- Bármennyire is hétköznapi jelenség, még mindig nagyon keveset tudunk a csuklásról.
- Az azonban már kiderült, hogy egy sor betegség esetén sokkal nagyobb eséllyel jelentkezik.
- A gyógymódoknak is híján vagyunk, van olyan csuklás ellen alkalmazott szer, ami maga is csuklást okoz.
A nyugdíjas orvosi asszisztens, Colleen Kennedy a hármas stádiumú tüdőrákja miatt a kemoterápiára és sugárra készült. Amire viszont egyáltalán nem számított, hogy a csuklani kezd az első kezelés közepénél. A csuklás miatt kapkodott a levegőért és amúgy is legyengült teste számára kifejezetten fájdalmas volt. Ráadásul beindította a nyelési reflexet és hánynia kellett. Mire elmúlt a csuklás, az 54 éves nő teljesen elfáradt, légszomja volt és fájdalmai. Mintha egy kimerítő edzés után lett volna. „Egyáltalán nem olyan volt, mint amit normális csuklásként ismerünk” – mondta Colleen Kennedy a csuklásról, ami közel egy évig gyakran visszatért nála.
Mi köze a csuklásnak a rákhoz?
A csuklás az egyik leggyakoribb testi érzet. Nemcsak az emberek csuklanak, hanem a mókusok, patkányok, nyulak, macskák, kutyák és a lovak is. Sőt, már a magzat is az anyja hasában.
Amikor csuklunk, a rekeszizom önkéntelenül összehúzódik és a hangszalagok összezáródnak. Emiatt adjuk ki azt a fura hangot csuklás közben. Általában néhány perc után elmúlik magától a csuklás. Normál esetben. A rákbetegeknél viszont a csuklás nem az a hétköznapi, ártalmatlan jelenség. Viszont a betegség és a csuklás között lehet összefüggés a legfrissebb kutatások szerint.
A vizsgálat eredményei szerint a rákbetegek 40 százaléka küzd a csuklással a kezelések során. 10-ből egy esetben a csuklás több mint 48 órán át tart.
Mi az a krónikus csuklás?
A krónikus csuklás az élet minden területére kihat. Lehetetlenné teszi a koncentrációt, nem tudunk egy beszélgetést lefolytatni. Nem tudunk aludni, mert a rekeszizom görcsös összerándulása miatt folyton felébredünk. Értelemszerűen az evés, ivás, nyelés is nehezen lehetséges csuklás közben. A mellkas gyakran még azután is fáj, hogy a csuklás elmúlt.
Ráadásul kezelni is nehéz. Nincs gyógyszer a csuklásra, különösen nem olyan, amikkel klinikai teszteket végeztek volna és bizonyítottan hatásosabbak, mint a házi praktikák csuklás ellen. Kennedy a csuklását próbálta mély, tudatos légzéssel és vízivással is elmulasztani. Megtanult úgy enni vagy inni, hogy kilélegzett minden falat és korty előtt, hogy csökkentse a csuklás jelentkezésének esélyét. „Néha működött is, de a legtöbbször sajnos nem” – mondta.
Sokan fordulnak az akupunktúrához is, mások maradnak a citrom nyalogatásánál, hideg kanálnál, cukornál és ecetnél. Ilyenkor jövünk rá, mennyire reménytelenül eszköztelenek vagyunk csuklás ügyben a saját testünkkel szemben, hiába tűnik teljesen ártalmatlan dolognak.
Miért csuklunk?
A tudomány jelenlegi állása szerint nincs semmi hasznunk a csuklásból. „A mostani tudásunk alapján azt mondanám, nem származik semmi előnyünk abból, hogy csuklunk” – jelentette ki Dr. Aminah Jatoi, a Mayo Klinika onkológusa, a csuklással kapcsolatos tanulmány egyik szerzője.
A csuklás átmeneti tünet, ami jön és megy teljesen váratlanul és kiszámíthatatlanul, emiatt szinte lehetetlen alaposan tanulmányozni. Nem csoda, ha a legtöbb eddigi vizsgálat a betegek beszámolói és adatbázisok elemzése alapján készült.
Amit eddig tudunk arról, mi válthatja ki a csuklást:
- hirtelen hőmérsékletváltozás
- alkoholfogyasztás
- fűszeres ételek
- izgalom, izgatottság
- stressz
- magas vércukorszint
- alacsony elektrolit és sószint a szervezetben
- bizonyos gyógyszerek (szteroidok, kemoterápiás szerek, vérnyomáscsökkentők, fájdalomcsillapítók, antibiotikumok, altatók, hányinger elleni gyógyszerek)
Ami a legmeglepőbb, hogy még olyan gyógyszer is kiválthat csuklást, amit a csuklás kezelésére alkalmaztak. Egy korábbi tanulmányban azért kezdett csuklani valaki, mert egy hajkefe ért a dobhártyájához. 1988-ban pedig olyan esetről számoltak be, hogy valakinek hangya ment a fülébe, és ez váltott ki nála csuklást.
Nem a rák az egyetlen olyan betegség, ami összefüggésbe hozható a csuklással. Főként a test mellkastól felfelé eső részét érintő problémák azok, amik kiválthatnak csuklást: stroke, agysérülés, agyhártyagyulladás, szklerózis multiplex, fülgyulladás, arcüreggyulladás, golyva. De olyan gyakori betegségek is növelhetik a csuklás kockázatát, mint a torokgyulladás, tüdőgyulladás, hörghurut, asztma. A tuberkulózisban szenvedőknél, vagy a szív és tüdő körüli vizesedés esetén is csuklás lehet az egyik tünet. De a puffadás, várandósság, sérv, gyomorfekély, májbetegség vagy vesebetegség is járhat gyakori csuklással. Ahogy a rák is.
De akkor miért nem tudunk róla, hogy a rákbetegségnél gyakran jelentkezik csuklás? A Mayo Klinika onkológusa szerint azért, mert a csuklás egyszerűen olyan hétköznapi dolog, hogy szóba sem kerül, amikor az orvos és beteg konzultál. A betegek szégyenkezhetnek is gyakran amiatt, hogy ilyen apróság miatt panaszkodjanak. Vagy egyszerűen “jó” betegek akarnak lenni, aki nem panaszkodik. De gyakori az is, hogy attól tartanak, ha mellékhatásokról számolnak be, az orvos változtat a kezelésen és nem gyógyulnak meg.
Forrás: The Atlantic, fotó: Getty Images