- A katasztrofizálás az a jellegzetes gondolkodási minta, amikor valaki csak a negatív dolgokra képes fókuszálni.
- Olyan negatív spirálba taszíthatja az embert a katasztrofizálás, folyton a lehető legrosszabb forgatókönyvön való gondolkodás, hogy szorongás alakul ki nála.
- Ha felismerjük ezt a mérgező mintázatot, feltesszük a megfelelő kérdéseket magunknak, átterelhetjük pozitív megerősítésbe a katasztrofizálást.
Reggel úgy ébredünk, hogy betegnek érezzük magunkat. Mondjuk is magunknak, milyen rosszul vagyunk. Ám ahelyett, hogy nyugtáznánk: elkaptunk valamilyen vírust vagy lábadozunk, egyből a legrosszabb forgatókönyvre ugrunk. A fájdalom egyre erősebb, sose leszünk jobban.
„Ez a katasztrofizálás klasszikus példája – mondta Reena Patel pszichológus. – A katasztrofizálás egy kognitív torzítás, túlzó gondolati mintázat, amikor az agy egyből a legrosszabb kimenetelére ugrik bizonyos eseményeknek, félrelökve a józan észt és logikát.”
Bármilyen témában megnyilvánulhat a katasztrofizálás, egészségtől a politikán át a munkáig. A szakember elmondta, hogyan ismerhetjük fel, mi történik és hogyan húzhatjuk be a féket.
Így ismerjük fel a katasztrofizálást a saját gondolkodásunkban
Az első lépés, hogy felismerjük, katasztrofizálunk. „Jellegzetes mintázatot követ a katasztrofizáló gondolkodásmenet” – mondta a pszichológus. Van egy gondolat, aztán a rosszról egyenesen a legrosszabb kimenetelre ugrunk. Például így:
- Ha megbukok ezen a vizsgán, soha nem fejezem be az iskolát és teljes kudarc lesz az életem.
- Ha nem gyógyulok meg ettől a kezeléstől, soha nem leszek jobban és örök életemre így maradok.
- Elválok, soha többé nem találok senkit, nem leszek többé boldog.
A katasztrofizálás táptalaja a félelem
Morgan Pommells traumaterapeuta úgy írja le a katasztrofizálást, „mint egy félelmetes, szorongást keltő hógolyó, ami irányíthatatlanná válik”, mondta. „Minél többet gondolunk a hógolyóra, annál nagyobbra nő és annál félelmetesebbé válik.”
Amikor katasztrofizálunk, a negatív következményeknek sokkal nagyobb súlyt adunk, mint a lehetséges pozitív vagy semleges végkimenetelnek. Ezt a pszichológus negatív jóslásnak nevezi. „Meg vagyunk győződve arról, hogy valami rossz történik, és esély sincs arra, hogy máshogy legyen, esetleg pozitív legyen a vége.”
Trauma, mint a katasztrofizálás gyökere
„Gyakran azokra jellemző a katasztrofizálás, akik a múltban átéltek valamilyen fájdalmas eseményt – mondta Pommells. – A veszélyes, sőt, életveszélyes helyzetekben a katasztrofizálás akár meg is védhet. Az ilyen gondolatmenet ugyanis készenléti állapotba helyezi a testünket, túlélő módba kapcsolunk, hogy biztonságba kerüljünk ismét.”
Ugyanakkor ez a figyelmeztető rendszer téves riasztást is leadhat, ilyenkor történik az, hogy teljesen hétköznapi helyzetekben katasztrofizálunk.
Hogyan állíthatjuk meg a katasztrofizálást?
A katasztrofizálás tárgya bármi lehet, egészségtől a munkán át a magánéletig
Ha azon kapjuk magunkat, hogy a gondolataink a katasztrofizálás negatív spiráljába kerültek, hangosan mondjuk, hogy állj! vagy elég! A pszichológus szerint ezek a szavak megtörhetik a negatív gondolati hullámokat, és segíthetnek, hogy irányt változtassunk.
Ha megálltunk, tegyük fel magunknak a következő kérdéseket:
- Honnan tudhatom, hogy ez valóban igaz-e?
- Mi van, ha az egész magától megoldódik?
- Milyen múltbeli élmény válthatta ki ezeket a gondolatokat?
Amikor ezekre a kérdésekre elkezdünk válaszokat keresni, a hógolyó lelassul és olvadni kezd.
Keressük meg a pozitív végkifejlet lehetőségét
A következő lépés, hogy a legrosszabb forgatókönyv helyett azon gondolkodunk, esetleg milyen jó kimenetele lehet az adott dolognak. Például ahelyett, hogy azt vizionálnánk, kirúgnak az iskolából, ha nem sikerül a vizsgánk, fontoljuk meg azt a lehetőséget, hogy a professzor enged pótvizsgázni vagy felajánlják a korrepetálást az újabb vizsga előtt.
Ha attól félünk, hogy sose gyógyulunk meg vagy leszünk jobban egy műtét után, keressünk egy jó gyógytornászt, aki felgyorsíthatja a felépülésünket. „Ahelyett, hogy a lehető legrosszabb dolgokon töprengünk, próbáljunk meg a jó vagy legalább kevésbé rossz lehetőségekre fókuszálni” – javasolta Patel.
Legyünk türelmesek magunkkal
„Aki hajlamos a katasztrofizálásra, látja maga előtt, hogy a legrosszabb forgatókönyv lezajlik – mondta Patel. – Nem megy egyik percről a másikra megtanulni, hogy a legrosszabb mégsem mindig következik be.”
A pozitív megerősítés segíthet, hogy emlékeztessük magunkat arra: megállíthatjuk a katasztrofizáló gondolatspirált. Ellenállóbbá válhatunk vele szemben. „Muszáj hinnünk benne, hogy képesek vagyunk úrrá lenni a katasztrofizáló gondolatainkon” – mondta a pszichológus.
Forrás: Insider, fotó: Unsplash
