Vannak otthonunknak olyan területei, ahol a selejtezésre gyakrabban van szükség: nem árt, ha időről időre átnézzük például a fűszeres üvegeinket, vagy éppen a fürdőszoba polcain sorakozó kozmetikumokat. Szakonyi Eszter kozmetikus mester, a 40 hazai és nemzetközi díjjal elismert Vintage Beauty alapítója óva int mindenkit attól, hogy lejárt kozmetikai termékeket használjon.
„Fontos odafigyelni a termékeken feltüntetett dátumra, hogy valóban csak addig használjunk egy-egy terméket, mivel akár komoly bőrirritációt okozhatnak” – kezdi Szakonyi Eszter. – „A romlás leggyakrabban látható jele a termék fizikai szétesése, tehát fázisaira történő szétválása, penészedése és avasodása. Úgyhogy a csomagolásokon szereplő lejárati időt nagyon is komolyan kell venni.”
Mivel a termékek általában nagyobb utat tesznek meg a gyártótól a különböző raktárokon, disztribúciós pontokon keresztül a drogériák vagy kiskereskedelmi láncok polcaiig, így könnyen előfordulhat, hogy közben veszélyes környezeti hatásnak vannak kitéve. A nem megfelelő hőmérséklet szokott leggyakrabban gondot okozni, amely szinte minden esetben felgyorsítja a romlási folyamatokat. Úgyhogy inkább hamarabb javasolt elhasználni ezeket a termékeket, nem szerencsés okvetlenül kimaxolni a lejárati határidőt. Különösen igaz mindez a natúr- és a bio kozmetikumok esetén.
„Ha mégis romlott kozmetikumot használunk, az nagyon kellemetlen következményekkel járhat” – folytatja Szakonyi Eszter. –„A legmarkánsabb jel a bőrirritáció lehet, amely égő, viszkető érzetben, savós hólyagokban, piros foltokban mutatkozhat meg leggyakrabban. Ilyen esetben sokat segít a patikai bórvizes borogatás, vagy a feketekömény olajjal való ápolás az adott felületen. Szoktam még javasolni a szokásos, nyugtató, hűsítő anyagok, a rózsavíz és aloe vera használatát is.”
Egy kozmetikum esetében a szag, a szín és az állag is árulkodó lehet. Ha bármelyiket furcsának tartjuk vagy úgy érezzük, hogy az eredetihez képest megváltozott, esetleg határozottan avas vagy penészes szagú, semmiképpen se használjuk. Lejárati ideje egyébként minden kozmetikumnak kell, hogy legyen, bio és natúr termékek esetén a határozott lejáratot tartják mérvadónak, más esetben a kinyitás pillanatától számított időtartamot jelölik meg.
Sose vásároljunk olyan kozmetikumot, amelynek csomagolásán semmilyen erre vonatkozó utalást nem találunk, az a kereskedelmi forgalomba hozáshoz mindenképpen kötelező. Sok kézműves terméknél fordul elő ilyen szabálytalanság, amelyet az ellenőrzés gyér volta is eredményez, de a kozmetikai ipar igen sok területén is lehet találkozni szabálytalan vagy hiányos jelzésekkel.
„Természetesen van különbség a különböző kozmetikumok lejárati idejében” – sorolja Szakonyi Eszter. – „Leggyorsabban a magas víztartalmú termékek járnak le. Ezek jellemzően az emulziós termékek és a géles anyagok. Ezt követik a magas növényiolaj-tartalmú termékek, amelyek könnyen avasodnak. Minél több a szintetikus vagy kőolajalapú komponens egy termékben, annál hosszabb lejárati idő kalkulálható. Illetve persze minden attól is függ, hogy milyen, mennyi és hányféle konzerválóanyag kerül egy termékbe.”
A lejárt kozmetikumokat azért se őrizgessük, mert nyitott állapotban bizonyos termékek gőzei vagy pora is okozhat problémát. Annyiban viszont mindenképpen segíthetjük a kozmetikai termékek minőségének megőrzését, hogy igyekszünk optimális hőmérsékleten 15 és 25 fok között tárolni őket, különösen akkor, ha „élő” anyagokat, tehát növényi alapú komponenseket tartalmaz. A tégelybe inkább mindig spatulával nyúljunk bele, a pumpás és airless kialakítású flakonok adagolócsövét pedig időről időre nem árt lefertőtleníteni. Az is segíthet a lejárati idő számontartásában, ha a kinyitás pontos időpontját alkoholos filccel ráírjuk a tégelyre, így nem kérdés, hogy honnan számítjuk a szavatossági periódust.
