Már kívülről fújjuk, mit kell tennünk, hogy leeresszük a szelepeket: mindfulness, meditáció, pozitív átkeretezés, légzőgyakorlatok, társasági élet, jó alvás. Mi van akkor azonban, ha ezek nem működnek? Ha ezek mind távol állnak tőlünk, még mindig kipróbálhatjuk a teljesen más megközelítésű tudomány által is bizonyítottan működő stesszkezelő módszereket.
Ébresszük fel az emlősösztönt magunkban
Az egyik leghatásosabb stresszoldó módszer az arcunkat jéghideg vízbe meríteni, miközben visszatartjuk a lélegzetünket. Ez aktiválja a búvárreflexet, ami lassítja a szívverést, és a vért a szív és a létfontosságú szervek felé irányítja a végtagokból. Ezek a testi változások azonnal csökkentik a szorongást.
Nincs mindig kéznél jeges víz. Legalább ennyire hatásos, ha jégkockákkal töltött zacskót szorítunk a szemünkre, ajkunkra miközben előre hajolunk visszatartott lélegzettel. „Maradjunk így annyi ideig, amíg csak bírunk. Általában 15-30 másodpercet javaslunk, de a hatás ennél hamarabb megmutatkozik” – mondta Jenny Taitz klinikai szakpszichológus, aki arra is figyelmeztetett, hogy az alacsony vérnyomásban, szívproblémákban vagy étkezési zavarokban szenvedők mindenképp kérjék ki orvosaik tanácsát, mielőtt alkalmaznák a jeges módszert.
Zökkentsük ki magunkat erős érzetekkel vagy játékkal
Amikor szorongunk vagy erős stresszt érzünk, a figyelmünk beszűkül, és csak a negatívumokra tudunk fókuszálni. Ha azt vesszük észre, hogy képtelenek vagyunk tárgyilagosan szemlélni a dolgokat, döntéseket hozni, ha úgy érezzük, mentálisan bénult állapotba kerültünk, szükség lehet egy gyors kizökkentésre, hogy újra működni tudjunk.
A másféle, eleterelő inger persze nem a sorozatnézés, videójátékok vagy az alkohol. Ezek hosszú távon nem oldják meg a problémát. Az erős szenzoros ingerek vagy a szellemi kihívást jelentő logikai játékok viszont elterelhetik a figyelmet az akkut stresszhelyzetről, így ki tudjuk találni, mit tegyünk, mi legyen a valódi megoldás.
Együnk csípős paprikát, hallgassuk hangos zenét, vegyünk a kezünkbe jégkockát vagy szagoljunk meg valamilyen erős szagú sajtot. Soroljunk fel ábécésorrendben autómárkákat, virágokat, színeket vagy állítsuk fel fejben a kedvenc filmjeink, helyeink vagy könyveink toplistáját például.
Nézzünk fraktálokat
A természetet a nyugalommal azonosítjuk, ám a kutatások szerint a művészeti ábrázolások vagy a számítógép által generált, a természet mintázatait utánzó képek hasonló hatást váltanak ki. A fraktálok, a meghatározott, ismétlődő alakzatok és megfelelő arányok nagyon gyakoriak a természetben (gondoljunk csak a csigaházra, hópehelyere, fenyőtobozra vagy a levelek erezetére). Ezek különösen szemet gyönyörködtetőek az ember számára, ha ezeket nézzük, a stressz által kiváltott fizikai tünetek azonnal enyhülnek.
A fraktálokhoz való vonzódásunknak valószínűleg evolúciós oka van, hiszen a természetben nincs egyetlen tökéletes alakzat vagy tökéletesen egyenes vonal. „Minden, amit a természetben látunk, valamennyire tökéletlen – mondta a pszichológus. – Egy bizonyos mennyiségű tökéletlenség megnyugtató, gondoljunk csak a japán wabi-sabira, arra a fajta szemléletmódra, ami a tökéletlenség elfogadását és az abban való szépség megtalálását élteti.”
Beszéljünk magunkhoz harmadik személyben
Egy érzelmi vihar kellős közepén gyakran a katasztrófák, kritika vagy a reménytelenség hangját halljuk csak a fejünkben. Minden rossznak tűnik, most és a jövőben is. Minél többet gondolunk rá, annál rosszabbnak látjuk a helyzetet. Ezt az ördögi kört állíthatjuk meg, ha harmadik személyben beszélünk magunkhoz. „Így távolságot teremtünk önmagunk és a helyzet között – monda Ethan Kross, a Michigani Egyetem pszichológiaprofesszora. – A nézőpontunk elmozdul, könnyebben oldjuk meg a problémát. Arra figyelünk, mit tehetünk, nem arra, mit nem.”
Rágózzunk
A legkorábbi tanulmány, ami a rágógumizás nyugtató hatására mutatott rá, 1939-ben jelent meg a Science című tudományos szaklapban. Ebben azt írták le a tudósok, milyen jótékony hatással volt az arcizmok mozgatása a stressz oldására. Ezt a későbbi kutatások is igazolták, sőt kiderítették, hogy a rágózás csökkenti a kortizol, azaz a stresszhormon termelődését is a szervezetben, így enyhíti a szorongás és stressz okozta tüneteket.
Ásítsunk
Az Andrew C. Gallup pszichológiaprofesszor által vezetett kutatás eredményei szerint az ásítás kifejezetten nyugtató hatással van az agyra. „Az agy hőmérséklete megnő a stressz és szorongás hatására – magyarázta Gallup professzor. – Az ásítás természetes reakció stresszhelyzetben, mivel megnyugtat és javítja a kognitív működésünket. Ilyenkor nincs köze az unalomhoz az ásításnak.” Ráadásul mivel az ásítás ragadós, talán másoknak is segítünk megnyugodni, ha látnak minket egy hatalmasat ásítani.
Forrás: Washington Post Fotó: Unsplash
Olvass tovább!
