- Nyugtalanító a tény, hogy a mikroműanyagok a testünkben is nagy mennyiségben jelen vannak.
- Egy friss, átfogó kutatás olcsó és mindenki számára elérhető gyors segítséget talált az emésztőrendszerünkben lévő mikroműanyagok ellen: a probiotikumokat.
- Újabb jótékony hatását fedezték fel a fermentált ételeknek azzal, hogy a mikroműanyagok által kiváltott gyulladások ellen is hatásosak lehetnek.
A mikroműanyag mindenhol ott van a testünkben: a vérünkben, agyunkban, tüdőnkben és a gyomrunkban, beleinkben is. Egyelőre nincs olyan megoldásunk, amivel megszabadulhatnánk az apró műanyagrészecskéktől. Egy friss kutatás szerint azonban olcsó és elérhető megoldás lehet az emésztőrendszerünkben lévő műanyag káros hatásaival szemben a probiotikum.
Már korábbi kutatások is bizonyították, hogy a fermentált ételekben – joghurt, savanyított zöldségek, kimchi, kefir stb. – olyan baktériumok vannak, melyek támogatják az immunrendszer működését és jótékony hatásuk van az emésztőrendszeri problémákra, gyulladásokra és allergiás folyamatokra. Most úgy tűnik, akár a mikroműanyagok ellen is működhet a fermentált étel.
Mit okoz a mikroműanyag a gyomrunkban?
Több korábbi tanulmány is megállapította, hogy a nanoműanyagok (ezek még a mikroműanyagoknál is kisebb részecskék) bekerülnek a vérünkbe és szerveinkbe, mivel olyan kicsik, hogy képesek átjutni a szövetek közötti nyálkahártyákon. Így jutnak az emésztőrendszerünkbe is.
Bár egyelőre még folynak a kutatások a konkrét betegségek és a mikroműanyagok közötti közvetlen összefüggések felderítésével, de azt már tudjuk, hogy nem tesz jót az egészségnek a műanyag a gyomrunkban.
A Tufts Egyetem kutatása szerint a laboratóriumi modelleken megfigyelhető volt, hogy a mikroműanyag-részecskék olyan fehérjék termelődését váltották ki, melyek gyulladásos folyamatokat okoznak (citokinek). Ezek a vegyületek kapcsolatba hozhatók a gyulladásos bélbetegségekkel, Crohn-betegséggel és fekélyes vastagbélgyulladással (colitis ulcerosa).
Érdekes egybeesés, hogy az elmúlt évtizedekben világszerte többszörösére nőtt az ilyen bélbetegségekben szenvedők száma (1990-ben még csak 3,7 millió beteget tartottak számon, ez 2017-re 6,8 millióra nőtt).
Bonyolult meghatározni a kiváltó okot, mert a gyulladásos bélbetegségek kiváltó tényezői között megtalálhatók az olyan rizikófaktorok is, mint az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása, dohányzás és légszennyezés is. Ám a kutatók egyre inkább meg vannak győződve arról, hogy a mikroműanyagok, melyek nagy mennyiségben tartalmaznak soha le nem bomló mérgező vegyületeket (BPA, ftalátok), szintén nagy szerepet játszhatnak az emésztőrendszeri megbetegedések kialakulásában.
Ezt az elméletet támasztja alá egy 2023-as francia kutatás is, melyben azt figyelték meg, hogy ha mikroműanyagot adnak a bélrendszer mikrobiomjának modelljéhez, a jó baktériumok száma gyors hanyatlásnak indul. Azt is megfigyelték egy kínai kutatásban, hogy a gyulladásos bélbetegséggel küzdők székletében 50 százalékkal több mikroműanyag található, mint azoknak, akiknek nincsenek emésztőrendszeri panaszaik.
Számos módon károsíthatja a mikroműanyag a gyomrunkat:
- Megváltoztatja a mikroműanyag a gyomor kémiai összetételét
- Felborítja a bélflóra baktériumainak egyensúlyát
- Gyulladásos folyamatokat indít
- Megváltoztatja az anyagcserét a bélrendszerben
Extrém esetben még egy úgynevezett diszbiózis állapotot is előidézhet a mikroműanyag a bélrendszerben, derült ki egy 2022-es spanyol kutatásból. Ilyenkor a káros baktériumok egyszerűen fölénybe kerülnek a gyomrunkban a jó baktériumokkal szemben. A diszbiózis jelentősen növeli az olyan krónikus betegségek kialakulásának kockázatát, mint a diabétesz, Crohn-betegség vagy bélrák.
Hogyan hatnak a probiotikumok a mikroműanyagra?
Sajnos a fermentált ételekben található probiotikumok sem képesek kisöpörni a gyomrunkból a mikroműanyagot. Arra viszont igen, hogy a jó baktériumokat támogassák, így azok semlegesítsék, enyhítsék a gyomrunkban található mikroműanyagok mérgező, gyulladást generáló hatását.
A friss kutatás szerint a probiotikum, ami olyan ételekben található meg, mint a joghurt, fermentált zöldségek, savanyú káposzta stb., felszívja és semlegesíti az olyan mérgező nehézfémeket is, mint a kadmium vagy higany. A laktobacillus, ami a probiotikumokban található, megköti és lebontja a BPA-t és ftalátokat, melyek a mikroműanyagokban találhatók.
Lehet valamilyen káros hatása a probiotikumoknak?
Még jelenleg is folynak a kutatások azzal kapcsolatban, hogy milyen hatással vannak a mikroműanyagok a testünkre, és a probiotikumoknak milyen jótékony hatása lehet erre. A kutatók a leggyakoribb probiotikumokat vizsgálták az eddigi tanulmányokban, a laktobacillust. Ez számos élelmiszerben megtalálható, például a joghurtban, kovászos kenyérben és fermentált zöldségekben.
Egyelőre azt vizsgálták, hogy élelmiszerrel bevitt probiotikum milyen hatással lehet, a táplálékkiegészítő bélflórára gyakorolt hatása alapvetően egészséges embernél nem feltétlenül ilyen egyértelmű. Ezért is fontos, hogy kikérjük az orvosunk, gasztroenterológusunk tanácsát, mielőtt táplálékkiegészítőket szednénk.
A kutatások szerint a mikroműanyagok ellen – és általában az emésztőrendszer egészsége szempontjából – a kiegyensúlyozott, növényi táplálékban és fermentált ételekben gazdag étrend a legjobb.
Forrás: The Guardian, fotó: Getty Images
