A Nature Mental Health című folyóiratban megjelent kutatásban a Cambridge-i Egyetem és a Fudan Egyetem kutatóiból álló nemzetközi csapat olyan tényezők kombinációját vizsgálta, hogy azonosítsák a mögöttes mechanizmusokat, mint az életmódbeli tényezők, a genetika, az agy szerkezete, valamint immun- és anyagcsere-rendszerek.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint körülbelül 20 felnőttből legalább egy szenved depresszióban, és az állapot világszerte jelentős közegészségügyi terhet jelent. A depresszió kialakulását befolyásoló tényezők bonyolultak, és biológiai és életmódbeli tényezők keverékét tartalmazzák.
Az e tényezők és a depresszió közötti kapcsolat megértése érdekében a kutatók az UK Biobank orvosbiológiai adatbázishoz és kutatási forráshoz fordultak, amely anonimizált genetikai, életmódbeli és egészségügyi információkat tartalmaz a kutatásban résztvevőkről.
A kutatásról:
Közel 290 000 ember – akik között 13 000 depressziós volt – adatait kilenc éven keresztül vizsgálva a csapat hét egészséges életmódbeli tényezőt tudott azonosítani, amelyek a depresszió alacsonyabb kockázatához kapcsolódnak.
- mérsékelt alkoholfogyasztás
- egészséges diéta
- rendszeres fizikai aktivitás
- egészséges alvás
- dohányzás elkerülése
- kevesebb egy helyben ülés
- társas kapcsolatok
Mindezen tényezők közül az egészséges éjszakai alvás – hét és kilenc óra között – jelentette a legnagyobb változást, 22%-kal csökkentve a depresszió kockázatát, beleértve az egyszeri depressziós epizódokat és a kezelésre rezisztens depressziót. A szoros társas kapcsolat pedig, amely általában 18%-kal csökkentette a depresszió kockázatát, szintén védelmet nyújtott a visszatérő depressziós zavar ellen.
A mérsékelt alkoholfogyasztás 11%-kal csökkentette a depresszió kockázatát, az egészséges táplálkozás 6%-kal, a rendszeres testmozgás 14%-kal, a soha nem dohányzók 20%-kal, az alacsony-közepes mozgásszegény viselkedés pedig 13%-kal.
A résztvevők által alkalmazott egészséges életmódbeli tényezők száma alapján három csoportba sorolták az alanyokat: kedvezőtlen, közepes és kedvező életmód. A középső csoportba tartozó személyeknél körülbelül 41%-kal kisebb volt a depresszió kialakulásának esélye a kedvezőtlen életmódot folytatókhoz képest, míg a kedvező életmódot folytatóknál 57%-kal volt kisebb.
A csapat ezután megvizsgálta a résztvevők DNS-ét, és mindegyikhez hozzárendelt egy genetikai kockázati pontszámot. Ez a pontszám azon genetikai változatok számán alapult, amelyeket egy egyén hordozott, és amelyek köztudottan kapcsolatban állnak a depresszió kockázatával.
A legalacsonyabb genetikai kockázati pontszámmal rendelkezőknél 25%-kal kisebb volt a depresszió kialakulásának valószínűsége a legmagasabb pontszámmal rendelkezőkhöz képest – ez sokkal kisebb hatás az életmódhoz viszonyítva. Azoknál az embereknél, akiknél a depresszió genetikai kockázata magas, közepes és alacsony, a csapat azt is megállapította, hogy az egészséges életmód náluk is csökkentheti a depresszió kockázatát.
Forrás: Egészség Életmód, Fotó: Getty Images
