krumpli helyett karfiolból van, ami csak a szénhidráttartalmából farag, az ízélményből egyáltalán nem!Ahogy egy 2018-as tanulmányból kiderült, azok a kutatásban résztvevők, akik a vizsgálat kilenc éve alatt napi két adagnál több teljes zsírtartalmú tejterméket – beleértve a zsíros sajtokat is – fogyasztottak, náluk 32 százalékkal kisebb volt a szívbetegségek kockázata azokhoz képest, akik zsírszegény tejtermékeket ettek.
Amire figyelni kell a sajttal kapcsolatban: a sóbevitel
Élelmiszerbiztonsági okokból adnak sót a sajtokhoz, így csökkentik a baktériumok és gombák elszaporodásának esélyét, tehát megelőzi a penészesedést. Emellett persze a só ízesebbé is teszi a sajtot, étvágygerjesztőbbé. Ugyanakkor a magas sóbevitel nem túl egészséges, különösen a szívünk számára nem.
Az amerikai szívbetegségekkel foglalkozó egyesület (American Heart Association) napi 2300 mg-nál húzta meg a határt a sóbevitelben a felnőtteknél, bár az ideális a napi 1500 mg-nál kevesebb volna. Így ügyelhetünk a vérnyomásunk egészséges szinten tartására és a szívünk egészségére.
A legalacsonyabb zsírtartalma a cheddarnak, a mozzarellának és a svájci sajtnak van. Egy adag cheddarban például csak 183 mg só van, ami a napi ajánlott határérték 8 százaléka csupán. Mivel a sótartalom fajtánként változhat, érdemes megnézni a tápanyagtáblázatot és összetevőket a sajtok csomagolásán vásárlás előtt.
Forrás: Eating Well Fotó: Getty Images
Olvass tovább!
