Gondolatok egy anyaotthonban dolgozó nő tollából
Egy otthonba az itt élők biztonsága miatt nehéz megoldani a látogatást, mégis szerettük volna megmutatni, hogyan élünk mi. Réka személyes blogbejegyzéseivel egy kis betekintést enged az anyaotthonok mindennapjaiba. Elsőként egy újonnan érkező édesanya történetét meséli el.
A tanárom, aki megmutatta, hogy a tudás hatalom, egy informatikai cégnél dolgozik
A napokban bejárta a sajtót a hír, hogy a Kölcseyből kirúgott kémiatanár új munkahelyén informatikai pozícióban fog dolgozni – bár azért nem szakad el teljesen az oktatástól, egy tanároknál szóló weboldalnál helyezkedik el. Az én általános iskolás tanárom a pedagógusi pálya elhagyása után digitális adatbevitellel kezdett foglalkozni, amivel rengeteget veszített a magyar közoktatás, és attól tartok, ő is...
Hogyan jutottam el odáig, hogy már nem tudnak felhúzni az emberek?
Volt idő, mikor kész idegroncs voltam. A sok munka, a család, az anyagi gondok kiidegeltek, a tipikusan „minden összejött” korszakot éltem. De olyan is volt, mikor épp csak félig volt tele a hócipőm az élettel. Mindkét esetben az volt a közös: az emberek tovább lapátolták a szenet az idegrendszeremet elemésztő tűzre.
„Jobban szeretem a feleségem, mint amennyire ő szeret engem”
„Tudom, hogy a feleségem szeret és értékel, de azt is tudom, hogy soha nem fog olyan erős érzelmeket táplálni irántam, mint amit a volt párja iránt érzett” – vallotta be a férj, aki még mindig attól tart, párja még érez valamit a korábbi kapcsolata iránt.
