Így mozogjunk krónikus fáradtság szindrómával!

2022. április 03.
A fizikai aktivitás nem mindenkinek olyan egyértelmű és könnyű. A krónikus fáradtság szindrómában szenvedők számára különösen nagy kihívást jelenthet a rendszeres testmozgás. Ha úgy érezzük, készen állunk rá, az alábbi mozgásformák működhetnek a legjobban.

Ahogy a neve is mutatja, a krónikus fáradtság szindróma vagy myalgiás enkefalomielitisz (ME) egyik legjellemzőbb tünete az extrém fáradtság. A poszt-Covid panaszok között is nagyon gyakori a fáradtságnak az a szintje, amit nagyon nehéz más betegségekkel teljes egészében leírni, és olyan elemi erővel tör rá az emberre, hogy képtelenség úrrá lenni rajta. 

kronikus-faradtsag-szindroma-sport

Az orvosi javaslat sem egyértelmű. Vannak olyan szakemberek, akik javasolják a testmozgás bizonyos formáit a krónikus fáradtság esetén, míg mások ellenzik. A lényeg azonban a személyre szabottság: vannak olyan páciensek, akik terápiájának fontos része a fizikai aktivitás. Aki ellenzi, azért teszi, mert már egészen kis fizikai megerőltetés kiválthatja azt a fajta gyengeséget, ami ronthat a beteg állapotán. Sarah Comensoli sportorvos szerint teljesen szembemegy a terápiával, ha úgy kezdünk edzeni, hogy tudjuk, a visszaesést kockáztatjuk. Ugyanakkor a mozgás segíthet javítani az alvást és az energiaszintet, ha jól csinálják. „Nem arra fókuszálunk, hogy minden fájdalom elmúljon, hanem arra, hogy működjön a test. A mozgás segíthet, hogy valaki többre legyen képes” – mondta a sportorvos.

Az inaktivitás sokkal sérülékenyebbé teheti a testet és megjelenhetnek más tünetek, mint a fájdalom és merevség. A mozgás tehát fontos része lehet a krónikus fáradtság szindróma terápiájának, ám mindenképp fontos a kezelőorvossal egyeztetni megkezdése előtt, hiszen a sport ronthat is az állapotunkon, ha nem megfelelően végezzük.

Ami jót tehet: pilates

A pilatesalapú kondicionáló gyakorlatok óvatos, az egész testet megdolgoztató órák, melyeket a gyakorló edzettségi szintjéhez lehet alakítani, ami különösen fontos a krónikus fáradtság szindróma esetén. A nyújtást a talajon végzett erősítéssel kombinálja, az izmokat kontroll alatt tartó, precíz gyakorlatok feszesítik a teljes testet.

A pilates kiemelt figyelmet szentel a has- és törzsizmok erősítésére, ami megfelelő támaszt nyújt így az egész test működéséhez. Az erős hasizom ugyanis támogatja a hát és a végtagok izmainak működését, így jó eséllyel a fáradtságérzet is csökken. 

Nem feltétlenül a pilates az, amivel kezdenünk kell, ha korábban nem mozogtunk. Ám ha már felépítettünk korábban egyfajta testtudatot, az izmok és izületek merevsége ellen a pilates hatékony lehet. 

Legjobb aktivitás: gyaloglás

Remek energiaforrás lehet a krónikus fáradtság szindrómában szenvedők számára a gyaloglás. A rendszeres séta, akár csak néhány perc naponta, még az ő napjaikba is beilleszthető és határozottan elviselhetőbbé teheti az állapotot.

Egy lépésszámlálóval és pulzusmérővel akár azt is figyelhetjük, meddig jutottunk és milyen intenzitással, így megállhatunk, mielőtt kimerítenénk a szervezetünk energiaraktárait. Ezzel a módszerrel feltérképezhetjük, mire képes a szervezetünk és hol van az a határ, amikor már fellépne a kimerültség.

Amit kerüljünk: a nagy intenzitású mozgás

„A nagy intenzitású vagy állóképességet igénylő mozgásformák, mint a hosszútávfutás nem ajánlott krónikus fáradtság szindrómával – mondta Fitzgerald. – Nem azt mondom, hogy ezeket örökre el kell felejteni, ám a személyre szabott edzésterv, ami azt követi, a szervezet hogyan reagál, nagyon fontos.”

A sportorvos arra is felhívja a figyelmet, hogy a fejlődés nem mindig egyenes vonalú, és nagyban függ attól, hogyan élünk együtt a krónikus fáradtság szindrómával. „A krónikus fáradtság szindrómával élők gyakran úgy érzik, hogy a fejlődés érdekében le kell, hogy küzdjék a korlátaikat. Én inkább azt tanácsolom, hogy hallgassanak a testük jelzéseire, és kövessék, amit mond” – javasolt a sportorvos.

Forrás: The Guardian Fotó: Unsplash

Olvass tovább!